Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-02-10 / 4. szám

FEBRUÁR 20. 1871. VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. _31 mégis csak érdemes lenne ezen, az illető földbirtokosok- és vadtenyésztőktől illetéktelenül elvont, nem kis összeget representáló jövedelemre, a vásosi, respective megyei hatóságoknak teljes figyclmöket fordítani, s czélszerü intézkedések által az orvvadászok és orgazdák mesterségét akadályozni. Jász-Kunság, Kecskemét, Szeged, Békés, egészen Szabadkáig terül le azon vadászterület, honnan ezen flibustier-had szállítmányai özönlenek Pestre. És mennyi megy Bécsbe ? A ki a szegedi, kecskeméti és nagyváradi piaczokat ismeri, tudni fogja, mennyi vadat vásárolnak bécsi ügynökök földbirtokosoktól és mennyit jogtalan közvetítők által ? Lesz még alkalmunk e tárgy fölött a tél végén tüzetesebben értekezni, és azon okokat tárgyalni, mellyek e rablóüzletet teremtik, és azon életbe léptető intézvényeket okadatolva ajánlani, mellyek által az legalább sziikebh határokba szoritható lenne. Mint futólagos illustratiót csak egy példát emiitünk erre vonatkozólag : Egy előttünk is ismeretes kecskeméti baromfikereskedő által október óta vagy 2000 nyul és fogoly hozatott Pestre. Egy kisújszállási kofa vagy 1000 darabot, egy szegedi pedig két annyit hozott és adott a helybeli úgynevezett D un a-e о m p a n i á n a k, (mellékesen mondva áll ezen compánia két pesti kofából, f r a u Kádi és L é n i a firma), kiknél az illymódon „szerzött" jószág mindig kész fogadóra talál. ) Egy pesti rendes vadkereskedés, szerződésileg kötött viszony által október óta következő vadnemüeket vett át mostanáig. Zselizről, Houtmegye, gr. Breuner : 184 lőtt fáczány, 430 nyul, 1 őz, 30 fogoly és 2 erdei szalonka. Tóth-Megyer, gr. Károlyi S. : 914 lőtt fáczány, 200 kamara-fáczány, 155 nyul, 101 fogoly, 20 fürj és 4 erdei szalonka. Tata, gr. Esterházy : 40 szarvas, 11 dámvad, 11 vaddisznó, 51 nyul és 8 erdei szalonka. Matzen, Alsó-Ausztria, gr. Kinsky : 265 lőtt fáczány. Bakony-Nána, zirczi urodalom : 5 szai-vas és 1 őz. Birunk különben azon Ígérettel, hogy a nem szerződésileg átvett, és a birodalom többi részéből ezen vadkereskedésnek küldött és elárusított nagy menynyiségü vad fölött februárban egy terjedelmes kimutatást kapunk. (Folytatás következik.) ) Sokszor orvos-rendőri szempontból is szükséges volna a felvigyázat az illy árusokra, mert a már nagy mérvben szagos és nyüvös vadat is felkötik még pár krajezárért a ritkaságon kapó szegény népre, kik betegséget esznek belőle. S z e r k. L 5-j e g y z é k. Az 1870. év folytán gr. Zichy N. János lengyeltóthi uradalmában tartott vadászatokon résztvettek : Gr. Nádasdy Ferenez, gr, Kinsky Zdenko, gr. Forgách Antal, Kund Jenő, Kund Béla és Jankovich Gyula urak (és a tulajdonosok?-) 38 őzbak, 6 ünő, 46 róka, 4 nyest, 25 görény, 215 nyul, Elejtetett : 70 fogoly, 82 fürj, 3 vadlúd, 322 kánya, 251 vércse, 140 1 szarka. A kis-tapolcsányi uradalom lőjegyzéke 1861—1870-ig. Évben vaddisznó je ce X N so ce 01 's fogoly -a ce g ы со ОТ о к s о îg szalonka •у» ё •О се M Ol > «О СО Ф görény Л Ol о '5 Л сЬ 0} 9 N Ol со 1 861-ben — 2 — — — 1862-ben 6 4 — 5 — 11 — 18 76 41 6 4 4 3 3 24 1863-ban 3 11 1 46 — 15 — 68 — 50 4 3 1 36 24 67 1864-ben 5 24 l 62 41 5 — 86 — 35 6 1 3 24 28 118 - — 1865-ben 5 4 1 — 105 55 1 27 30 — 41 5 3 8 76 8 349 1866-ban 6 34 4 147 67 12 5 115 4 47 3 9 2 57 18 449 — 1867-ben 7 21 — 37 6 4 8 too 19 34 3 1 11 44 43 138 1868-ban 4 45 — 30 10 — 2 32 — 30 3 1 26 43 35 333 — 1869-ben 5 78 2 32 34 9 6 39 — 38 7 9 6 64 59 324 — 1870-ben 22 109 2 134 66 19 — 85 — 54 6 8 1 46 54 244 készeten. Csak hatos bakok lövetnek, s pedig csak nyári időben, többnyire golyóval, lesben vagy cserGr. Keglevich Istv; F. évi január 31. és febr. l-jén gr. Telek y Sándor tetétleni pusztáján tartott körvadászaton jelen voltak : gr. Teleki Sándor, b. Yay Béla, gr. Teleki Sámuel és a környékbeli notabilitások, öszszesen vagy 30 lövész 80 hajtóval. Az első nap öt hajtás volt, és elejtetett 105 nyul, 5 fogoly. A második nap a ködös idő miattt kevesebb sikerrel történtek a hajtások ; elejtetett : 60 nyul és 1 túzok. Valamint az első, ugy a második nap is a népszerű vadászur vendégszerető és kedélyes mulatságain az egész vadásztársaság feledhetlen kedves napokat élt át. A farsangi medve. (Humoresk.) Kedves barátom ! Leveleimből már vehetted észre*), hogy V . . . kisasszony meg egyebek miatt is, én és К . . . nem a legjobb szemmel szoktunk egymásra nézni, s a hol csak szerét ejthetjük, mindenféle csint teszünk egymásnak. — A múltkor is még késő éjjel, kertre nyiló szobán zongorájánál ülök, háttal a nyitott ajtónak. Szép őszi éj volt, a holdsugár besütött a szobám padlatára, s én elábrándoztam jó darabig, Végre egy kis szünet alatt mintha gyanús neszt hallanpk a hátam mögött ; félretekintek s egy kimondhatatlan marezona alak, egy nagy menkő furkós bottal kezében ott áll az ajtóban. . . Kivagy? mi vagy ? akarok rá kiáltani, . . de mintha befagyott volna a torkom, meg mintha valaki kabátom szárnyánál fogva tartana. ... Az alak csak nem mozdul s midőn neki szánom magamat s félszemmel az alakra tekintve, fél szemmel meg kardom után pislogatva, egy keserves ,,adta-teremtetté"-vel ugy fejbe vágom, hogy menten hagyat dől — egyszerre megnépesül az ajtóküszöb, s nevetve gratulál az egész háznép az én rettenthetlenségemhez, melylyel a fából faragott ijesztőt olly vitézül kifizettem. Kisült aztán, hogy ez is a pntikárus rovására való. A templom udvarán állott ugyanis egy pár fa angyal s ezek egyikét öltöztette föl. Jancsimat meg pár ezüsthuszassal ) s jó tréfa állításával rábírta, hogy mezítláb az ajtómba állítsa, mit én persze ábrándozásom, s a zongora lármája közt nem vettem észre. Mit volt mit tennem, mint egyelőre mosolyognom a tréfahoz, Jancsinak pedig pár emlékeztetőt adni, hogy máskor az én bőrömre ne eonspiráljon. Ennek a kihívásnak a megtromfolásán nevetek én most ; s joggal-e vagy sem, azt kegyes ítéletedre bizom. — A patikárus ugyanis szereti a Nimródot játszani, s el-eljár egy-egy kis nyulászatra, bár jobban szeret inkább csak a seres poharak mellett maradni, hol ugy a téli estéken a vadászat a rendes *) E levelek nem mindannyian a V. és У. lap számára Írattak, s a jelenlegit egy jó barátunk szívessége folytán közölhetjük. Szerk. **) A história Erdély egy kis bányavárosában játszik, ezért lehet közlőnek ezüst pénzről beszélni, s enyit szabad tájékozásul is megsugnunk. Szerk. thema, mellyben ő a legelső, s nagyra van vele, hány medvét, vadkant stb. pusztított el a földszínéről ; pedig ismeretes dolog, hogy sokkal jobban ért egy bizonyos ártatlan löveték kezeléséhez (mit a bábák szoktak használni) mint a golyófegyverhez. Ebből folyólag az is természetesnek fog látszani, hogy a vig kompánia részéről gyakran vexaturának van kitéve, s hogy készséggel nyújtott mindenki segédkezet arra, hogy egyszer e hallározásából meggyógyítsuk. Talán tudod, hogy itt némely helyeken szokásos, miszerint a karácsont és három királyokat járó legények egy medvét is vezetnek magukkal, azaz egy medvebőrbe bujtatott pajtásukat, ki aztán mindenféle mulatságos ijesztgetéseket csinál a fehércselédek között. Jancsi, ki egyéb élelmességei közt a csinos menyecskék körül igen szeret forgolódni, kitűnően ért a medve személyesitéséhez, s midőn az idén karácson táján igen szorgalmasnak láttam egy medvebőr foltozásánál, azonnal megállapítottam tervemet. A legközelebbi este a nagy vendéglő különszobájában borozgattunk, a patikárus is jelen volt, midőn am... főerdész a vadászatra fordítván a dolgot, panaszkodott, hogy a kecskepásztorok egy nagy medvét jeleztek és csapáztak ki, mely már egy p.ir kecskét ragadozott el. Egyúttal felszólított, ha nem volna-e kedvünk a harmadnapra tartandó medve hajtásban résztvenni. Mindnyájan eligérkeztünk (mert kézalatt tudtuk, hogy róka hajtás csakugyan lesz, medvét persze nálunk csak ritkán láthatni) — csak a patikárus nem akarta ma meghallani, hogy miről van szó, s mentegette magát, hogy sok dolga van ; de sarokba szorítottuk, S végre megígérte, hogy eljön. Volt azután gondunk rá, hogy mindenféle vérmedvékről a legborzasztóbb mesékkel mulattassuk ötet egész este, ugy hogy szegény — mint másnap megvallotta, — még álmában is azokkal veszekedett. Midőn délután két kocsival megindultunk, hogy éjjelre a kutai csőszházban hálva, harmadnap a hajtást korán reggel megkezdhessük : a szénapajtában töltött hűvös éj s a hébekorba oda dobott medve kalandok annyira megpuhították nimródunkat, hogy ha szemmel nem tartjuk, megszökik. Végre felviradt a nagy nap, s miután egy hatalmas reggeli elköltetett volna, felkerekedtünk а К . . magaslatra, hogy derékban elállva, a felülről jövő hajtók felénk tereljék a medvét (mely nem lesz más, mint az én furfangos Jancsim) ki áluton már előre jött, hogy a medve szerepében megjelenhessen. Az