Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-11-30 / 44. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. méneket és egy jó csomó pénzt kapott érte; ujabban pedig Angliában a hires The Lamb steeplechas­eert szerezte meg helyébe. Szakirodalom. Adalékok a lovaglás tanításához. Irta gr. Széchenyi Dénes. (Nagy 8-rét kiállítás, kényelmes öreg betűkkel, 1 —100 oldal. Kap­ható Pesten az Eggenberger-féle könyvkeres­kedésben. Ara 1 frt 20 kr.) Rég nem olvastunk magyar nyelven kellemeseb­ben irt szakkönyvet, különösen a lovaglás tanításá­ról mint e füzetet, mellyben a §-okra szedett hosz­szu dissertatiók helyett rövid, világos és kellemes modorban adja elö a szerző — nem t'beoretikus né­zeteit, hanem a lovardában s a szabadban hosszú évek során szerzett tapasztalatainak gyakorlati al­kalmazását, mellyefcböl egy uj tanrendszert alkotott, s mellynek alapeszméit rövid három pont­ban lehet kifejezni : 1-ször lapdázás lóháton a test egyensúlyozására; 2-or rendszeres és korai barriőre-ugrás az ülés szilárdítására, és 3-szor felugrás és leugrás a haladó paripáról a biz­tonság érzetének növelésére. Ez alap­gyakorlatok alkalmazásának módja és sorrendje a lovardában : képezi ez értekezés magvát, s a tiszta, világos előadás, jó magyar irály könnyen átért­hetövé teszi azt mindenki számára. A gróf tisztában Folyó szám. van ezéljával s előadása világos körvonalakban raj­zolja ez alapeszméket. Értekezésének többi része — mint maga is megjegyzi — kisebb-nagyobb bőség­gel minden tankönyvben feltalálható, azért itt csak futólag emliti meg ; ha némellyekre mégis bővebben kiterjeszkedik, ez csak azok kedvéért történik, kik­nek ez ügyben kevés tapasztalásuk van és kik nem találnak sem időt, sem pedig alkalmat szakkönyve­ket olvashatni, de kik mégis kivannak fiaikat a lovaglásra tanítani, vagy legalább lovag­lási leczkéikre felügyelni. — A hogy tudjuk, a gróf e könyvben előadott rendszerét mái­több év óta gyakorolja, s azon előmenetel, mellyet általa saját és barátainak gyermekei tettek a lovag­lásban — okozá egyrészt a pozsonyi lovarda-társa­ság alakulását, s birta rá a grófot, hogy ismerősei megkeresésére e tanköuyveeskét irja, mellynél rövid uton ezélhozvezetöbbet nem ajánlhatnánk. — Eny­nyit az oktatási részről, mellyben szerző még a hölgylovaglásról és a lónak biztos ugrásra előkészí­téséről megemlékezvén — rendszerének okadatolá­sát egy „Zárszó "-val fejezi be, mellyben szakértői nyiltsággal mond el egyetmást a lovaglásról Magyarországon és Angliában, s melly­ben azon sokszor vitatott themát, hogy a jó lovassá képzés legjobb iskolái a lovasvadászatok — a leg­fényesebben demonstrálja, s mellyre majd alkalmi­lag visszatérünk. „Die landwirtschaftliche Fohlen­zucht.' Von Prof. Wilhelm Dilg. Mit 46 in den Text gedruckten Holzschnitten. Wien, 1871. Ver­lag v. Faesy et Frick ; Graben 22. — Mezei gaz­dák számára való kimerítő kézikönyv , mellyben mind a tenyésztéshez megkívántató anyaállat, mind a mén megválasztása világos és könnyen érthető modorban van előadva s mindjárt rajzokkal illus­trálva. Később a csikók felnevelése ép oly tüzete­sen van előírva. Ara ? Az 1871-dik évi ménvásárlás a magy. királyi álladalmi méntelepek körében. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium f. évi julius hó 22-ikén 8239. sz. a. felhívta a tenyésztőket, hogy eladó ménlovaikat nála bejelentsék, miután az álladalmi méntelepek létszámának kiegészítése czéljából megfelelő árakért tetemesb szimu mént szándékozik a magántenyész­töktől vásárolni. Ezen felhívás folytán 92 tulajdonos által össze­sen 144 eladó mén lett bejelentve, s ezek megtekin­tésére minden megyében vegyes bizottság küldetvén ki, az ezirányu jelentések szerint csak 52 mén találtatott minden tekintetben tenyésztésre alkal­masnak , melly számból — tekintettel а minisz­tériumnak e czélra rendelkezésére levő összegre — 42 mén csakugyan meg is vétetett, úgymint : Kitől A ló neve Hány éves Nagysága marok hílT. vonal Apja Beoaztattak a székes-fehérvári méntelep területére 1. Gr. Festeticli Taszilótól 2. Ugyanattól 3. Gr. Lambergtöl 4. Gr. Festetichtől 5. Gr. Nádasdy Ferencztől 6. Ugyanattól 7. Gr. Zichy Domonkostól 8. Balasitz János úrtól 9. Gr. Zichy Ferdinándtól 10. Ugyanattól 11. Gr. Széchenyi Bélától 12. Döry úrtól 13. Pincze István úrtól Lord Chesterfield Lord Dudley Cromwell Ilustrissimus Csongrád Hamlet Virgilius G г а с i о s о А лх Gladiolus Claudius Provider Virgilius S i gl a v y ' 6 J la. О a 12 10 4 3 3 3 4 3 15 16 15 15 16 15 16 2 ­3 — 3 1 2 1 1 2 Voltigeur Tom Steele Y. England Beduin G. Havelock n Virgilius Gracioso Anyja Typee Heracles Wilsfort Hadd el Charning Holló Muraközi k. L с 1 с p Ь с о 15 2 — 15 3 2 16 — — 15 3 2 15 3 ­Caterer Virgilius Siglavy Emotion Old Bess Ára : forint. 1000 1000 1000 1100 1000 1000 1000 350 1000 1000 2000 900 600 Tíz nap a walesi herczeg vadászatain, Eredeti közlemény Zichy Mihálytól. *) Sz.-Pétervár, 1871. oet. 27. Tisztelt szerkesztő ur! Igen szivesen engedek abbeli megkeresésének , hogy némely élményeimet becses lapja számára megküldjem, s ha a látottak és átéltek egyszerű leírását elég érdekesnek találja ön , hogy tiszt, olvasóival közölje, örvendeni fo­gok rajta, s ha talán nem mindent s nem ugy fes­*) Előbb, mintsem reményltük, örvendeztetett meg tiszt, hazánkfia élményeinek e legújabbikával, miu­tán még nem régiben а skót-felföldön volt. E meg­tiszteltetést ugy hiszszük, azou érdekeltségnek kö­szönhetjük , melylyel mint magyar és vadász, а lapunk pár utóbbi évi folyamából neki megküldött nevezetesb magyar-erdélyországi vadászatokat, je­lesb vadászrajzokat és hirnevesb vadállományaink ismertésének kimutatását fogadta ; s alkalmasint a Hollákon és Hargitán ejtett siketfajd-vadászatok, a liptói és szepesi Kárpátok, valamint a Retyezát zergeállományai és vadászatai, a mérki és pusztate­remi vadkanok, a lábodi, devecseri, gödöllői és munkácsi szarvas-vadaszatok, a szegedi, kecskeméti és maramarosi levelek olvasása iratá vele viszonzá­sul jelen közleményét; reményijük, hogy — miért különösen megkerestük — majd az orosz udvari vadászatokról is megörvendeztet néha érdekes közle­ményeivel. Szerk. tek, mint ezt mások látták, s ha olly ásókról is meg­emlékezem, mik nem szorosan a „Vadászlap" keretébe tartoznának vagy magamat is beleelegyitem elbeszé­lésembe, kérem azt mint a keretbe tartozó staffaget elfogadni ; más szerencsés többet láthatott talán, én csak azt akarom leirni, a mit, és a hogyan láttam. Már több év előtt felszólított ő kir. fensége а walesi hg, hogy keressem fel skót-felföldi vadásza­tain, azonban részint udvari munkáim, részint más elfoglaltatásaim hátráltattak, hogy a megtisztelő fel­hívásnak eleget tehessek. Az idén azonban hosszabb szabadságidőm utolsó heteit e czélra szántam. Miu­tán a hg művészi körutazásom minden állomásáról értesitve volt : nem igen lepett meg, hogy München­ben az angol követség titkárja felkeresett vendég­lőmben s értesített, miszerint a hg óhajtaná ha a London melletti nagy katonai gyakorlatokat megte­kinteném. Szivesen teljesítettem volna a hg óhaját, de mit csinálok én egy katonai szemlén ? illyes parádék nem az én-rajzónom körébe tartoznak, azu­tán а mellett, hogy semmit sem használok, utazásom végczélját is elvesztem, mi abból állt, hogy Düssel­dorf, Brüssel és Antwerpen kitűnőbb művészeivel megismerkedjem, amott különösen Munkácsyt, emitt Gallait szándékoztam meglátogatni. Megköszöntem tehát a legszivélyesebben és udvariasabban e meg­tiszteltetést, egyúttal tudatván а bggel, mikor je­lenhetek meg nála, s hogy vadászataira teljesen rendelkezésére állok. — Eltekintve Düsseldorf és Brüsselbe tett kirándulásomról, végre September ele­jén iparkodtam átjutni Angliába, s itt őszintén meg kell követnem az angolokat, kik ellen nagy mérték­ben el valék fogulva. Ez elfogultságom az útközben látott torzpéldányok, az angol nyelvben való cse­kély jártasságom s azon feltételem által, hogy ve­lük beszédbe nem ereszkedem, még inkább fokozó­dott. Megismervén őket, most másként Ítélek róluk. Már a hajón, melly Ostende-ből Dower-be szállított, meg kelle ismernem az angol urak szeretetreméltó oldalát. A legnyájasabban tanúsítottak irántam apró szívességeket, figyelmeztettek egyre-másra , sőt a velem szemközt ülő hölgy is, az első sikeretlen an­gol megszólítás után , azonnal folyékony franczia nyelven kezde társalogni velem. Hosszú hajam, szé­les karamu kalapom, bársony zubbonyom valószí­nűleg sejteté vele (mit később be is vallott), hogy festész vagyok ; sőt később az is kiderült, hogy ő maga szintén művésznő, nagy mübarát, s а London­bau megtelepült Boehm szobrász-hazánkfia tanítvá­nya s a walesi berezegné diszhölgye. Neve : Lady Anne Coke, a mint azt jegyzékkönyvembe beirá. Férje is szives volt nekem а további útra nézve Dower-nél utasításokat adui, sőt meg is liivtak, hogy Londonban látogassam meg őket, de a mit — fáj­dalom ! — nem teheték. A tengeri ut fáradalmától megtörve (bár а tengeri betegség megkimélt), Dower várának és városának impozant látképét nem ve­hettem méltó figyelembe s beültem a coupéba, mellynek ajtaját a vezetnök háromszorosan zárta ránk, s azzal a vonat széditő sebességgel robogni kezdett. Az utas itt tökéletesen bezárva ül, s ha valami baja akad, ott van minden kocsiban egy porczellán-fogantyu, melly a vonatvezetöhöz szol­gáló telegraphikus csengetyü. Ha azonban valaki elegendő ok nélkül csönget s a vonatot hiába állít­tatja meg, fizet hat font sterlingtől kezdve fölfelé. Londonba érve, egy cap-en (egyfogatú kocsin, mely­lyen a kocsis hátul ül, a vendég pedig elől a sza­bad kilátás végett) az „ United-Hotel "-be hajtaték, melly a St.-James square-on, a Charle-Street-ben fekszik. Ez jó vendéglő, mérsékelt árakkal, jó szol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom