Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872
1872-09-11 / 36. szám
270 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. SEPTFMKER 11. 1872 hideg van, hogy a cserép is lepattog a ház fe- ] deléről, néha pedig oly enyhe a tél, hogy egy hüvelyknyire sem fagy be a viz. Junius a sport első hónapja az évben, a midőn is elkezdenek halászni a kikötőkben és öblökben, vagy egyes befutó csatornákban horgászni, hol hat-nyolcz lazacz vajmi rövid idő alatt zsákmányul eshetik. A horgásznak kis bambusznádrúdra alkalmazott, legalább kilenczven jardnyi hosszúságig lebontható gombolyagja van. A csalétek eleinte kisebb, majd az idő elöhaladtával nagyobb mérvű szokott lenni. A lazacz juniusban legkisebb, hat vagy hét s legfeljebb 10 — 12 fontot nyom, de októberben már 18—19-et, sőt hallottam olyanokról is, a melyek 20—35 fontot is nyomtak. A lazaczot legczélszeriibb ily móddal Karácsony tájban halászni, s noha ez nem az az időszak, melyben halásznak, de husa a legizletesebb. Junius és julius hó végső napjaiban a partok mellett őrködik ikrái felett a lazacz, s ilyenkor a kedveltebb vizek megtelnek, hogy ugy fejezzük ki magunkat, — egész a fuladásig, s egész augusztus hóig meglehetős phalanxot alkotnak a folyamon. A lazacz-halász, ha elég merész, belé ül amolyan indiai lélekvesztöbe, maga mellé veszi szigonyát; sokkal kényelmesebb azonban egy erre a czélra alkalmas csónakot bérleni ki. Ilyenek pedig Viktoriában vagy Esquimaltban öt-hat dollárért egész hóra könnyen szerezhetők, a mennyi csak szükséges. Ezek mindenesetre többet érnek, mint ama kis lélekvesztők, melyeket Indiából vásárolnak. Az indiai csónakok nagyon különböznek egymástól ugy nagyságban mint alakban és szerkezetben. Némelyik magas ivezett csúcscsal s kerek hátsó részszel bir, másik négyszögű hátsó részszel s oly hegyes elővel bir, akár a madár csőre, némelyik pedig kigyószerü hullámzatban hegyesedik ki. Mindenikben egyszerű evező használtatik, egy oldalról hajtva, s mégis oly egyenesen mint a nyil, s oly gyorsan, hogy alig érhető utói. Az indus, ki a piaczra halászgat, vagy házi szükségletre, jól cselekszik, ha különösebb vágya nem keletkezik, a csalétekkel való halászás iránt; sokkal több eredménye van, ha egy busz yardnyi hosszú erös hálót köt evezője végéhez, miután az ilyen eljárást a legjobb siker szokta koronázni. A barna-börüeknek átalában más-más halászati módjuk van a lazaczfogásnál, melyekre azonban nem terjeszkedem ki. Junius hótól kezdve augusztus végéig látogatják leginkább a tavakat a halászok. Szép, derült, enyhe napokon, a viz szinének gyönge hullámzásánál, a Victoriától kilencz mértföldre esö tavakban csak '/« — legfeljebb két fontos balak kerülnek kapóra ; hogy aztán ezekből mily mennyiséget lehet kihalászni, az főleg a halásznak az ügyességétől függ s részben e halak különös szeszélyétől, mivel gyakorta megtörténik, hogy készséggel jönnek tömegesen fölszinre bizonyos időben, mig máskor ugy látszik, mintha teljesen kivesztek volna. Minden ily tónak van egy-két bárkája — pro bono publico — közhasználatra. A gyakorlott szemű régi balász már a tónak bizonyos foltjairól von Ítéletet, s tudja, hogy e helyen tartózkodnak a legnagyobb halak a tó fenekén. A ki azonban kedvtelésből halászgat s megelégszik az apróbakkal, az olyan ember elmegy a Comoxhoz s könnyen kielégítheti vágyait. A Comox folyamban átlagos súlyuk a pisztrángoknak tiz között egy kivétellel két fontnyi, de bármennyire számosak és falánk természetűek, mindazáltal is ritkaság, hogy egy kivetésre kettőt lehessen egyszerre fogni. A lazacz e folyamban nem igen észlelhető szeptember haváig. A pisztránghalászat május hóban veszi kezdetét, s tart egész addig, mig a havas idők be nem következnek. Augusztus hóbaD legkedvezőbb rájuk a vadászat, s én ismertem embereket, kik a halászati idény utolsó hat hetében naponkint 3— 4 tuczat pisztrángot is összefogtak. Ennek azonban kétféle oka van; egyik az, hogy e folyam kissé félreeső helyen, mintegy száz mértföldnyire esik Victoriától s nem a legkényelmesebben járható utja van ; a második pedig az, hogy a sportsman-nek nincs alkalmas szállodája, hanem szépecskén kinnt kell táboroznia isten szép ege alatt. Elmondhatom, hogy Vancouverben kielégítő eredménynyel fizet a sport e neme, hanem biz ott a kinnt táborozás elkerülhetlen. Mi engem illet, mindenkor gyönyörűséggel tértem onnan vissza. Igaz, hogy gyakran megégettem ujjamat mint szakács a tűznél, s beavatkoztam a mészáros mesterségébe is, de eme csekély fáradság mellett jól esett élvezni az emberi társadalomtól való teljes feszélytelenség-, a függetlenség édes érzetét. Mondani sem kell, hogy Vancouver Island- ! nak két előnye van vadászat szempontjából | Kalifornia és Kanada fölött. Egyik az, hogy kedvezőbb égaljjal bir. másik pedig az, hogy nincs mosquit ója s annyi alkalmatlan legye s egyéb boszantó férge. Legnagyobb baj, hogy kissé távol esik édes otthonunktól. E jegyzetet mindamellett is közrebocsátom, hogy ha netalán valamelyik olvasónak kedve kerekednék e távol vadászati terület meglátogatására, legalább előleges tájékozást nyerhessen vázlatom után. (A _Field"-böl) A. B. AdatoK a hazai vadászat régibb történetéhez. XV. (У e g У e 8 apróságok.) A Bakonyról Kun László király 1275-ben azt mondja, hogy azt a vadászati örömek végett látogatja. 2) II. Endre király 1233-ban kelt oklevelének a vásonyköi levéltárban őrzött másolata szerint a billegeiek (ma egyedül egy házból álló puszta), kik a királyi erdőt erőszakosan bitorolták, rendre utasittatnak. Ezen oklevélben elszámláltatnak a királyi erdő határai, mellyek Billegétöl Ugodig, és Rátóttól Padragig terjedvén, majd 16 • mértföldet foglalnak magukban, s igy az egész mai Bakonynak mintegy harmadát teszik. Komlósi Mihálynak öcscséhez Komlósi Tamáshoz Lékáról 1510-ben irt leveléből kiemelendőnek tartjuk : „Továbbá kérlek szerelmes öcsém, hogy küldj énnekem egy jó vizslát fürjészni valót. Továbbá kérlek, hogy emlitsd meg az uramnak hogy az Kocsis János jól tudna bánni az sólomokboz, mert az Kávási Kristóf madarásznál, az madarász Ferencznél vala és csak e félével bánt." 3) Hyppolit, előbb esztergomi érsek, később egri püspök idejében (1487 — 1520.) készült udvartartási számadások szerint a nógrádmegyei Gúta helységből hozott 25 fáczán összesen csak 1 ducatért, azaz 21 'Д frank s egynehány centimért vétetett. A fáczánok ez olcsó ára mutatja, hogy tenyésztésük hazánkban a jelenleginél hasonlíthatatlanul magasb fokon állt. Az érsek asztalán különben az arany fáczánok és a pávák — ez utóbbiak a még ismeretlen pulykák helyettesítői — mindig nagy szerepet játszottak. Ha tekintetbeveszszük továbbá az érseknek fényes udvartartását, a gyakori vendégeskedéseket, leg^ kevésbbé sem csodálkozhatunk, hogy az emiitett főpap 1489. évi esztergomi konyhatartásának hús- és zsiradéknemiii fogyasztása kiegészítésére 177 darab szarvasmarha, 200 birka, 238 sertés, 58 oldal szalonna, 534 sajt, valamint nemkülömben az emiitett érsek helybeli esztergomi vadászai s vadászó helyei, naszvadi s gutái fáczánosai és terjedelmes halászata daczára töméntelen vad, úgymint: szarvas, dámvad, vaddisznó, nyul, fogoly és fenyőmadár és 2000 darab különféle fajú friss hal vásároltatott 4) Hyppolit budai uavara számára 1489-ben hajószámra küldetett a töméntelen vad Esztergomból. Udvarmestere — Lardi Taddé — alárendeltjei közt 2 vadász is találtatott. Közli Hatos Gusztáv -) Fejér : Cod. dipl. V. II. 257. 1. Cserkészetek a külföldi vadász-irodalom terén. Winterfeld érdekes müvecskéje : „Képek a vadász életből" fekszik előttünk, s nehezen lévén ínég ez magyarosítva, nem lesz érdektelen erről rövid ismertetést közre bocsájtani, érezvén, miszerint itthoni vadászélményeink leírásánál esak homályos, képzeletünknek gyönge tápanyagot nyújtó visszaemlékezésekre akadunk, s tetterönk, vadászingerünk a nagyszerű Atlas felé vonz, oroszlán és hyena-, a vadon Missourihoz bölény és szarvas, meg szürke medvevadászatokra. Az olvasó közönség megszokta már a touristák kalandos vadász élményeit a transatlanti ősrengetegekben annál nagyobb élvezettel fölkarolni,minél jobban megközelítik ezek a valószínűtlenség és rege határait. Legföképen Albion fiai érzik a hivatást, vadászkalandjaik horgony kötelét oly modorban legöngyöliteni, melynek hallatára a gyöngébb idegzetű vadásznak borsódzik a háta. Megkapóbban rajzolja ezek ellenében, a szürke lován évek hosszú során át, Ejszakamerika zord vadonjait minden kiséret nélkül bebarangoló német Armand a prairieken tett élményeit ; rakás számra teriti ott le egyes egyedül, tanú nélkül a roppant nagy 3) Magyar levelestár. Pest. 1861. I. 1 — 2. 1. *) Századok 1867. 381. lap. — 1872. év. 298. 359. 361. stb. 1. Naszvad helység, hol az érsek egyik fáczányosa volt, Komárommegyében fekszik.
