Vadász- és Versenylap 15. évfolyam, 1871
1871-05-09 / 16. szám
MÁJUS 10. 1871. kigyódzó h a r i z s. Mindig a hegyek déli oldalait keresi, s itt gyakran látni a napon sütkérezni. Hangját — melly némileg hasonlít a tyúkéhoz — reggel és este hallatja, késő fozön a déli órákban s ködös időben máskor is. Táplálékát ragyabura-bimbó, növénymagтак, rovarok és borsboróka bogyói (Wachholder) képezik. Fészekrakásra csak későn gondol ; j uniusban, a tavaszkor választott helyen, kis gödröt kapar s abba 12—18 sárgásbarna, sötétebb tarkázatu tojást rak le. Fiait a tojó gondosan ápolja s a veszély ellen védi. Allataink ép olly bámulatos ügyességgel tudnak elrejtődzni, mint a vének. Felzavarva a fészekalj, a szélrózsa minden irányába szétszalad, s 30—40 lépésnyi távolra már valamennyi ugy eltűnt, mintha a fold nyelte volna el, ha azonban a vadász elég béketűréssel bir lesre állani) nem sokára egyenként előbújni látja őket. — Schweitzban vizslával vadászszák, s fájdalom, sok helyen koczavadászok burokkal fogják. A yiztöl épen nem iszonyodik, s már többször látták mély, de csöndes vizben úszkálva, egyébiránt ehhez hasonlót észlelt gr. Wodzicky, eme kitűnő ornytholog, a közönséges fogolynál is, sőt egy keleti utazó — kinek szavában semmi okom kételkedni, beszélte nekem, hogy a fürj ek őszi vándorlásuk alkalmával, ha csöndes a tenger és nagyon kimerültek, a viz színére ereszkedve pihennek ki. A szirti fogoly egyike a legkönnyebben szelidithető madaraknak, s én teljesen meg vagyok a felől győződve, bogy e gyönyörű madár nemcsak honosítható lenne középhegyeinkben, hanem a felöl is, hogy könnyüszerüleg lebetne házi állattá szelideteni, s ekkor baromfiudvarainknak diszévé válna, e mellett busa va'ódi delicatesse. En életemben alig egy párszor ízleltem, de talán még a császár fajdé fölé helyezem, mivel gyönge kesernyessége rendkívül pikánssá teszi, s fűszeres illata kellemessé. Nem volna-e jó x radállományunkat e szép vaddal szaporitani? Másik kedvenczem e fajta szárnyasok között a vörös fogoly (Caccabis rubra. Rothhulin) Délnyugot-Európában ez az előbbenit pótolja. Közel rokonához színezetében is sokat hasonlít, azonban attól határozottan megkülönböztethető. Háta fölül г о z s d a s z i n, fejteteje maj dnem rozsdavörös. Fekete nyakörve nem egy szalagot képez, lianem számos egymás mellett álló fekete hosszfoltokból alakult. Szemei barnák s csak csőre és csődéi vörösek. G emnczoszlopa 15 nyak-, 7 hát- és 8 farkíai gólyából áll. Csődéi sa r kant y lirai fegyverzettek. A fogolynál nagyobb, 14 У 2". Hazája déli Francziaország, Spanyolország, Portugalia és Olaszország egy része. Leggyakoribb Spanyolországban, hol csaknem minden hegyvidéken található. Szokásai- és természetében sokat hasonlít a közönséges fogolyhoz, de annál sokkal fejlettebb, akár érte'miségét, akár testi képességeit tekintsük. Mozdulatai könnyedek, kecsesek ; röpte gyors s nem olly nehéz, mint a fogolyé. Gyorsan szalad, sőt kövek között ügyesen mászkál. Hangja lágyabb, mint a közönséges és szirti fogolyé. Ez is társaságot kedvel s ősz fe ]é két, három fészekalj egy csapatba gyűlve, csatangol szanaszét egész a párzás idejéig. Júniusban 12—18 VADÁSZ- ÉS VERSE NY-LAP. I tojása van, mellyek rozsdasárga alapon barJ nán pontozottak. Kedvencz tartózkodási helyét olly hegyvidék képezi, hol a csenderes gabnaföldekkel váltakozik. Táplálékát növénymagvak, gyönge fiatal vetés és rovarok képezik. Husa nagyon Ízletes. Giebel természetrajzában azt állítja) hogy vadászata nagyon nehéz levén, inkább bosszantó, mint mulattató, mi által csak azt árulja él, hogy a tudós ur, ha sportmann, nagyon is kényelmes lehet, mert hisz ép a hevély teszi a vadászatot érdekessé, s ugy látszik e nézetet a spanyolok is osztják, kik szenvedélyesen űzik a vörös fogoly vadászatát, a mint az kitűnik Brehm A. következő leírásából : „E foglyok vadászata Spanyolországban már kezdetét veszi, mikor a fiuk fürj nagyságnak. A foltokat vizslával vagy amúgy jó szerencsére keresik föl. Oszszel csalmadárral vadászszák. Leggyakrabban párzás idején üldözik sillyenkor legérdekesebb is a sport e neme, annál inkább, mivel nagyon sajátságos. A vadász egy csalmadárral, „Reclamo" kimegy olly lielyre, liol vörös-foglyok tartózkodnak, hol elrejtőzve leteszi a kalitot a csalmadárral, s azt könnyedén betakarja galylyal. Ha jó a csalmadár, csakhamar elkezd liivni, hallatva „Так, tak" szavát. — Nem soká a hívásra megjelen egy, sőt több is, s viszonozva a csalhangot, keresi a csalogatót." Illy módon megtörténik, hogy egy vadász egy idény alatt 60 — 70 foglyot is lő, s s e szerént nem csoda, ha egy jó „Reclamo" ára a mi pénzünk szerint 200 — 250 forint. A vörös fogoly is könnyen szelídül s Brehm nem ok nélkül csodálkozik, hogy e szép madár Európa több országaiban nem honosittatik meg. A gyakorlati angolok figyelmét nem kerülte ki, náluk teljes indigenatust nyert, s ott ma már széltében vadászszák. Kövessük mi is az angolok példáját, s egy érdekes vaddal többet fogunk birni, a nélkül, hogy annak lionositása nagy áldozatokat igényelne. L—r. 1 — 1 a a rovar nagyítva ; 2 lába ; 3 а к о с s a (Tarsus) felülről. 4 csáp (antenna) 5 álczája; G bábja; 7 az álczák rágási menetei végükön ivadék telepekkel ; 8 a hatfogu szu ivadék telepei. Az erdőségek pusztítói. (Folytatás és vége.) A szu illy gyors elszaporodásának eredetét az 1868-ik év deczember havában (az Erdészeti Lapok 1869 évi folyamában többször emiitett) dühöngő szélvész okozta, a mely ez alkalommal számtalan 117 fát, különösen luezfenyöt döntött balomra, az állva maradottak közül pedig sokat elrepesztett és eltört. — A viharvágta fának legnagyobb része feldolgoztatott ugyan, de nagy része munkaerő s utak hiányában értékesithetlen lévén, feldolgozatlan maradott az erdőben elszórva, gyakran hozzáférhetlen helyeken. Ha már az cmlitett vihar rendkívül nagy mennyiségű fát döntött halomra, annál többet ingatott meg állásában ; minek következtében a gyökérzet természetes fekvéséből kimozdittatván, sőt elszakadozván, а nedvkeringés megzavartatott, s a fák betegeskedni kezdettek. Az 1868-ban szélvész által kidöntött, eltört és elrepesztett, 1870-ben pedig a fennebb emiitett okoknál fogva földolgozatlanul hagyott fákban a nedvek erjedésbe menvén, a betűző szúnak kedvencz eledelévé és költöhelyévé váltak. Kedvezően hatott a szúnak elszaporodására még az 1869-ben e vidéken uralgó száraz meleg tavaszi és nyári időjárás is az által, hogy a betűző szu természeténél fogva 8 hét alatt kedvező körülmények között tojásból tökéletes rovarrá fejlődvén ki, e nyár folytán kétszer rajzott ; de különben már nagy mennyiségben volt jelen. Ennek következése az volt, hogy miután elegendő tanyát а fekvő fákban többé nem talált, az említett betegeskedő álló fákban kereste azt, és azoknak háncsát és kérgét szétdúlván, nedveit felemésztvén, végleges romlását idézte elő. Az illy módon fölszaporodott rajok 187 0-ben fokozott erővel támadták meg az erdőt, s természetesen már most az egészséges fát is megrohanták. A betűző szú rendkívüli gyors elszaporodásának magyarázatául legyen meg megemlítve, hogy egy nőstény szú 200 — 400 tojást rak, melyből 8 hét lefolyta alatt tökéletesen kiképzett 2 — 2'/ 2 vonalnyi nagyságú sárga, később megfeketedő bogarak lesznek, melyek olly kedvező évben, mint az 1869iki volt, még egyszer rajzanak és költenek, ugy hogy egy szúpárból egy év alatt 40000 — 60000 rovar támadhat. Ha pedig meggondoljuk, hogy, mint azt tapasztalásból bizonyíthatom, minden egyes, betűző szú által megszállott fa kérge alatt átlagosan (a fa nagyságához képest) 5000—10000 szúbogár vagy szukukacz létezik : könnyen megítélhetjük, mily nagy veszélyben forognak a szóban lévő erdők. Hogy a betűző szú a breznói erdöhivatalhoz tartozó kincstári erdőkben felette nagy kárt okozott, könnyen belátható ; mert föltéve, hogy a szuette fának nagy része értékesíthető, értékéből igen sokat veszít az által, hogy elszórva, s olly helyeken fek2 8 6 7 szik, vagy áll, a hova eddig utak vagy más szállítókészülékek és müvek vezetve nincsenek : а feldolgozás és beszállítás tehát két-annyiba fog kerülni, mint a rendes vágásokból. De eltekintve, ettől még más rendkívüli kiadásokra is kényszeríti a kincstárt а betűző szúnak ezen nagy mérvű szaporodása. A szúnak kiirtása, vagy