Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-08-30 / 32. szám

AUGUSZTUS 30. 1871. VADASZ- ÉS VERSENY-LAP. 213 fogadtak. A szigeten a budai dalárda fogadta őket, s azután kezdődött a promenád, később táncz, hol szintén megálltak helyöket lövészeink, talán annál inkább mert a czéltábla monoton fekete köre helyett, érdekesb volt a kökény és bogár szemeket „czélozm", ámbár sok jó lövész, ki szokva volt amott szöget találni, most itt „szivén" találtatott. Éjfél után 1 órakor lett vége a mulatságnak s szállt hajóra a kedélyes társaság. Ötödik nap. Aug. 22. Az utolsóelőtti nap s sietős a dolog, hogy a kinek meg nincs kilátása egy-egy dijra, megkísértse azt még ma megszerezni, g ennek következtében ez nap a legtöbb, körülbelül 6000 lövés történt, ugy, hogy az esti 7 órakor a főlovászmester 17,000 megtörtént lövést jelezhetett. Hogy mennyire elhatott még is a budai királylövészet hire, mutatja, hogy ez nap még a távol Tirolból, Toscanából és Törökországból is érkeztek vendégek. Ellenben а lengyelek búcsút vettek а következő — latin nyelven mondott — szavakkal : „Nemes és nagylelkű bajtársak ! Mi Krakkó-város polgárai, a legnagyobb gyönyörrel siettünk a Visztulától а Dunához, ez örvendetes ünnepélyre, melyre bennünket meghívtatok. Történetünk, szivünk és gondolkozásunknál fogva egymáshoz szoros barátsággal kötve, ez alkalommal is tanusitjuk irántatok való rokonszenvünket és üdvözlünk benneteket! Poharat emelünk a magyar és lengyel testvériségért ! Riadó és szűnni nem akaró éljenek fogadták ez egyszerű érzelemteljes szavakat. Az estét iámét kedélyes lakoma zárta be. Hatodik és utolsó nap. Aug. 23. Az ünnepély utolsó napján sűrűbben estek a lövések, mint eddig, miután mindenki, а ki eddig jutalomra nem tarthatott igényt, most iparkodott azt magának kilőni. A lövöldözés eltartott déli 12 óráig, a mikor is a lövészek a diszcsarnokba vonultak a közös ebédhez ; ez alkalommal lett a nagy-szebeni lövész-egylet által ajándékozott ezüst serleg régi budai vörös borral felszentelve, mi számos toastra adott okot. Ebéd után kezdődött ismét a lövöldözés. Délutáni 3 órakor Tót Vilmos belügyminiszter jelent meg, kit Erczhegyi főlovászmester most már mint egyleti tagot üdvözölt ; a miniszter megigérte, bogy ő , a mennyiben ideje engedni fogja, az egyletet gyakrabban látogatandja. Esti 6 órakor, midőn a lövöldözés beállittatott, vonultak be a lövészek zeneszó mellett a diszcsarnokba, a dijak kihirdetéséhez, miközben a 1 2 tagból álló lövészbizottmány а lövések eredményének inegbirálására visszavonult, a lövészek pedig ezalatt feszült érdekeltséggel szemlélgették a csarnokban két hosszú asztalon elhelyezett disz-lödijjakat, mellyek részben a budai lövészegylet, részben egyesek által, köztük a beteges ágyán fekvő gr. Sándor Mór ezüst serlege is — tiszteletből adományoztalak, mellyek körülményes leirása azonban pár hasábot foglalna el. Lődijul kiosztandó tárgy 90 volt, а felállított 5 forgó cze'ltáblából beosztott négy rendes táblára 20,500, a disz-czéltáblára 5000, tehát összesen circa 25,500 lővén történt. 7 órakor üteglövések hirdették a dijosztás megkezdését. Viharos éljenzések közt foglalt Erczhegyi főlovászmester helyet az emelvényen, a honnan a nyertesek neveit kikiáltotta, kik nyereményeiket rögtön át is vették. Dijakat nyertek az ünnepélytáblán: Az első dijat — egy József főhg által adományozott Wenzel rendszerű pompás hátultöltő czéHövészfegyvert (Wurringer készítménye) L i n с z e r Sándort. főlovászmester Székesfehérvárról — nyerte meg, ki azt egy a föherczagre mondott, valóban csinos kis toasttal és dörgő éljenzések között vette birtokába. Háromszor — igy szólt Linczer — kellett megküzdenie a ezélért (értsd három szöglövés egymásután), hármas tulajdonok jellemzik a kiküzdött jutaimi tárgy adományozóját, József föherczeget is : magas születés, műveltség, mély hazaszeretet, melly tulajdonok miatt, mint a nemzet és fejedelem közötti legjobb közvetítőt háromszor is ki- f vánja éltetni. A lelkesedés, melly e sikerült beszédet , követte, leirhatlan. i A 2-ik dijat — szintén egy hátultöltőt — Szőke Lajos budai allövészmester ; a 3-ik dijat, egy ezüst serleget, Hübner Rezső Székesfehérvárról ; а 4-ik dijat, a Pestvárosa által adományozott ezüst serleget, Simli János Székesfehérvárról ; az 5 ik dijat, egy ezüst virágtartót, Bibral Bécsből nyerte ; a 6. és 7. dijakért Schuk Náthán pesti allövészmester és Weisze Frigyes svájezi polgár egyformán lőttek, de Schuk udvariasan a svájezi polgárnak engedé át az elsőséget. A dij egy ezüst virágtartóból állott. Weisze szintén sikerült beszédben reményét fejezé ki, hogy а svájezi szövetségi lövész-iinnepélyen Magyarország szabadságszerető lövészeit nagy számmal fogja üdvözölhetni. Az ünnepély táblán dijakat nyertek még : 8-dik Pugatsnick Er. Szászvárosból (ezüst asztal-diszt) ; 9. Sehuszter Károly Fehértemplomból; 10. Oszwald Sándor ügyvéd Pest (Vállszalag aranyéremmel) ; 11. Bremer Szaniszló Tirolból a Zillervölgyböl (egy 50 frtos bankjegy aranyrámában (a bártfai lövészegylet ajándoka) ; Trittner János Pestről (emlékérem) ; dr. Ke'ry Pestről (aranyérem) ; Rió József Kassáról ; Müller Temesvárról ; Zoller Mátyás Pestről (egy kosár pezsgő), Deutsch Fülöp Fehértemplomból ; Grund Vilmos budai allövészm. ; Czezevicz Szászvárosból ; Berkó J. Pestről (vadász-szerek) ; Pilisi Béla Pestről : Preisz József Budáról ; Töltényi Székesfehérvárról ; Czoinpó Pestről (egy óriási serleg, mellyet Czompó úr örökösen köröztetett pezsgővel töltve) ; Blasz Szászvárosból ; Mattjung Fehértemplomból ; dr. Barna Ignácz Pestről ; Kreviek Lajos Budáról ; Ekkert István Bajáról ; Deutsch Adolf Fehértemplomból; F.rhardt Marburgból; Odry Lehel Pestről ; Koperli Döme Pestről ; Alessandro Pestről ; Urosovits Lázár Pestről (középkori lovagsisak és vért) ; Neubrand Pestről ; Schlesinger Ignácz Pestről ; Martelet Budáról ; Einger Pestről ; Tárcsái Pestről. A négy lövésztáblán, mellyek szög és négyes lövéséért 50 dijat tűzött ki a budai-lövészegylet, s melly dijak a király, királyné, a koronaörökös hg, József főhg arezképei és a magyar ezimer voltak igen gazdag arany keretekben és nagyobb és kisebb értékű arany és ezüst pénzdarabokkal körülfoglalva, valamint számos nagyobb arany és ezüst érmekből álltak — a következő urak nyertek dijat : a) szeglövésekért : Preisz Budáról ; Koperli Döme Pestről; Osvald Sándor Pestről; Szentléleki Pozsonyból ; Pilisi Béla Pestről ; Czezevicz Szászvárosból ; Kréviek Lajos Budáról ; Erczhegyi Ferencz budai főlovászmester ; Mayer György Pozsonyból ; Schuck Náthán Pestről ; Sehuszter Károly Fehértemplomból ; Czernagorszki Eperjesről ; Pachner Marburgból; Urosevits Lázár Pestről ; Mayer György Pozsonyból ; Preisz Budáról ; Schuck Náthán Pestről ; Zoller Mátyás Pestről ; Deutsch Adolf Pestről ; Mezey nagyváradi főlovászmester ; Czezevics Antal Szászváros ; Martelet Budáról ; Szőke János Budáról ; Neubrand Pestről ; Zettner Pestről ; 6. négyes lövésekért : Martelet Budáról; Szőke János Budáról ; Deutsch Adolf Fehértemplomból ; Szőke János Budáról ; gr. Markovits Temesvárról ; Pilisi Béla Pestről ; Zoller Mátyás Pestről ; Schuck Náthán Pestről ; Trittner János Pestről ; Schuster Károly Fehértemplomból ; Szőke János Budáról ; Czernagorszki Eperjesről ; Nikora József Pestről ; Deutsch Adolf Fehértemplomból ; Schlesinger Ignácz Pestről ; Schuck Náthán Pestről ; Czezevicz Antal Szászvárosból ; Schalkház János Kassáról ; Czernagorszki Eperjesről ; Hübner Rezső Fehérvárról ; Макау Egerből ; Czezevicz Antal Szászvárosból ; Beeker Fehértemplomból ; Odry Lehel Pestről. Legtöbb mélylövést tettek : Schuck Náthán Pestről, Czezevicz Antal Szászvárosból és Bremmer Tirolból. Napi jutalmakat nyertek : Bremmer, Stribra és Déván. Az egész ünnepély alatt 27,500 lövés esett. A dijak kiosztása után Erczhegyi Ferencz főlovászmester megköszönte a vidéki és pesti lövészegyletek szives részvétét. Beszédét lelkes éljenzéssel fogadták majd később megkezdődött a társas vacsora, és közben megindult a toasztok árja, szabadság egyenlőség és testvériségre, a sajtó képviselőire, Széchenyi Ödön grófra és a budapesti tűzoltókra Budapest egyesítésére, a lövészegyletekre, a nőkre stb. Különös tetszésben részesültek Erczhegyi fölövészm., Mezei n-váradi, Sochterus szász polgár, Bremer Szaniszló tirjlié, ki megjegyzé, hogy neki otthon azt tanácsolták, ne menjen а magyarok közé, de ha majd haza tér, ő fogja nógatni honfiait, hogy csak jöjjenek el a szép Magyarországra, mellynek ugy mint az ő hazájának nincsen párja ; —továbbá Sziebenfreid nagyszombati ügyvéd gyújtó toasztjai, melyek valóságos tetszés-vihart keltettek. Az idő előhaladtával a kedélyhangulat is emelkedett, a bor folyt es különösen megemlítendő, hogy Czompó ur egy óriási serleget, mellyet nyert, négyszer egymásután szinig töltetett cbampagneival, melly azután az asztalok körül megtette a körutat. A társaság különben а legkedélyesebben és legszivélyesebben késő éjfélig maradt együtt, s mindenki azon szívből jott óhajtással távozott, vajha e szép egyetértés, e baráti szeretet, mellynek e lővészünnepély tnnuja volt, hazánk minden nemzetiségét örökre és elválaszthatlanul összefűzné. Y © g У © §,„ A lungaui zergevadászatok — melyről mult számunkban már megemlékeztünk — а legkitűnőbb eredménnyel végződtek. Összesen 69 zerge ejtetett el а 4 vadász által (gr. Wenckheim Rud., gr. Széchenyi Béla, gr. Károlyi Gyula és Victor) s ha több vadász van, hogy a hajtásokat jobban elállhatják, még fényesebb lett volna az eredmény. Olly nagy a zergeallomány, liogy mint gr. W. R. ö méltóságától hallottuk, jóvő évre — ha a tél kedvezőtlen nem lesz a vad tenyésztésre — 100 darabot bizvást lelőhetni a szaporodás minden veszélyeztetése* nélkül. AjánlkozáS. Mint erdész és vadász ajánlkozik egy mindkét szakmában gyakorlatilag kiképzett s a nyitrai püspöki uradalomban, valamint nsgos Ocskay Ignáíz ur sipkói uradalmában hosszabb ideig alkalmazásban állott 30 — 35 éves egyén, jó bizonyítványokkal ellátva. Levelek Eorbáki Ágoston nevére Pesten, József külváros Eliás-utcza 7. szám alá intézendök. Dijak elejtett vadakért. Voltak esetek, midőn a törvényhatóság^ az elejtett és szabályszerű jutalomdíj elnyerése végett előmutatott ragadozó állatok jelvényeivel kiilönléleképen bántak el, némelyek azok fülét, mások orrát, mások ismét az egész fejét vágatják le а törzsről. E mellett megtörténik, hogy az illetők a vad elejtése után csak több hónap múlva folyamodnak a jutalomdíj utalványozásáért. E különböző eljárásból ugy az államkincstárra, mint az érdeklett felekre háromolható káros következmények elhárítása és az eljárás lehető egyszerűsítése végett a belügyminisztérium azt rendeli, hogy jövőre az elejtett ragadozó állat nyers bőre, mellyért jutalmat kérnek, az elejtés napjától számitva tizennégy nap alatt az illető szolgabírónak vagy városi főkapitánynak előmutatandó községi bizonyítvány mellett, mellyből látható legyen ki, hol, és mikor ejtette el a kérdéses ragadozó állatot. A szolgabíró vagy főkapitány jelenlétében azután az elejtett vadállat bőrén, és pedig az első balláb közepén egy három hüvelyk bosszú hasitás teendő , melynek megtörténte a szolgabíró vagy kapitány által a bizonyítványra feljegyzendő. Szerkesztői posta. Gr. E. M. Cseklyész. Mindkét rendbeli levélre választ és köszönetünket küldtük. A túzok vadászat eredményét minélelőbb kérnők. Gr. L. K. — N. К... Két izben könyvcsomagot is küldtünk ; ez is elveszett volna ? В L. urnák Fehértemplom. Kapta-e uraságod levelünket ? Br. W. M. urnák Kolozsvár. Méltóságod szives levelét igen köszönjük s becses Ígéretére számolunk. Debreczenbe. F. E. úrnak. A küldött pr. — majd fölhasználjuk. Köszönet értté. Aradra V. D. úrnak. A tiszti versenyek programjait kérnők ha lehet, mert az idő már szőrit. A kívánt lapszámokat már elküldtük. Ischlbe gr. K. G. A kívánt számokat s folytatásukat küldjük. Maros-Illyére- br. В. T. Egy megkereső levelet küldtünk méltóságodnak, a retyezáti zergevadászatok eredményét kérve. Laptulajdonosok a : szerkesztők. Felelős szerk. : Keve József. Szerlcesztö-társ : Sárkány Ján. Per.