Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871

1871-06-21 / 22. szám

155 lábnyira emelkedjék ki a talaj fölé. Ha köböl épi­tettük a falakat, ugy ezt 4 láb magas, gömbölyű kupolával látjuk el, ellenkező esetben pedig szaru­fák és léezekből szintén 4 láb magas tetőzetet ra­katunk, mindkét esetben azonban gyephanttal fe­detjük be, ollyanformán, hogy az egész csak mint valami közönséges kis halom nézzen ki. A bejárást rézsútosan lefelé kell kiásni, s ezenkívül az ajtót — hogy még jobban fedve legyen — mohával vagy gyephanttal kell beboritni. Az ajtót nem szabad a kunyhó előrészén, a hol a bagoly van kikötve, ha­nem hátsó részén alkalmazni, s szükséges, liogy a tető annyira fedje, miszerint a kunyhó felett elre­pü'ő orvmadarak annak nyílását észre ne vehessék, s hogy könnyen és minden zörej nélkül nyiljon. A kunyhó ellenkező oldalán két sor lőrést kell ki­vágni , mellyek 3 hüvelyknégyzet szélességíiek és hosszaságuak lehetnek, s a gyep-burkolaton át, zsin­dellyel falazandók, egyszersmind olly irányban met­szetnek, hogy mind a földön ugrándozó, mind a lég­ben röpködő, vagy a kunyhótól lötávolban felállított pihenő-fákra települő varjukra és ragadazókra lőni lehessen. E pihenő-fákat, mellyek minden lomb nél­küli száraz ágas duezok lehetnek, rendesen kettőt, a lőrésektől mintegy 20 lábnyira akként kell felállí­tani, hogy kényelmesen beláthassuk. Magát a ba­golydúczot, melly mintegy 4 láb hosszú, s a földből mintegy 2'/a lábnyira kiemelkedő, vastag karóból áll, a középső löréstől mintegy 10 lábnyira a földbe verjük, s kerek deszkalapot szegezünk rá, közepébe vaskarikát erősítünk, hogy a vadászatkor haszná­landó bagolyt hozzá lánczolbassuk. Némellyek a bagolyt nyulbőrrel bevont kereklap­hoz lánczolják, s az egész állványt a kunyhó tetején állítják föl, hogy a kunyhóba szolgáló zsineg segé­lyével a kerek lapot vagy magát a baglyot is moz­gásba hozhassák, s igy a távolban kóválygó raga­dozókat közel csalogassák. A bagoly illvenforinán a lőkunyhó tetején volna, mit azonban nem helyes­lünk, sokkal czélszerübbnek tartván azt, a kunyhó előtt felállítani, s pedig a következő okokból. Először : A vadász nem láthatván a kunyhó tete­jén levő baglyot, ez utóbbit pajkos gyerekek, vagy más roszakaratu arra menők is ingerelhetik, dobál­hatják és kárt tehetnek benne, а nélkül, hogy а kunyhóban üldögélő vadász észrevehetné. Másodszor : A bagoly látására és ingerlésére a száraz ágakra gyűlt és ugráló madarak a bagolyt egy pillanatra sem vesztvén szem elől, s annak áll­ványa alatt levén a lőrések , ezeken át könnyen észrevehetik а vadászt is, s tovaröpülnek, mielőtt őket kellően üdvözölni lehetett volna Harmadszor : A vadász nem látván a bagolyt, nem gyaníthatja annak mozdulatai és nyugtalansá­gából a közelgő ragadozókat se, s igy az ollyan madarak közeledtére — mint a vércsék, ölyiik, me­lyek nem szoktak letelepedni, s igy csak röptükben lövendök — nem lehet lökészen, sőt azok hosszabb ideig keringhetnek a bagoly felett, lacsapliatnak reá , megtéphetik és sérthetik , а nélkül, hogy а vadász észre vehetné vagy megakadályozhatná, miu­tán nem ezélszerü a kunyhó minden oldalán lőrése­ket vágni, mert különben a keresztül világló nyílá­sok igen megvilágítják a kunyhó belsejét. (Vége köv.) y © g y © s. t Orczi br. Orczy György életének 83-ik évében. — A családi jelentés e gyászesetről következőleg hangzik : Orczi báró Orczy Györgyné, született Berényi Erzsébet grófnő csillagkeresztes hölgy, maga és gyermekei : Ferencz , Béla és Andor, továbbá Mária, idősb gr. Károlyi Istvánné, Erzsébet, gróf Esterházy Lászlóné, Ágnes, gróf Berényi Ferenczné, Georgine, özvegy gróf Keglevieh Gyuláné és Thekla nevében elkeseredett szívvel jelenti a gyászhírt, hogy felejtbetlen kedves férje, illetőleg édes atyjuk Orczi báró Orczy György cs. kir. aranykulcsos, folyó 1871. évijunius hó 13-án, tüdőszélhüdés kö­vetkeztében, életének 83-dik és boldog házasságá­nak 57-dik évében a haldokló szentségének ájtatos felvétele után jobbéletre elszenderedett. — A bol­dogultnak hűlt tetemei f. hó 15-én d. u. 3 órakor Ujszászon a családi sírboltban öröknyugalomra té­1 tetnek, az engesztelő ez. mise pedig az ugyanottani ' plébánia templomban folyó ho» 16-án d. e. 10 óra­kor fog az egek Urának bemutattni. Aczél Péter ur borosjeuői uradalmi halastavából a mult napokban két harcsát halásztak ki, mellyek egyike 100 font, a másika 180 fontot nyomott. Semsey Lajos, honvédlovas hadnagyot azon vá­ratlan veszteség érte, hogy a mult hó 2 6-kán gr. Forgách Sándortól vásárolt Bayard nevü telivérje (a. Rotschild a. Daisy), f. hó 2-kán, a vasúton szál­lítás következtében kimúlt Losonczon. A m. kir. földmiv. minisztérium lótenyész­tési osztálya már megkezdte évi működését a vidékenkénti ló-tenyésztési dijjak kiosztására ; eddig, a hogy tudjuk : Debreczen, Bártfa, Miskolcz stb. vidékeken tartattak meg ; hogy minő eredménynyel s liogy átalában a lótenyésztésben minő haladás mutatkozik ? erre nézve kivánatos volna, ha a neve­zett hivatal néha-néha ismertetéseket közölne. A felső-styriai hegyekben az ismeretes Waisnix testvérek által bérlett Mauteru és Kannen területeken ez idényben 14 nagy és 10 kis kakas lövetett. Gr. Stabremberg Ca m illó, kétségkívül Európa egyik legszenvedélyesb és szerencsébb fajd­vadásza : az idén felső-ausztriai vadászatain, 36 reggel 50 kakast talált, és pedig 41 siket- és 9 nyir-fajdra, s közülök 39 siket- és 9 nyirfajd-kakast lőtt, összesen tehát 48-at ; bogy e félékeny és ovatos szárnyasból csak egy siketfajdot hibázott, egyet pedig elrezzentett — mindenesetre ritka érdemül jegyzi föl a vadász. A frankfurti nagy handicap nevezettei közt The­seus, Admiral, Cornus és Verbena neveit olvassuk egy tuczat porosz ló közt ; Theseus, Torna, Crono­meter a vigaszversenyre is előjegyeztették magokat ! A jó liirben álló vestfaliai akadályverseny is lét­rejő az idén ismét, 3 — 4 mfd, 200 Friedrichsd'or és 10 Fr.-d'or tétel, egész bánattal. Teher 150 font, 4 évesek 5 fonttal kevesebbet, 500, 1000, 1500 és 2000 tallér értékii verseny nyertesei fokozatosan 5 fonttal többet visznek ; tehát 2000 tallért nyert 170 fontot. Aláirás jul. 8-ig, nevezés aug. l-ig je­lentendő. (Münster, Herrn Fr. v. Olfers). A fürj- és fogoly tenyészetről és vadászati ki­látásokról kérnénk valami rövid kis tudósításokat, csak egyszerűen postai levelezési lapokon. A vad­kácsák az idén nagyobb számmal vannak minden­felé, mint már régen, s a Balaton, Fertő és Tiszavi­dék gyönyörű vizivadászatokkal kecsegteti a kirán­dulókat. Erről eszünkbe jut, hogy zoolog-sportmanuünk : Xantus János a jövő hetekben Marmarosba szándékszik kirándulni, Friwaldszky János és Emich Gusztáv urak társaságában, liogy a vadászok és zoologok számára még mindig kitűnő vadonokban hazai faunánk érdekében vizsgálódásokat tegyen. Xantus keletázsiában gyűjtött faunáját pedig meg­tekintéseiil ajánljuk, mi vadászemberre nézve — igen érdekes zoologiai újdonságokat tartalmaz. A prágai versenyek napjai véglegesen sept. 28. és 30-kára liatároztattak a cseh-versenyegylet által. Ügetési-versenyek. Az alsó-ausztriai országos gaz­dasági egyesület a jövő évtől kezdve, ügetési-ver­senyeket rendez, mint tenyész-próbatéteket, 4 és 5 éves mének és kanczák számára, mellyek az éven­ként Marcbeggben szokásos lókiállitás alkalmával tartatnak. E czélból három tetemes dijjat tüz ki; ezenkivtil a legjobb ügető mének közül az erősb­beket és tenyésztésre alkalmasakat a kormány fe­dező ménekül megvásárolja. Miután ez ügetési ver­senyeken а lovak egyenként s időtartam szerint futnak, kiki tetszése szerint akár nyereg alatt, akár egyfogatú laptikában mutathatja be lovait, s igy, ha csak egy-egy ló jelentkezik is, megkaphatja a dijjat, feltéve, hogy a bírálók által kitűzött távolsá­got a meghatározott idő alatt befutja. Ennélfogva idejekorán figyelmezteti nevezett egylet a tenyésztő­ket, hogy iparkodjanak 3 éves csikóikat mentől előbb nyereg vagy fogatba szoktatni és az ügetés­ben gyakorolni, ezalatt jó és bő abrakkal táplálni, liogy mindig több-több munkát követelhessenek tő­lük, azaz : kissé idomíthassák, tökéletesíthes­sék, és végre a versenyre bejelenthessék. Talán ná­lunk is helyén volnának az illy ügetö-versenyek a közönséges lókiállitások és dijjazások helyett?... Meg kell még jegyeznünk , hogy Ausztriában az idősb lovak számára már több idő óta szokásos ügető-versenyek ezután is külön Gross-En zersdorf­ban tartatnak. A krakkói versenyek — mellyek rövid eredmé­nyét mult számunkban közöltük, igen nagy érde­keltség és roppant számú közönség előtt tartattak meg, s remélni engedik, hogy a nemes versenyek ott állandó helyet nyerhetnek. Lóárak. Annyi mindenfelé az egy évesek eladása, ménesek és versenyistállók feloszlatása, hogy nem csodálkoznánk, ha a telivér lovak árai tetemesen és általában leszállanáuak. E vásárböség azonban csak a kétes aruk értékét kevesbíti, mig a kitűnőbb anyag most is fentartja becsét. Legtalálóbb példákat erre az angolországi különféle ménesek egy évesei­nek árverése nyújt. Igy a múltkor emiitettük, liogy a hampton courti egy évesek átlagosan 140 guineán keltek, mig az ugyanakkor tartott más három, ke­vésbbé kitűnő anyaggal rendelkező ménesek egy éves csikói átlag csak 60 guineát hoztak be. Most alkal­munk vau Mr. В 1 e n к i r о n, jelenleg Anglia leg­első telivér tenyésztőjének Middleparki , továbbá Lord Portsmouth, Mr. Townley és Mr. Pinoknek egy éveseinek árveréséről is párhuzamot adhatni. Mr. Bien ki ro n 53 csikójából 46 kelt el, 14,300 guineát hozván be, mi egyremásra 310 gui­neát, azaz : közel 3500 frtot juttat egy csikóra, olly ár, melly még eddig Angliában is szokatlan volt. De hogy milly ég és föld közti különbség van még egy illy jó liirben álló tenyészintézet productu­mai között is, annak legjobb illustratiójául szolgál­hat, 1la elmondjuk, hogy mig Mr. Dawson (a hires idomár) a következő csikókért eddig még Angliában is majd hallatlan árakat fizetett, u. m. : sg. m. a. Macaroni a. Reginella 1650 guinea, p. m. a. Saunterer a. Bess Lyon 1150 „ p. m. a. Knowsley a. Isilia 1050 „ addig voltak ollyan egy évesek is, mellyek esak 25, 45, 50, 70 guineát hoztak be, igaz, hogy csak 10 darab, a többiekböl 10 darab 125 — 200, ugyan­annyi 200 — 300 guineán kelt, voltak 400, 500, 700 és 800 guineások is, többnyire Saunterer, Mar­syas, Blair Athol, Adventurer és Breadalbane csi­kók, mellyek testvérei saját telivéreink fiatalabbjai közt is találhatók. Azonban, hogy mennyi különb­séget okoz az anya jó hírneve, ezt ugyanazon egy apától nemzett ivadéknál is nagyon szembeötlően tapasztalhatjuk ; igy például Saunterer egyik fen­tebb emiitett fia Bess Lyontól (a hires Oaks-nyer­testől) 1150 guineán kelt el, mig ugyancsak Saun­terer egy leányaért (Dunstall Maid ismeretlen kan­czától) csak 125 guineát adott ugyancsak Dawson ; még nagyobb a különbség két Knowsley csikó kö­zött, az egyik a már fent szintén emiitett pej inén Isiliától (1050 g.), a másik p. m. Elise Vennertől, mellyért ugyancsak Dawson csak 70 guineát adott. Lord Portsmouth 9 darab egy évese átlag még jobb árakon kelt, s darabjáért 47 8 guineát kapott. A csikók Beadsman és Lord of the Isles mén után valók. Legdrágább volt egy pej mén csikó, Beadsman és Antóniától (ennek apja Y. Melbourne), mellyért Mr. Brown 1550 guineát adott; három más Beadsman kancza 400, 500 és 100 guineán kelt; az első Typhoon (a. Wild-Dayrell és igy Buecanee­rünk testvére), a másik Cachuea kanczától (apja a hires Voltigeur). Egy pej mén csikó, mellynek apja Lord of the Isles a. The Cose —- Venisontól 800 V4S

Next

/
Oldalképek
Tartalom