Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-01-24 / 3. szám

JANUÁR 24. 1872. az állam mindazon tenyészfajokkal rendelkez­zék, melly fajok az ország különféle vidékei sajátságos érdekeinek, az éghajlat és növény­zet, szokás és használatnak szemmeltartásával megfelelöleg előnyös eredményt képesek biz­tosítani. Az országos lótenyésztés emelésére szüksé­ges eme fajokkal az állam, ha nem is teljesen, de legtöbbnyire már ma is bir, s három külön­böző helyen létező ménesében megállapított tenyésztést üz. — E ménesek közül első sor­ban kivánom megemlíteni a kisbéri ménest. Ezen ménesben kizárólag angol vér tenyész­tetik, s a mellékelt kimutatásban foglalt lét­szám három tenyésztési csoportra oszlik. 1. A telivér törzs. A telivér angol anya­ménes ötvenkét darab legnagyobb részt első osztályú kanczáb íl áll. Miután az országos lótenyésztésnek fokon­kénti tökéletesítésére törekedni feladatunk, szükséges gondoskodni arról, hogy az ország tenyésztői folytonosan megszerezhessék a leg­több képességgel és legnemesebb vérrel biró azon angol telivér lófajt, melynek jelesb pél­dányai egyesek által csak nehéz áldozattal volnának megnyerhetök. E fajnak terjedése s tenyésztésre való czélszerü felhasználása leg­biztosabb eszközül szolgál országos lótenyész­tésünk egyes irányainak fentartására. Hogy a tenyésztőknek a legnemesebb vér megszerezhetésére könnyű mód nyujtassék, a telivér ménesnek sarjai nem neveltetnek fel magában az államménesben, hanem betöltőt 1 egy éves korukban nvilvános árverés utján adatnak el. Az illy árverésre csupán a monarchia te­nyésztői bocsáttatnak. Ez eljárás mellett az egyes példányok idomítása és felnevelése a magán-szakértelemnek van átengedve, s a ménes kiegészítése ép azért, hogy a telivér faj az országban minél inkább terjedjen, s hogy egyúttal hazai tenyésztésünk minél több ere­deti példányt bírhasson, rendszerint Angliából vett eliemert kitíinőségü kanczák beosztása által történik. Az egy éves telivér csikók eladása felől megjegyezni kivánom, miszerint ujabb intéz­kedések folytán az eladásra kijelölt telivér J példányok becsára bizottságilag megállapítta­tik, s az ily csikó csak is olly esetben adható el külföldinek, ha e becsüárt belföldi tenyésztő érte meg nem adná. Az eladandó csikókért nyert darabonkinti átlag ár 1000 forintra tehető. Egyébiránt a teliver ménes létszámának sem szaporítása, sem jelenlegi aránybani fen­tartása nem tartozik kitűzött czéljaim közé; ellenkezőleg helyesnek tartom, hogy a mily mérvben szaporodik évről évre a telivér anyag a tenyésztőknél, az álladalmi telivér kanczák száma is fokonkint oly arányban apasztassék, ugy hogy végre csak vagy20—25, de kiválóan jeles kancza képezze az álladalmi telivér törzs ménes létszámát. 2. Félvér angol ménes. A félvér angol mé­nes kancza-anyaga ujabb időben külön irány­ban tenyésztett két csoportra oszlik, úgy­mint : 1-ör a 6G darabból álló könnyebb cso­portra, melynek egy része a habár erős és termetes, de mégis közép alkatúnak mond­ható, a külföldiek által keresett és jó árakon fizetni szokott úgynevezett luxus-lónak te­nyésztésére fordittatik, mig a félvér törzsnek norfolki ménekkel párositott, nehezebb és erősebb kanczákból álló s 60 darabot szám­láló 2-ik csoportja erőteljesebb, de mégis mozgékony, — hazai viszonyainkat s né­pünk tenyészanyagát tekintve, — jeles mun­káslovakat nevel. A mint egyrészről a telivér törzsnek te­nyésztési szempontból vett jelességét és — bátran mondhatni — az európai szárazföl­dön páratlanságát kiomelni volt alkalmam, úgy be kell vallanom másrészről, hogy a fél­vér törzs, daczára egyes példányai kitűnő­ségének, még nem felel meg mindazon kívá­nalomnak, melyet egy törzsménestől köve­telni kell, s ennek főoka abban rejlik, hogy e törzsnél, mely alig másfél tizeddel ezelőtt különböző fajú anyagból állíttatott össze, még nincs elérve azon alkat- és vérkiegyenlités, mi egy törzsménesnek elengedhetlen kelléke. E hiányt azonban a fennebb emiitett kétirá­nyú tenyésztési mód s a józan tenyésztési el­vek következetes keresztülvitele által egy pár év alatt bizton megszüntethetőnek hiszem, nem kételkedvén azon, hogy idővel e félvér törzs, mellynek egy része a jelenben is kitűnő példányokat ad, egészben is ép olly ritka ér­tékkel birand a maga nemében a tenyésztésre nézve, mint a minő kincsét annak ma a telivér törzs képezi. A kisbéri ménesben, mint a mellékelt lét­számkimutatás tanusitja, 8 elsőrendű telivér és három norfjlki fajmén használtatik, a teli­vér és középfajú félvér kanczaanyag a nyolcz telivér ménnel, a nehezebb félvér kanczanyag a norfolkival párosittatik. A kisbéri ménes anyaga az országos lóte­nyésztés emelésére következő módok által van befolyással : a) A ménesben nevelt félvér-mének az or­szágos lótenyésztés érdekében évenkint az ál­ladalmi telepekbe soroztainak. b) A ménes kiegészítésére nem szükségelt félvér fiatal kanczák, valamint a fiatal sarj beosztása által évenkint számfelettivé vált anyakanczák is nyilvános árverés utján a te­nyésztők birtokába bocsáttatnak. c) A telivér sarj, mint említve volt, egyéves korában kivétel nélkül árverés alá kerül. d) A mének által évenkint, bizottságilag meghatározott dijak mellett, s a mennyiben a ménes hátránya nélkül történhetik, m igánte­nyésztök lovai is fedeztetnek. A jelen évre határozott fedeztetési dijak a mének egyéni értékéhez képest következőleg lettek megállapítva u. m. Van egy telivér, mellynek egy fede­zéseért 500 frt, négy darab, mellyekért .... 200 „ U ét darab, „ .... 100 „ egy darab, mellyért 80 „ a félvér ménekért pedig darabonkint 60 forint dij fizettetik. A fedeztetés engedélyezése és a telivér egy­évesek évenkinti árverése eddigelé is már azt eredményezte, hogy nagyobb tenyésztőink birtokába nevezetesebb számú kitűnő telivér jutott, s a magyar versenyzők diadalai a ver­senytéren számosabbak mint valaha, mig más­részt a fiatal félvér és számfeletti anyakanczák nyilvános árvereztetése következtében mindig több és több tenyésztőnek jut az alkalom olly biztos tenyészanyagra tehetni szert, mellytől istállójában saját használatára alkalmas, ela­dásra pedig értékes lovakat nevelhet. Bábolnai ménes. A bábolnai ménesben egyedül keleti vér te­nyésztetik, s a mellékelt kimutatásban feltün­tetett létszám két csoportra, u. m. telivér, és félvérre oszlik. a) Telivér anyaménes. A telivér anyaménes 40 kanczából áll. E ménesnek feladata az eredeti példányok mind­inkább megnehezült behozatala következté­ben európaszerte fogyni kezdő tiszta arabvér­nek fentartása. ó) Félvér anyaménes. E ménes 102 kanczából áll, mellynek vala­mint a telivérnek sarjai is a kisebb és köny­nyeb lófajt tenyésztő vidékek használatára fordíttatnak. Mind a mellett, hogy ujabb időben —mióta a tenyésztés mindinkább valódi praktikus irányban kezd űzetni, s a ló értéke nem egye­dül a tetszetőség, szívósság és jó vér, hanem inkább teherképessége után ítéltetik meg, — a közvélemény a keleti fajló tenyésztésétől mindinkább elfordulni készül, országos tenyész­tésünk mégis к unoly érdekéül tirtoma tenyész­téshői mindinkább tünedezni kezdő keleti vért megtartani, hogy az nálunk meghonosulva né­pünk birtokában levő homogen származású ló­anyag tökéletesítésére rendelkezésre állhasson. Hazai tenyésztőink jelesbjei közül nem egy­nek véleménye javasolta már a keleti vér sza­porításának megszüntetését s a bábolnai mé­nesnek egyéb fajú mének felhasználása általi átalakítását. Tekintve azonban azt, hogy né­pünk legnagyobb részének tenyészanyaga ha­tározottan keleti vérű- és jellegűnek tartható, s hogy ezen, a maga nemében kiváló tulajdon­nal biró anyagnak javítására természetesebb tenyészeszközt az arab vérnél találni nem le­het: figyelembe véve azon tényt, hogy a ma­gyar fajkanczáknak arabvérü álladalmi mén­től származott csikai mind'g legbiztosabban sikerülnek, s végre azon meggyőződés által vezéreltetve, hogy bizonyos idő múlva az eu­rópai lótenyésztőknek némileg ismét igénybe keilend venni a legnemesebb vér forrását, azaz a keleti fajt, midőn ennek öshazájáboli beho­zatala (melly már ma is nehéz feladat) majdan lehetetlen lesz : kívánatosnak tartom, hogy hazánkban megóva találja a tenyésztő ezen kincset, s ennélfogva a bábolnai keleti ménest annyival inkább is fentartandónak vélem, mi­után népünk hajlama, tenyésztési és tartási szokásai, valamint bánásmódja és lova iránti követelései ollyanok, mellyeknek mindekko­ráig a keleti vérű ló természete és képessége felel meg leginkább. Nem tagadhatom, hogy a bábolnai ménes anyaga annak átvétele idejében s valószínűleg épen a ménes értéke iránti kedvezőtlen előí­téletnél fogva nem volt azon állapotban, melly­ben egy államménesnek lennie kellett volna.*) *) Több féle csont és vér betegség következté­ben 25— 30 kanczát kellett elpusztítani; sok te­nyésztésre alkalmatlant kimustrálni, és sok a mé­nesbe nem illö_ kanczaanyát onnan máshova be­osztani kellett. ' Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom