Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-03-30 / 9. szám

74 VADÁSZ- ÉS VERSENY-LAP. MÁ RT IUS 20. 1870. •egy„pointtal"ö is segíti jó hangzatuvá tenni Angliá­ban a magyar lovak nevét. Albion gyepén kinn vannak jelenleg: gr. Kegle­vich lovai: Zápolya (tavali legjobb ercdménynyel küzdő 3 évesünk,) továbbá Tarna és Torna; báró Wenckheim-Czindery Béla Dynast nevű pej ménje (a. Buccaneer, a. Brown Agnes), és gr. E terházy Miklós i-meretes sleplechasserei : a hatalmas Vul­can, Jurymann, Strizzel és Beindlstierer. Beindlstie­rer, mondjuk, mert North Lincoln és Canace fia is határozott hajlamot kezd mutatni az akadályverse­nyek tövises pályájához. Vulcan múltkori győzelmén kivül ujjabban a cambridgeshirei „Steward-Steeple­cbasse-handicapban" 177 iont teherrel (lovagolta Mr. G. Walker) elsőnek ért be Doubloon és más 2 ló ellen 80 lóhoszszal ! — Juiymann azonban Primrose és The Doctor mellett 4-ik ugyanazon gyep egy má­sik versenyében ; a „The Rugby Open Steeple-chase Handicapban" pedig The Robber mellett 172 font alatt az utolsó akadálynál bár elbukott, második­nak ért be olly társaság közt, melly a legjobbak egyike volt. Blue Gown, mint a „Spornból" olvassuk, csak­ugyan megvétetett Angliában, a már emiitett áron: azaz 5000 font sterlingen ! Hogy inilly állást fog­lalnak Lajthán tul e mén iránt, olly rögtön megvál­toztatott dispositiójá óta, azt, valamint hogy tcrtén­tek-e ott előleges aláirások, máig se tudjuk kivenni a „Sportblatt-"lói. Nálunk egyhangúlag mindenki megütköző t azon elsietett modoron, mellyel annak jövendőjére nézve ezyoldalulag intézkedtek a Spree mellett, s ezt vehetik is észre, inert Blue Gown még eddig (30-kán este) nem is neveztetett, — mint ter­vezve volt — az allamdijjra és Károlyi Stakesre s ugy hisszük, nem is fog. Beeswing. A „Sportblatt" biztos forrásból közli a hirt, bogy a kisbéri uiagy. kir. államanéues számára egy telivér kancza vásároltatott meg Angliában, neve Beeswing, a. Newminster, a. Sphynx, The Ugly Buck és Medeától, Whisker-Octavian és Y. Mary tói, nevelte 18G3-ban a Rawcliffe társulat. Beeswingnek meglehetős fényes inultja van. Mint 3 éves 9 futam közül 4-beu győztes volt, s pedig olly vetélytársak ellen, mint Vespasian, Confederate, Helen stb. Négy évesként 7 futamban kétszer volt győztes s pedig Endsleigb, Lecturer, Rama és Moulscy ellen, igaz, hogy 10 —12 font teherkönnyebbséggel, de 2'/a mfdre. Másodiknak ért be olly hires lovak mellett, mint Mandrake,Gomera és Challenge,sőt az egyik ver­senyben (Ujjork gyepén) e két utóbbit 3 és 4-ikuek hagyta. Beeswing az idén egy méncsikót ellett Ely­töl, és ujjabban Blinkhoolie fedezte. Gyönyörű ter­mete, kitűnő múltja a versenyekben, s Anglia egyik első ménjétől származott csikaja, és fedezése ha­sonló érdekű méntől ujjabban, reménylni engedik, hogy telivértenyészetünk számára e kanczában elő­nyös vétel történt. E jó hirek után azonban egy sajnos veszteséget sem hallgathatunk el. Gr. Festetich Andornak a mult betekben Angliából hozatott sárga ménje, Strombo­li (a. King Tom, a. Hurricane), utazás közben tör­tént meghűlés következtében, a napokban mult ki a nagyfcajomi istállóban. Mint a „Sportblatt" beszéli, már Bécsbe megérktz ekor látszolt rajta a láz, s a gróf kétségeskedett is, vájjon haza küldje-e, de a jobb­ra fordult idő hinni engedé, hogy koczkáztatás nél­kül teheti meg az utat. Haza érve azonban, hártya­lobban kimúlt. Egy páratlan sebességű ügető verseny tartatott f. hó 14-kén Angliában, Cheshire grófságban. Mr. R. P. Percival fogadott ugyanis, hogy True Blue nevü lova egy óra alatt 17 angol mfldet fut meg egy könnyű kétkerekű laptikával, s a fogadást még­is nyerte. True Blue 58 perez 03 33 mp. alatt fu­totta meg a pályát. A Derby és a Two Thousand Guinees kedvenczei következőleg álltak az utolsó napokban Tattersall­nál a fogadási táblán : T h e Derby: KinsrcraT ellen .... 8- at 1 Catnel „ .... 9 : 1 Sunshine r .... 10 : 1 Normanby „ .... 25 : 1 Bridgwater „ .... 500 : 35 Mac Grego „ .... 1000 : 3 Two Thousand Kingcraft ellen .... 11 : 4 Astolfo „ .... 5 : 1 Sunlight „ .... 8 : 1 Sunchine n .... 10 : l Bridgwater „ .... 14 : 1 Fogadások, Az 1870-iki „Nemzeti dijra." Frtot írtért ellen 2000 : 450 Cadet 2000 : 400 Concession 2000 : 300 Oracle 2000 : 250 Volta 2000 : 250 Ghuznee 2000 : 200 Coqu tte 2000 : 150 Lady .Sarah 2000 : 15 ' Attraction 2000 : 125 First Lady 200 r> : 100 Polgár 2000 : 100 Sabaria 2000 : 100 Papiilon 2000 : 100 Little Nclli tulajd. gr. Széchenyi K. gr. Zamoisky J. Kladrubi udv. m. br. W.-Czindery B. gr. Hunyady Imre hg Kinsky A. gr. Károlyi Gyula gr. Hardegg Max Aczél Péter Blaskovich E. gr. Batthyány I. gr. Bamberg Fül. 2000 : 100 Regalia gr. Wenckheim Rudolf. 2000 : 50 Brownleaf, Bihar, Y. Rothschild, Inna és Doubtful csikó ellen. Triumph, Dynast, Antrim, Actrice, Tarna és Tor­nára ajánlataink túljegyezve lévén, több fogadásba nem ereszkedhetünk. Ki ez ajánlott fogadások egyikét, akár a kitett összeg nagyságáig — akár csak egy részben — tartani akarná : szíveskedjék azt írásban a „Vadász­és Versenylap" szerkesztőségéhez Pesten (Kerepesi­éit 5. sz.) bejelenteni. A végleges elfogadás az ille­tőknek Írásban fog megküldetni. Njpljt-tép. Közlési dij : 25 kr. egy ritkitatlan borgis sor helyéért. idomár. (trainer) Egy ügyes, becsületes és szakavatott angol Trainer, ki mint illyen vagy mint lovász­mester alkalmazást keres, s kinek neve és érde­mei a sportvilágban eléggé ismeretes k, felajánlja szolgálatát. Bővebb értesité-t szóval vagy ivásban e lapok szerkesztőségében. MszemléM Recskemét környékéről. GÖMÖRY FRIGYES tői. (Folytatás.) II. Kirándulás a magyar Zaharára. —- Ülj fel ..émet, szabj le német ! — Körvadászat rendezése bajos, hol több a generális, mint a közkatona. - Vadász­„Zepperl-Polka " Deczember 4-kén kocsiagyig érő habarék­sárban délutáni egy órakor indulánk a város­ból s esti 5 órára értünk a bugaczi pusztaház­hoz, hol már akkor több vadász a polgári osz­tályból s öt-hat katonatiszt, köztük egy alez­redessel megszállva valának. Utazásunk rendkivül unalmassá vált, mig a közbeeső iszonyú homokon keresztül odáig ver­gődheténk. Nyári időszakban, legalább a ho­moktengert boritó nyárjas erdőségek zöld lom­bozatai s a köztük csicsergő madárkák élénk­sége üditi fel az ember lehangolt kedélyét, a homokáramlatok közt órákig tartó utazása köz­ben ; de most a téli évszakban olly rideg, olly kietlen és elhagyott pusztaságok ezek, hogy az elmélkedő embernek önkénytelenül is eszé­be jut a természet gyásza, az enyészet, a ko­porsó. Osi szokás nálunk, hogy a homokokba érve, az utazók leugrosnak kocsijaikról s gvaloglás­sal könnyitenek a lovak terhein. Mi is azt tet­tük ; de csak unalomból, mert hiszen lovaink a különben üres kocsit csak keresztül birták von­tatni az előttünk elterjedő „a lá minute" Zabarán. „Ülj fel német; szállj le német!" biztatgatá egykor alföldi fuvarosunk a német utazót, mi­dőn a homokok közé bejutott. Ámde a német sógornak is volt ám esze; mert a midőn ren­deltetése helyére elért, a kialkudott kocsibérre nézve ekként egyenlítette ki a dolgot: „Ülj fel német egy forint: ez a kendé atyafi; szállj le német, ez is egy forint, csakhogy ez már enge­met illet." Es igy tovább. A szegény paraszt­nak sokba került, hogy a német sógort meg­gyalogaltatta. Egyébiránt ezt csak azért einli­tém fel, hogy kitűnjék, mennyire vérében van a homok-vidéki magvar embernek a kocsi mel­letti gyalogolás és meggyalogoltatás. A pusztabáznál már egészen ránk estele­dett ; pedig még több mint félórai menetre volt szükségünk, hogv rendeltetésünk helyére el­jussunk. Vaksötét éjben, utat tévesztve, hosz­szas bolyongás után végre beértünk a tanyai lakhoz, hol az éjt áttöltendők valánk. Itt miu­dent rendén találtunk. Meleg szobával vártak reánk, s a jó étkezés sem hiányzott. Másnap, vagyis december 5-én viradatra ke­mény hideg lön. Sürü köd kezdett ereszkedni; de csakhamar mintegy átlátszó hamvas fátyol húzódott keresztül a pusztavidékeken ; a mo­gorva fellegek elvonultak a láthatárról, s kelle­mes téli nap derengett felettünk egész a csen­des esthajnal beálltáig. Képzelhetö-é, hogy a jó hadvezér előlegesen megállapított, jól átgondolt csataterv nélkül bocsátkozzék ütközetbe, és hogy kellő táj is­meret s a leendő csatatérnek gondos kikém­lése nélkül jó hadi tervet lehetne összeállítani ? A ki nagyobbszerü vadászatok rendezésére vállalkozik, nem elég, hogy a lövészetben bit re kapott emberré tette legyen magát; annak gyakorlott vadásznak, kellő tájismerettel biró tapasztalt egyéniségnek kell lennie, különben kész a vadászati kudarcz. Mai vadászatunknál a rendezés nem állhatta ki a tüzpróbát. Nem volt előre bizonyos terv, vagy csak bizonyos kiindulási pont is megálla­pítva, legalább ollyau nem, melly a tapasztal­tabb, szakavatottabb vadászokkal s a vidéket teljes tökéletesen ismerő egyénekkel, helyben­hagyás végett, közölve lett volna. De legna­gyobb hiba az volt, hogy a rendezőt majd az egyik, majd a másik, nálánál még csekélyebb topograpbicus ismeretekkel biró vadásztársunk akarta sodrából kiforgatni s rendezési szakmá­jába vágólag őt minden irányban kidispu­tálni. Sehogy sem birták magukat ezen jó urak a közlika szerepébe illeszteni; mindegyik ve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom