Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-06-26 / 25. szám

JUNIUS 26. 1872. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. m. Blair Atholtól a. Lady Kingston (Mr. T. Robinson) к. Blair Atholtól a. Cerise Royal (Lord Eglinton) . . к. Marsyastól a. Agra (Mr. J.H. Houldsworth) k. „ a. Pearl „ „ „ „ k. Blair Atholtól a. Theresa (Mr. Merry) k. Marsyastól a. July (Batthyány hg.) . m. Thormanbytől a.Celerrima (Batthyány hg) m. Saunterertől a. Circe (Capt. Machell) . k. Blair Atholtól a. Queens Head (Mr. T. Parrington) к. Thormanbytől a. Battaglia (Mr. T. Roui, m. m. m. m. K. K. K. m. m. K. K. m. K. K. m. m. K. m. m. m. K. , Marsyastól a. Reconnaisance (Mr. T. Robinson) , Dundeetől a. Palm Leaf (Mr. J. Day)

. , Blair Atholtól a. Coimbra (Mr. Merry) . „ n a. Esther (Mr. F. Fisher) Saunterertől any. Governess (Mr. J. Houldsworth) Blair Atholtól a. Margery Daw (M. Lefèvre) Saunterertől a. Terrific (Mr. J. Woolcott) Blair Atholtól a. Alma (Mr. J. Woolcott) St. Albanstól a. Alcestis (Capt. Machell) King of Trumpstól a. Amethyst (Mr. Weatlierby) Dundeetől a. Victrix (Mr. Raincock) . Thormanbytől a. Sunset (Mr. T. Jennings) Wild Dayrelltöla. Reginella(Mr.Merry) Blair Atholtól a.Isilia(Mr. T. Robinson) „ „a. Entremet (Mr. Jaques) Marsyastól a. Cristina (Mr. F. Fisher) King John a. Seclusion (M. T. E.Walker) Saunterertől a. Feodorowna (Mr. Jaques) Dundeetől a. Cygnet (Mr. H. Woolcott) Saunterertől a. Antonia (Mr. Trueman) Mandraketöl a. Barricade (Mr. P. Price) Lord Clifdentöl a. Beatrice (Mr. Balchin) St. Albanstól a. Deception (Capt. Borodaile) King Johntól a. Diana (Mr. Marsh) „ „ a. Julia Peel (Mr. Legge) „ „ a. Exact (Mr. Smith) Gener. Peeltől a. Danaë (Mr.T.E.Walker) Caterertöl a. Nonpareille (Mr. Raincock) 260 210 220 250 510 350 230 200 270 360 550 200 1550 400 800 1150 720 260 620 700 120 210 410 260 220 260 520 240 120 100 75 210 50 50 75 250 1750 100 k. King Johntól a. Lady Chesterfield (Mr. Jaques) - . . 50 k. King Johntól a. Lady Margaret (Mr. R. H. Long) 50 k. General Peeltől a. Mother Carey (Mr. R. H. Long) 80 k. Gener. Petitől a. Maggie Lander (Capt. Machell) 100 k. Uncaetól a. Haymarket (Mr. Axtens) . 35 k. „ a. Miss Erskine (Mr. Straight) 70 Összeg 17095 Fedezések 1872-ben. A nagy-szalánczi telivér kanczák fedeztettek : Andromaque (meddő) . . i Valetta (meddő) .... /Carnival által. Flighty ) Miss Eleanor . ... f Fair Star /Ostreger altal. Aunt Sally. J Marguerite D. O'Rourke által. Theobalda Diophantus által. Star of the Vale. . . . Virgilius által. Marika Maniac által. Honeysuckle (meddő) . . ) „ , т . 4 , , , -, ./Rothschild által. La Charantonne(m.evb. nem fed.)) Amara elvetélt és cz idén nem fedeztetett. Ellések 1872-ben. Gr. Forgách Kálmán telivér kanczái következő ivadékokat hoztak, u. m. : Aunt Sally, márcz. 2-ikán, Cotswoldtól egy vp. méncsikót, homlokán kis csillaggal, jobb hátsó csüdeje félig fehér. — Neve : Uncle Тот. Marika, márcz. 6-án, Topáztól egy sga kariczacsikót, homlokán csillaggal. — Neve : Martha. Miss Eleanor, márcz. 23-án, Diophantustól egy vp. kanczacsikót, jegy nélkül. — Neve : Queen Bess. Marguerite, apr. 3-ikán, Mániáétól egy vp. méncsikót, homlokán csillaggal és orrán fehér vonással. Neve : Fantasio. Theobalda, apr. 16-ikán, Victorioustól egy vpej kanczacsikót, homlokán csillaggal, bal első csüdje félig fehér. — Neve : Hopeful. Star of the Vale, apr. 19-én, Cotswoldtól egy p. méncsikót, homlokán csillaggal. — Neve : Comet. Fair Star, máj. 4-ikén, Buccaneertól egy sárga méncsikót, jegy nélkül. — Neve : Boomerang. Fligthy, máj. 19-én, Virgiliustól egy p. méncsikót, homlokán csillaggal, mindkét csüdje hátul félig fehér. — Neve : Brennus. B<Ö Ujabb adatok a medve természetrajzához. \ Tisztelt szerkesztőség!— Midőn mellékelt tudósításomat az idei fajdvadászatokról átkiildeném , alkalmat veszek a tisztelt szerkesztőseget egyúttal egy nem mindennapi s hiszem hogy a legtöbb vadász e'őtt rendkivüli érdekkel biró esemény felől is értesíteni. Ez pedig nem más, mint a kimenetelében halálos párbaj, melly medve s vadkan, tehát hatalmas két nagyvad közt vivatott. Ugyanis f. évi april 26-án szokott körútjára indult a b e 11 é r i erdőkerülő. Midőn az Okörhegy lábán terülő községi szálas erdőbe behatott, megpillantott 50 — 60 lépés távolból egy heverő fekete vadat, mit ő medvének nézett. Bátorsága tán nem volt, hogy e vadat egyenesen megtámadni merte volna, hanem egy arra alkalmasnak látszott fára felmászott, ott jól elhelyezkedett s onnan czélba vévén a még mindig heverő vadat, reá pörkölt. A maroknyi lőporral s nem kevesebb mennyiségű öreg iiczkóval töltött özönvíz előtti nehéz puska mennydörgésszerű durranására nemcsak a vad hevert a földön — ez Már második esztendőben bírtam Rebust, s rég megtanult az osztály előtt járni, midőn a váratlan pénzválság beütött nálam is. Levy, ki oly sokáig volt szives irántam, most maga is hirtelen megszorult ; hisz nem is az ő pénze volt, melylyel kisegített stb., mint ezt már az ily emberektől "hallhatni. Már most tudtam, hogy készen vagyok, hogy adósságaim annyira nőttek, a mennyire atyám meggazdálkodott pénze csak terjedhetett, s hogy Levy kételkedett, vájjon atyám egyelőre többet megfizetne-e ? Szerencse hogy kételkedett, különben még tovább merülök. Akkor persze úgy hevenyében nem jutott ez eszembe, sőt midőn olyanformákat beszélt, hogy „szeretné már egyszer látni minő színe van az én pénzemnek", „szegény emberek filléreit eldorbézolni s aztán nem fizetni" stb., kaptam őt s a rágalmazott erényesség büszkeségével taszítottam le a lépcsőkön s jót nevettem azon, hogy kalimpázott le. „Ez is a többihez jő" — kiáltott fel alólról a gazember éppen nem igen ütődve meg — „a szolgája látta". S ezután — jött a minek jönni kellett. Ezredesem megtudott mindent, tartott prédikáeziót, mit ilyen esetekre már könyv nélkül tudott ; atyám is megtudott mindent s a legelső gyorsvonaton meg is érkezett stb. stb. : mind olyan dolgok, mik már előttem és utánam százszor megtörténtek. De az nem mindegyiken történik meg talán, hogy midőn adósságait összeszámlálják, annyira elámulnia és megijednie kelljen, mint megijedtem én, midőn kitűnt, hogy az mintegy 30,000 tallérra rug, holott én alig calculáltam azt 5—6000 tallérra! Atyám nem akart semmit lealkudozni, kiegyezni, csak a ledobásért nem akart semmit fizetni, bár a „bhecsületes ember" már öt tallérra leszállt követelésével, azt is elszakadt nadrágjával okadatolváa. Sőt midőn a vérszopó még mindig tolakodott, öregem ugy ragadta őt torkon, hogy kék és zöld lett bele s halálra ijedten kiáltott fel : „Auh weh ! Nagyságos uram !. .Csak nem" erre aztán atyám lelökte őt; de mily vihar dühönghetett benne, hogy a piszkos embert csak érintette is. S nekem mindennél jelen lennem és látnom kellett ! Ugy éreztem magam, mint a kit siralomházba visznek. De minek beszéljem tovább a részleteket? Atyám kifizette adósságaimat s aztán úgy egyezett ezredesemmel, hogy a gyalogsághoz teszuek át. . . Ez keserű csapás volt ; azt hittem, hogy ha adósságaim kifizetődtek, ez felesleges büntetés ; hisz megfogadtam, hogy soha se csinálok többé adósságot. — Atyám azonban hajthatlanm aradt s ellenvetéseimre egy pár szót ejtett, melyek bár megérdemeltem, hálátlanná és makacscsá tettek. Uj bűnt követtem el a régihez, s hidegen váltunk meg. Lovaim eladattak ; Rebus egy lókereskedö kezébe jutott, oly aron, minőt pajtásaim nem mertek ajánlani. A családomra hozott keserűségen kívül ez szomorított leginkább ; s midőn kedvenczemtöl meg kellett válnom, felindulásomat alig tudtam annyira elnyomni, hogy ki ne nevessenek. Siettem aztán magam is, hogy új ezredemhez jussak ; pajtásaim természetesen még egy búcsú-lakomát adtak, folyt a pezsgő, de nekem már nem igen Ízlett, mintha ürömmé lett volna, s felizgultan utaztam el ; de az új viszonyok közt nyugalmam nem jött meg oly hamar s nem egyszer ragadt meg az unalom és kétségbeesés, melyből vagy kivándorlás vagy golyó által véltem csak menekülhetni. Fogadtatásom sem volt valami nagyon szives. A gyalogságnál nincs meg az a könnyelműség, mely az enyimhez hasonló eseteket érthetővé tenne. Már öt-hat napig voltam a kis mezővárosban, midőn egy délután elszántam magam, hogy kipakolok és berendezem magam ; rendezés közben egy kitöltött váltó akadt kezembe Három hónapra a kelt után ; Négyszáz tallért fi/.et ön . . . stb. s alatta aláirásom stb. .stb. . . . Elkezdtem gondolkozni. Uhm ; száz tallérra volt szükségem minden áron, Levy azonban csak 80-at akart adni ; az még is ezudarság volt, s e'öször haragudtam meg reá . . . Most csak szégyenei ni tudtam az esetet s kezdtem átlátni , milly ostoba ficzkó voltam én s hogyan juthattam a 30,000 tallér adóssághoz. . .. Ekközben kopogtatnak : a postás ; egy levél anyámtól. A legtöbben tudjuk, hogyan ir az anya: a kiknek nincs, nem tudják meg azt soha ; azt nem lehet elbeszélni. Atyám beteges s hallgatag ; a fővárosi részletekről mit sem beszélt, de a háztartást szűkebbre vonta. ... Ez volt az izzó parázs fejemre. Azon éjjel nem tudtam aludni,. . . ugy égetett valami. Reggel felé szemeim ismét a válságos kötelezvényre estek ; megfordítottam s a hátuljára következőt irtam : „Mától három évre mindenki elmondhatja rólam, hogy becsületes ember vagyok, vagy nem lótnak többé. Mond meg atyámnak, hogy szivemből bánom a történteket s igérem, hogy más ember lesz belőlem ; a te szerető fiad stb." — Borítékba tettem a váltót s anjámra czimezve magam vittem a postára ; s mintha egy kő esett le volna szivemről, haza menve még egy jót aludtam. Szavamat meg is tartottam ; egészen uj életet kezdtem, miben néha az a különös gondolat háborgatott, hogy majd zsugorinak tartanak. Eleinte unalomból kezdtem olvasgatni , majd érdekeltségből, s lassanként tiszttársaim körében is szívesen látott valék. Hanem az illy egyszerű és folyvást gazdálkodó élet nagyon hasonlit a tengeri utazáshoz s annak kellemetlen betegségéhez ; az erszény nem igen laposodik, de a gyomor ugyan csak üres mindig. Igy mult el két év, kissé csendes örömökben ugyan, de fejfájás nélkül, midőn az 1866-ki háború elevenséget hozott s vérünket fölpezsdité. A keleti 25*