Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-02-28 / 6. szám

42 vezési zárnaptól számitott egy év alatt visszavonatott. A 2-ik ló a tételek és bánatok felét nyeri. A 3-ik ló tételét menti. (Elzáratott 1869-ben 82 aláírással 187 l-re.) 3. Claiming-Stakes. íooo fi-t, 3é. és id. minden országbeli ló számára. Távolság iy

2 mfld. Tét 150 frt, bánat 80 forint. Teher 3é. 110, 4é. 130, 5é. és id. 135 font. Angol vagy franczia lovakra külön 10 font. Kanczák és heréltek 3 fonttal kevesebb. A nyertes 2000 írtért eladó, ha 1500 forintért 5 fonttal, 1000 írtért 10 fonttal, 500 frtért 15 fonttal kevesebbet vihet. A 2-dik ló kettős tételt kap. Nevezési zárnap martius 31. 4. II. oszt. császárdij, 600 arany. (Részletek később-) 5. Kis akadály-verseny. 500 frt dij. Handicap. Minden országbeli ló. Tét 150 ft, bánat 80 ft, de csak 40 ft, ha május 10-ig jelentik. A terhek april 29-ig közöltetnek. Táv. 3 mfld. A 2-ik ló a tételek felét kapja. A terhek közzététele után valamelly akadvers. dij nyerőjére 8 fonttal több. Nev. mart 31. MÁSODIK NAP. Szombat, m á j u s 27. d. u. 2 Va órakor. 1. Államdij, 400 arany. (Részletek később.) 2. Asszonyságok dija. Tiszteletdíj mintegy 1000 ft értékben. Urlovarok. Minden ló. Tét 150 ft, bánat 80 ft. Táv. 1 mfld. Teher 3é. 123 f., 4é. 140, 5é. és id. 150 ft, ménre 2 fttal több ; angol vagy franczia lóra 12 fonttal több. Oly lovak, melyek még pályán soha nyertesek (beleértve az 1871-ki bécsi gyepet is) nem voltak, 6 fonttal kevesebb terhet visznek. Két különböző tulajdonos lovának kell indulni és versenyezni, különben a dij nem adatik ki. A 2-dik ló a tételek és bánatok felét nyeri. Nevezés mart. 31. 3. Freudenaui handicap. 1500 frt. Minden országbeli ló számára. Tét 150, bánat 80 forint, de csak 40 forint, ha május 10-ig bejelentetik. Távolság lVi mfld. A terhek april 29-ig közöltetnek. A 2-dik ló a bánatpénzek kétharmadát kapja. A terhek közzététele után 1000 frtos dij nyerője 5 fonttal, két illyen vagy egy 2000 frtos nyerője 8 fonttal, még nagyobb dij nyertese 12 fonttal többet visz. Nevezési zárnap mart. 31. 4. CasinO-dij várható. A részletek később. 5. Gátverseny. Handicap, 300 frt. Minden országbeli ló. Tét 70 frt, bán. 40 ft, de csak 25 ft, lia VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. május 10-ig bejelentetik. Üzleti lovar külön 5 fttal több. Táv. lVs mid. — A terhek april 29-ig közzététetnek. A terhek közzétételo után gátverseny nyerője 5 fonttal többet visz. Nevezés mart. 31. HARMADIK NAP. Hétfőn, május 29. d. u. 2 órakor. 1. Henckel-tétverseny — íooo ft, 3é. belf. és német ló. Tét 100 ft, bánat 70 ft. Táv. 1 V« mfld. Teher 106 f., kanezára és heréltre 3 fttal kevesebb. 3000 frtos dij nyerőjére vagy ezen felül 7 fonttal, 5000 frt és ezen felül 12 külön fonttal több. Két éves nyertesek kizárvák. A 2-ik ló 300 frtot kap. Nev. mart. 31-ig. 2. I. oszt. császárdij, ÍOOO arany. (Mihez 400 arany pótlék várható a cs. k. fóldmiv. minisztérium hudgetjéböl.) A részletek később. 3. Polgárdij, várható. (Részletek később.) 4. Ivadékverseny, 1000 forint, adják egyenlő 333 forintos részletekben évenként a bécsi JockeyClubb, a pesti és prágai verseny-egyletek, minden belföldi 1868-ban ellett és nevelt lovak számára bécsi gyepen). Távolság 1 y

4 mfld a bécsi és pesti, és 1 y

2 mfld a prágai gyepen. Teher 106 font, ménre 3 fonttal több. Minden külföldi fogantatású lóra, azaz olly csikókra, mellyek anyaméhben hozattak be, 3 fonttal több. Egy 3éves s 1000 forintot meghaladó dij (saját tételét is beleértve) nyertese Prágában 4 fonttal többet visz. Tét 200 frt, fele bánat, de csak 50 frt, ha az ellesi évben bánat jelentetik. Ha nines ellés, nincs bánat. A második ló kettős tételt kap. A nyertes 1000 forintot és a tét- és bánatpénzek maradékát. (Elzáródott 38 aláírással.) 5. Vigasz-verseny. 700 ft, futhat minden 3é. V. id. ló, melly a bécsi májusi versenyekben futott, de első dijat nem nyert. Tét 100 ft, bánat 60 frt. Az idei májusi versenyekben nyertességük miatt kizárandó lovak 100 ft bánatot fizetnek. Táv. 1 '/

4 mfld. A terhek május 20-ig közzététetnek. Nevezés mart. 31-ig. 6. Bécsi nagy akadály-verseny, 1871-től fogva 3 egymás után következő évre biztositva. A dij nagysága később közöltetik, adják aláirás utján sportsmanek és sportkedvelők ; futhat minden ló, mellynek lovagja vagy tulajdonosa : a bécsi, prágai, pesti, lembergi casinók, vagy a bécsi, pesti, párisi, londoni, észak-német és dél-németországi „Jockeyclub"-bok valamellyikének tagja, vagy a három Hanza városbeli s a hamburgi versenyelubb által beFEBRUÁR 28. 1871. mutatott gentlemen, ugy szintén az európai hadseregek valamellyikének szolgálatában lévő tiszt. Tét 200 ft, bánat 100 ft. A tét és bánatpénz, a 3-ik ló tételének levonása után, az 1-sö és 2-ik közt egyenlően oszlik meg. A gyeppénzt pedig nyereményeik aránya szerint az első és 2-ik ló viselik. Teher : 157 font. Belföldön ellett ló 6 f., 4é. 11 fonttal kevesebbet vihet ; 1000 — 2000 ftnak egy versenyben — saját tételét is beletudva — nyertesére 11 f., 2000 fton felül 17 fonttal több. Táv. mintegy 3 — 4 mfld vadász-talaj. Aláirni április l-ig, nevezni május l-ig lehet. Indítványozó : hg Thurn-Taxis Egon. (A még hiányzó részletek később közöltetnek.) a kolozsvári gyep jövő idényeire (Az 1872., 1873. és 1875-ik évekre.-) Kísérleti verseny 1872-re. indítványozza Tisza László. Futhat minden 1868-ban a régi Erdélyben elletett csikó. Távolság 1 Va mfld. Teher. 110 fnt., kaneza és heréltre 3 fttal, félvérre még 5 fonttal kevesebb. Tétel 10 arany, fuss vagy fizess. A csikókat nevezni kell 1868. deezember 31-ig a kolozsvári lovaregylet titkáránál. A tétösszeg 100 aranyig az első lóé, az azontuli oszlik az első és második ló közt. 1. Tisza László félvér р. т., ар. Nyírbátor, a. Arabella. 2. Ugyanaz telivér p. k., a. Nyírbátor, a. BramahPutrah. 3. Gr. Bethlen Sándor telivér szürke т., a. Gr. Pőr (?) a. Yelva. 4. B. Wesselényi Béla telivér Ьр. т., a. Antar, а. Little Polly. 5. В. Wesselényi Miklós tv. p. к., a, Demi Castor, a. Palma. 6. Ugyanaz tv. bp. к., a. Demi Castor, a. Duchesse. Kísérleti Verseny 1872-re, indítványozza báró Bánffy Adám. Futhat minden 1869-ben született csikó. Távolság 1 mfld. Teher 105 fnt., kanezára 3 fnttal kevesebb, félvérre 5 fnttal kevesebb , nem Erdélyben született csikóra 3 fnttal több. Nevezés 1870. deezember utolsó napjáig. Tétel 10 arany, bánat 5 arany. Egy évvel a verseny előtt visszavonva csak 3 arany. 1. B. Wesselényi Béla Mac-Mahon, a. Thunderbolt, a. Eugenie. 2. Ugyanaz May-Fruit , a. Forbidden-Fruit, a. May-Lucen. Vidra-vadászatom. Néhány évvel ezelőtt Kraina egy kis városában, Laibachtól nem messze tartózkodtam. Mint a vadászsport szenvedélyes hive, itt is minden lehető alkalommal e szenvedélyemnek áldoztam, s kirándulásaim közben nem egy érdekes kalandom volt ; azonban ezeket mellőzve, egy sajátságos, mert ritkább vadászkaland elbeszélésére szorítkozom : ez egy vidravadászat. Egy barátom, kinek mintegy 6 órányira Laibachtól, a gyönyörű wurzeni völgy szomszédságában terjedelmes birtoka volt, néhány év előtt halastót rendezett he, hogy a mesterséges haltenyésztés sikeréről személyesen meggyőződjék. A kezdet valóban eredménynyel kecsegtetett ; a költő-ládákban kitett ikra szépen kikelt és a kis tóban nemsokára arasznyi hal-népség, többnyire pajkos pisztrángok, úszkáltak. A viztartó, melyet egy tiszta és mély hegyi patak látott el vizzel, mélyeu bent az erdőben egy régi malom közelében feküdt. Kirándulásaim alkalmával az emiitett patak mentén, mely a völgyet — hol a tó és malom feküdt — elhagyván, némi távolságra a kastélytól folyt el, szoktam utamat venni, midőn lőfegyverrel vállamon az erdőségekbe mélyedtem. Vad ez oldalon csak nagyon ritkán akad, egyedül néhány őz őgyelgett ott, de ezek is gondosan kiméltettek. De ha azonban minden áron lövéshez akartain jutni, ugy nem maradt más hátra, mint néhány kövér vadgalambot lekapni. Egy napon ismét útra kerekedtem, de ez egyszer csak csigalépésben haladtam ; megigértem volt ugyanis, hogy barátomat, ki némi idő múlva követni Ígérkezett, bevárom. Az erdei malmot már elhagytam és már jó messze benn voltam a völgyben, midőn egyszerre egy vadgalamb turbékolását és utána szárnycsattogását haliám. Gyorsabban, a mint itt leirni képes vagyok, lekaptam puskámat, czéloztam, lőttem és a halálra talált galamb szárnyszegve hanyatlott le a magasból. Azonban a hirtelenségben nem ügyelvén arra, hogy szárnyasom a patak felett húzott, ez nem a mint vártam a partra, hanem a patak kellő közepén emelkedő sziklatömbre esett. Vadászeb nem levén velem, én tehát egy cseppet sem gondolkozva — mert jó hazai vízhatlan bőrből készült magas szárú csizmám védett a viz ellen, — a kristálytiszta folyamat átláboltam, hogy magam hozzam partra a zsákmányt. Midőn a sziklán, mely nagytömegű ködarabokból és torolványból állott, fölkapaszkodtam, átható hal-szag üté meg orromat, melyet eleinte sehogysem birtain kimagyarázni. De a mint a galambot fölveendő, lehajolok, a sziklatalajon több feketés golyóalaku testecskét veszek észre. Ugyanekkor a sajátszerű szag okozata is meg volt találva : egy vidra rakta itt le hulladékát. Ezen állat tudniillik igen ravasz és előrelátó, annyira, hogy hulladékát sem a szárazföldre, hol jelenléte az embereket nyomára vinné, sem a vizbe, hol átható szaga ahalakat elűzné — le nem rakja, hanem azokat rendesen egy vizmosta faduezra, vagy szikladarabra helyezi el. ... A véletlentől igy a vad nyoraáI ra vezettetvén, a partokat is szemügy alá vettem, azon reményben, hogy ott netalán tovább is kisérhetem csapáját. Eleintén nem kedvezett a szerencse s már fel akartam hagyni ez annyi figyelmet és fáradalmat igénylő munkával, midőn a fűben halszálkák és nagyobb halak maradékai ötlöttek szemembe. Ezen jelek segítségével csakhamar rábukkantam a vad kiszállójára, mely egy helyen, hol a patak mélyebb volt és csendesebben folyt, vezetett a partra s melyet a vidra ludlábhoz hasonló nyomai elárultak. Ki fog csodálkozni a felett, hogy illyetén körülmények között szivem hangosan dobogott az örömtől, mert e felfedezés által a vad sorsa kérlelhetlenül el volt döntve. A vidrának tudniillik az a sajátsága van, hogy mindig ragaszkodik az egyszer választott kiszállóhoz, melyet a szerint .i mint közelebb vagy távolabb tartja halászatát, többé vagy kevésbé hoszszab vagy rövidebb időszakokban keres fel. Ezalatt barátom is megérkezett, és mialatt a váratlan felfedezésről értesitém, maga is figyelmesen vizsgálgatá a talajt. — De itt gondolni sem lehet arra, hogy a vadat meglessük — rnondá félig hoszusan, — hisz nincs közelben valami olyas tárgy, mely fedezhetne bennünket. — Azt — fájdalom — magam is észrevettem, és azért, bármint sajnálom, hogy a vadászatról le kell mondanunk, — nem marad egyéb hátra, mint csapdát állítani, lia a vidrát ártalmatlanná tenni s megakadályozni akarjuk, hogy valamikép a ha lastóba ne látogasson el. Magától érthetöleg tervezett kirándulásunkat a hegyek közé azonnal abbahagytuk, és a kastélyba