Vadász- és Versenylap 16. évfolyam, 1872

1872-05-01 / 17. szám

134 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. MÁJUS 22. 1872. emiitett győzelme a Crawen-Stakes mfldjén mons. Lefévre 3 éves Brisbaneje ellen, kinek Sterling 52 fontot adott s még is tetszés szerint bánt el vele. Olly nagyszerűnek tartják e győzelmet, hogy Admiral Rouss a mént e győzelme után a század legjobb lovának deelarálta, és Léfévre úr Mr. Grettomnak ez egy Sterlingért 10,000 font sterlinget ajánlott, mit azonban az nem fogadott el. Végül a Rothschild istálló is rehabilitálta magát, s Favonius lábbaja nem lehetett oly nagy, mert a 4 évesek másodévi versenyében győzött Ravenshoe ellen. A porosz lovak közül Bauernfänger is helyrehozta jó hirét, s egy handieapben megverte a 3 éves Delayt és Lady Mashamet. A Thwo Thousandra fökedvenez még mindig Cremorne, Prince Charlie, Queens Messager, Wenlock, Helmet és Bethnal Green. A prágai nevezések, mellyek közlését hely szűke miatt nem eszközölhettük — meglehetősen ütöttek ki, ha a már többször felpanaszlott körülményt — hogy a berlini és kassai versenyekkel egyidöre esnek, tekintetbe vesszük, s hogy a 2 évesek illy korai kihozatalára verseny-istállóink nem igen készülhetnek elő. Kladrub nem is küld egyet se, pedig a többi parthiek mindegyikére 2 lovat küld. A 2 évesek nagy tétversenyére csak 5 nevezés történt, közülök kettő a lissai istállóból, de a Ressource dijra 15 csikót jelentettek, köztük egy párt Buccaneertöl (gr. Festetich Pál Madárja Vogelfangertöl és Conte Veith Formosája) két Savernake csikó a porosz kir. graditzi ménesből, és néhány Palestro, Giles, Starke és Empire csikó, ez utóbbi, úgy látszik, apáról testvérje Don Pedro-nak, Lefévre úr előbb ismertetetett derék 3 évesének. — Az Asszonyságok dijjaira 8 ló neveztetett, köztük Aeneas, Cadet és Verbena. — A prágavárosi 200 aranyért csak 6-an jelentkeztek , ellenben a 300 arany államdijért 17-en, többnyire 3 évesek. — A 600 aranyra 7 ló, köztük Jackson, Vasco de Gama, Verbena, Concession. — A két akadály-versenyre 7 — 8 ló, azaz jóformán minden steeple-chaserünk. Njilt-tóir. Egyhasábos bourgeois-sor helyéért 25 кг. fizetendő. ELADÓK. Egy pár 6 éves hibátlan csinos aranypej hintÓS IÓ-; kanczák, 15,2 ön felül, mezőhegyesi nevelésű (Za rifek) : Láthatók Pesten, Sebestyén-tér 6. szám alatt az istállóban. Vadélet és vadászat az észaü sark körül. Payer Julius főhadnagytól. (Payer's ausführliche Berichte über die 2-te deutsche Nordpolar-Expedition 1870—71. Külön kiadás. IX. rész. Arktisches Thierleben ; grönländische Jagd.) XI. A rozmár vadászata, veszélyessége a vízben s tehetetlensége a szárazon. A borjúfóka. Mindkettő hasznossága. A grönlandi nyul. A madárvilág. A tengeri állatok. (Vége.) Minél hosszabb időt tölt az ember a sarkövi vidékeken, annál inkább elszokik attól, hogy az állatokat elemükben, a vizben megtámadja, hacsak valamely kényszerítő körülmény, például táplálék- vagy olajhiány erre nem sarkalja; de ily esetben tanácsos magát tölténynyel bőven ellátni. Legeredményesebb a vadászat akkor, ha sikerül az állatokat a jégen alva meglepni. Ilyenkor a csónak lehető nesztelenül a parthoz hajtatik, a vadászok átlépnek a jégmezőre, de nem szemközt, hanem az állatok hátában ; mert mirlön ezek egyike fejét dühösen felvetvén felébred , csakhamar felkelti a többieket is, s most az egész csorda, a fiakat maga előtt terelve, feltartóztatlanul a jégmező széle felé nyomul és fejjel előre a vizbe bukik. A vadásznak tehát csak ezen rövid idő áll rendelkezésére és lövései kell hogy gyorsan és biztosan essenek. Ha egy borjú esik el, ugy anyja azt melluszonyaival elhordja és gyilkosát szemeinek bősz fényével hivja ki viadalra. A mint a rozmár elejtetett, gyorsan, még mielőtt elmerül, kötéllel a csónakhoz erösittetik. Ez állatok súlya óriási, ugy hogy midőn egy izben kettőt kötöttünk ugyanazon hajóoldalhoz, hajónk erősen amaz oldal felé hajolt ki. Nem ritkán történt meg az is, hogy ugy a fóka, mint a rozmár húsát, még pedig nyersen kellett élvezünk. Husuk erősen halzsir izíi, az utóbbiaké majdnem fekete, a máj szép viola szinü. Mindkét állatnak megvan azon különös sajátsága, hogy olykor-olykor követ nyel el. A fóka 3—4 láb hosszú s egészen ártalmatlan és védképteleD. Azonban előrevigyázó és bizalmatlan, a legcsekélyebb gyanúra is elmerül. Általában lehet mondani, bogy rut feje, a kíváncsiság sajátságos kifejezésével mindig csak néhány pillanatig marad a viz színén. Több faja van ez állatnak, ezek közül legnagyobbak az úgynevezett sipkások (Klappmützen), melyek fejbőrüknek egy különös s csak véní ségükre-fejlődő alakulása által tűnnek ki. A fókák szintén falkákban élnek. A fókava\ dászok néha száz-számra találják együtt egyetlen jégmezőn. Alvás és sűtkérezés közben őröket állítanak ki ; ezeket kell tehát legelőször is elejteni, a mikor az egész falka zsákmányul esik. A fókavadászatot igen sok[ féleképen űzik, nagymérvű és legsikeresebb , azon mód, ha bunkókkal verdesik agyon. Ugyanis hátsó-agyuk igen gyenge, ugy annyira, hogy hátultöltőink golyói mindig oly hatással voltak reája, mintha elfújták volna. A fókavadászatra legeredményesebb és leginkább látogatott vidékek Ujfoundland környéke és a már a sarkkörön belül fekvő Jan Meyen szigete. Ezektől délre eső tájakon csak ritkán s akkor is elszigetelten jönnek elő. Megöletvén, igen gyorsan merülnek el a vizben. Az eskimóra nézve a rozmár és fóka nélkülözhetlen, belőlük nyeri minden szükségletét. Bőréből szíjakat vág, ruhát készit, csónakját azzal bélleli ki s hógunyhójának talaját és falait azzal teritibe; csontjaiból készíti eszközeit fegyvereit és szánait, hájuk világító szerül, husuk táplálékául szolgál, — egy szóval : a rozmárt és fókát az eskimó szöröstől-böröstől — ha nem is mindjárt közvetlenül — felemészti. Az európai nyul nyugtalansága, a hősiesség teljes hiánya és mértföldekig nyúló futásai által tűnik ki ; a grönlandi nyul ellenben, sziklahasadékában ülve marad, mint ha oda volna nőve, bármily közel járjon is hozzá a vadász. Némelykor egész hegyoldalakat láthat az ember fehér pontokkal tarkálva, melyek mozdulatlanok levén, az ember hajlandó azokat hófoltoknak venni ; de ezek febór nyulak. Nagyságuk körülbelül egyenlő a mieinkkel, azonban — basonlólag a havasi nyúlhoz — husuk meg sem közelíti a mienket. Egy nyulvadászat Grönlandban gyakran a legkómikusabb jelenetekre ad alkalmat. Ez állatok hallása, de különösen látérzékük, ugy látszik nagyon hiányosan van kiképezve, ugy hogy a szó szoros értelmében össze lehet taposni ; néha a lépések vagy lövések zaja által felriasztatván, körben forognak vagy egész fél óra hosszat bakágast állanak. Egy izben egy nyul közvetlen közelébe kerültem, a mely, noha több lövés által ijesztetett meg, mindig csak néhány lépésnyire távozott. Az állat gondtalanul legelészett a mohán és pedig oly nyugodtan, hogy képes voltam vázlatkönyvemben különböző állásban lerajzolni, mely állásokon azután bajtársaim jót nevettek a szegény tapsi rovására. Keleti Grönlandban azon sajátos farkasfaj, melyet a sarkövi vidékeken már többen találtak, nem létezik, szintúgy nem található ott azon, a farkassal rokon ebfaj, mely a nyugatgrönlandi eskimó létfeltételét képezi. Ez Észak Europában sem fordul elő s ugy látszik, hogy a jeges-medvével, rókával és iramszarvassal együtt a sark körüli tájak kizárólagos lakója. Ez országnak egyébb állatvilága (lemmingek, egerek, lepkék, egy méh-faj, legyek, ez utóbbiak némely tájakon és bizonyos évszakokban országos csapást képezvén) zoologiai tekintetben ugyan igen érdekes, de kivül esik a grönlandi vadászatot tárgyazó e czikksorozat keretén. / Érdekes mozzanat még számos madárnak idöszakonkinti fellépése, melyek a sarkkör világot néhány nyári hét alatt felélénkítik. Ezek közül különösen felemlitendők a hófajd és a holló, a mely télen át is itt időz, azután egy csoport énekes-madár, több, jó étvágya által kitűnő csüllőfaj, bukdárok, mindenek előtt azonban a dunnaludak és kacsák. Ezek számtalan fehér pontot ábrázolva tanyáznak a sziklafalakon, vagy gágogva és sipitva szelik át a levegőt, vagy egy jégmező szélét ülik körül és hosszú sorokban vagy sürii csoportokban úszkálnak a csatornákban, vagy végre fiókjaikat tanitják úszásra és járásra, bárezek ulasilásaik nélkül is elvégeznék ezt. Rövid nyár és a partokat bevonó jég nem kis zavarba dönti őket s nem sokára beáll az elodázhatlan szükség, melegebb tájakra költözni. A madarak móg azáltal is megbecsiilhetlenekké válnak a sarktáji hajósnak, hogy a tojásban roppant serénységet tanusitanak, és pedig némelyek ravasz válogatással a bazalt oszlopok megközelitketlen tetejére, mások, mint a kacsák, a partra rakják, de oly magasra, hogy az ár el ne sodorja. Az eskimók ezenkívül bőrüket, à la Papageno-öltönyökre haszGrönland nyugati partja sokkal gazdagabb madarakban, mint a keleti, a miért is zsákmányunk aránylag csekély volt. A sarktáji madarak busa, valószinüleg tengeri állatokkal való táplálkozásuk miatt, többé-kevésbé érezhető halzsir izü. A sarktenger a töméntelen apró balak mellett számtalan alsóbb fokú állatoktól (erustaceák stb.) van benépesitve, melyek a tenger óriásainak, minők a czett, narvál stb. szolgál-