Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-06-19 / 24. szám

190 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. megjelent. Anas ferrina, clypaeata és penelope vo- I nulva. Circus paliidus fészket hord. Himantopus rufipes itt van. Parus pendulinus egy kis társaság a j nádban. Sylvia suecica a tóvégek nádjában feles számmal mutatkozik. Hirundo rustica, Sylvia rufa, Saxicola rubicola felszaporodtak ; a bokrokban megkerült Accentor modularis és Friugilla cbloris. Ez volt a vonulás legérdekesebb időpontja. 12-kén Ardea nycticorax felfelé hatol. 13-kán Az Ardeák feltűnően felszaporodtak. Sylvia fluviatilis megjött, ugy Anthus campestris. 14-kén jött Saxicola rubetra, Podiceps arcticus és Anas leucocephala. 15-kéu Colymbus eltűnt. Hirundo riparia egy kis társaság alig mutatkozván el is tűnik. Jött Charadrius minor. 16-kán jött Saxicola oenanthe, Anthus arboreus. 17-kén. Országos nagy eső otthon tartott. 18-kán jött Tringa subarquata, Sylvia locustella gyérült, az északi lakók tökéletesen eltűntek. 19-kén Pandion haliaetos ismét mutatkozott. 20-kán Motacilla flava fészket hord. A nagy tóra Colymbus fajok érkeztek, de nem határoztathattak meg. 21-én jött Turdus iliacus és Muscicapa luctuosa. 22 -kén Silvia turdoides, de csak az alsó részekre. 2 3-kán jöttek : Sylvia sibilatrix, phragmitis, arundinacea. Anas leucophthalmos eltüDt. 24-kéu Sterna nigra nagy számban jött, mellette néhány Totanus bypolcucos. Anas leucopbthalmos csak párosan látható, fészkel. A tavak néptelenek. Az alsó részekre megjött Upupa epops. Anthus campestris mutatkozik, Ardeák innen eltűntek, Sterna nigra nagy sokaságra szaporodott. 25-kén Upupa epeps megjött az alsó részekre ; ugyanott Sylvia turdoides soha sem látott sokaságban fülrepesztő lármát visz véghez a nádakban. Anthus campestris megkerült. 26-kán Sylvia turdoides már a faluig felhatolt; a viharos szél nem engedé megfigyelését a többi változásoknak. 27-ken uj jövevények nem jelentkeztek. A Sylviák részint feljebb nyomulnak, részint fészkelésbez hozzálátnak. 28-kán Cuculus canorus megjött, ugy Sylvia phocnicurus, Yunx torquilla, Perdix coturnix, Sylvia hypolais, Totanus stagnutilis. 29-kén a nagy vihar lehetetlenné tette a kirándulást. 30-kán Totanus fuscus itt vau. Hirundo rustica megszámlálhatlan sokaságban megjött, fáradtan a nádvégekben pihen s ott tölti az éjt. A madárvonulásnak e része az, mely a meteorologiai jegyzetekkel egyetemben tekintetbe veendő ; azok a jelenségek ellenben, a melyek májusban feljegyeztettek, egyenesen csak a képviselő fajok számára lehetnek befolyással, miután а légtüneti rész április 30-kával befejezését nyerte. Május elsején jött a haris (Crex pratensis) ; hatodikán Falco subbuteo, Sylvia cinerea, Totanus glareola ; 8-kán jött Ardea minuta, Sterna leucoptera és Lanius minor ; 9-kén jött Falco rufipes ; 10-kén Columba turtur ; 12-kén Hirundo urbica roppant nagy seregben a nádasokban pihen. Még május 27-kén is volt új jelenség az Ardea ralloides képében. E tábla magában foglalja mindazokat az adatokat, a melyek a madárvonulásra befolyással lehettek. vagy lehetnének annyiban, a mennyiben a gróf Lázár Kálmán ur határozottan állította előérzet igazolása vagy tagadása kitűnhet, vagy kivehető lenne a táblából. A vonulás körül tett tapasztalás azt bizonyítja, hogy a légtünetek és a vonulás között létezik némi kapcsolat, a mennyiben a vonulás kedvező időben gyorsabban fejlődik, rosz időben megakad ; de nem szűnik meg egészen a legroszabb időben sem, és soha sem verődik vissza. Előérzet nem szerepel. A hőraérséknek, széljárásnak s a csapadékoknak van egyedül befolyásuk a vonulás folytatására, illetőleg megakasztására : hatásuk egészen localis, s a vitatott előérzetnek itt semmi dolga. A légnyomás viszonya kapcsolatban állván а hőmérsékkcl, а mennyiben ehhez ellentétes, kihagyható az összevetésnél. Egész általánosságban mondva a mező-záhi vonulás a gyekeihez képest elkésett. Megkísértem az okok kipuhatolását, а mennyiben ez а légtüneti s egyéb tapasztalások segítségével lehetséges. Segítségül veszem e végre a Reissenberger Lajos szebeni tanár ur légtüneti középszámait is, melyek oly pontról (Nagy-Szebenből) származnak, a mely a vonulási vonalba esik. Ezek szerint a légnyomás középszámai : Martiusra 1867. 721,4 1866. 722,3 Aprilisre 1867. 7 21,0 1868. 722,6 Ebből láthatjuk, hogy 1868-ban, a mező-záhi vonalon tapasztalt elkésések jobb, kedvezőbb légnyomási körülmények között történtek 1867-hez képest. A hömérsék ellentétes levén a légnyomással, vizsgáljuk meg a tételek eredményét. Legelőbb is párhuzambe teszszük a két év jelenségeit : Л hömérsék Celsius fokokban. A most következő összehasonlítás és illetőleg az ebből származó eredmény alapjául első sorban azt az időszakot veszem fel, a melyben a két, egymást követő évben ugyanazon vonulási uton, de különböző helyen megejtett észleletek nemcsak az évszakra, hanem napról napra találnak. Ez márczius és április hónapok illető napjaira esik. E végre elkészítettem a szükséges összehasonlító táblát (lásd V. táblát), mely legfelsőbb rovatában a hömérsék állását Gyekében, Záhon és egyszersmind a két évben Kolozsvártt is mutatja ; a következő második rovatban kimutatása látható a légnyomásnak ; a reákövetkezö négy rovat az időjárásnak van szentelve, mig az utolsó két rovat azokat a madárfiókákat tartalmazza, a melyek Gyekében és Mező Záhon az illető napok kimutatott körülményei között megérkeztek. G y e к e 1867. Martius. 12, 13, 14-kén — 11,0 0 Sturmis varius, Ardea cinerea, Columba oenas, Yanellus eristatus, Saxicola rubicola, Buteo communis. 15-kén — 5,5° Motacilla alba 16-kán О

0 Podiceps eristatus 18-kán — 5,5

0 Scolopax gallinago 19-kén — 2,5 Ardea stellaris 20-kán -(-3,0

0Saxicola oenanthe Scolopax gallinula Mező-Zák 1868. Martius. 22-kén -(-4,0° Circus paliidus 23-kán 0 0 Upopa epops Ardea purpurea Sylvia rufa 16, 17-kén — 3,5° Sturnus varius Yanellus eristatus Motacilla alba 18-kán — 4,5 Fulica alba Circus paliidus Saxicola rubicola Circus cyaneus Ardea cinerea. 19-kén —1,5" Columba oenas 20-kán + 3,0

0 Gallinula porzana Podiceps eristatus. 21-kén -{-3,5

0 Scolopax gallinago Motacilla flava. 2 2-kén -(-6,5 0 Anthus aquaticus. 23-kán —j—4,5 Ardea nycticorax 24-kén 0 0 Anthus pratensis Grus cinerea 25-kén — 4,3° 26-kán )Semmi változás 0° 27-kén —2,0 0 Milvus ater 28-kán -j-3,5 0 Motacilla sulfurea 29-kén -(-8,3 Ardea nycticorax Gallinula porzana 30-kán -(-4,5

0 Hirundo rustica Totanus fuscus. ÁPRILIS 1-kén -(-12,5

0 Motacilla flava Anthus aquaticus 2-kán -(-6,0 0 Ciconia alba Tringa subarquata Anthus arboreus Anas crecca Totanus ochropus. 4-kén -(-4,0° Sylvia lacustella Podiceps minor 5-kén -(-3,0

0 Anthus Richardii 6-kán -(-0,3 0 Falco tinnunculus Totanus hypoleucos 8-kán -(-2,0 0 Sylvia turdoides Rallus aquaticus 9-kén -(-5.0

0 Podiceps rubricollis 10-kén -(-5,0 0 Saxicola rubetra Sylvia phoenicorus Gallinula minuta 24-kén +5,5° 25-kén +6.0° ) Semmi vált. 26-kán + 1,6° 27-kén +2,0° i 28-kán +0,5 Anthus pratensis 29-kén +0,5 0 Ciconia alba Buteo communis 30-kán +1,0° Milvus ater. ÁPRILIS 2-kán +4,5° Ardea stellaris. 4-kén +0,5° Podiceps rubricollis Gallinula chloropus. 5-kén +6,2 Hirundo rustica Totanus ochropus. 6-kán +0,1 "Totanus glottis. 7-kén +6,0° Larus minutus Carbo cormoranus Anas crecca. 8-kán +4,5

0 Ardea purpurea Motacilla flava. 9-kén +6,5 0 Totanus ataguatilis Falco tinnunculus Sylvia rubecula. 12-kén +8,0 ° Sylviae Totani. 14-kén +3,0° Sylvia phragmitis 15-kén +7,0° Sylvia curruca 17-kén +8,0"Perdix coturnix. 19-kén +2,0° Scolopax major 11-kén +12,0 "Ibis falcinellus Sterna nigra Himantopus rufipes Paruspendulinus Sylvia suecica. 13-kán +2,0 »Sylvia fluviatilis 14-kén + 3,0° Saxicola rubetra Anas leucocephala. 15-kén +7,5"Hirundo riparia Charadrius minor 16-kán +3,5 ° Saxicola oenanthe Anthus arboreus. 18-kán +6,5° Hirundo urbica Tringa subarquata.