Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870
1870-02-30 / 6. szám
44 VADÁSZ- ÉS VERSEN Y-L A P. FEBRUÁR 28. 1870. mán a franczia rendszert lehetne használnunk; s a személyzetet — kivált eleintén — a hadseregből kilépő hazánkfiaiból választani. Igazgatókul nyugalmazott s eléggé ismeretes tehetségű lovassági tiszteket kellene megnyerni ; igaz, hogy nálunk magyaroknál baj az: hogy alig ismerünk valakit honfiaink közül e tekintetben; mintha véka alá rejtenék a világosságot, napi irodalmunkban sehol semmi jelensége, hogy illy dolgokhoz is értenének. Tehát lovassági-iskolát absolvált tiszteket, ezek értenek a koesizáshoz, akadály-ugratás stb. minden e tekintetben szükséges oktatás megitélésére ismeretekkel birnak. A felügyelő bizottmány, mellynek elnöke mindenütt az iskolák fölé állított főfelügvelő (Generalinspector) lenne, az iskola székhelyén állomásozó honvéd-lovasság két tisztje, két földbirtokosból és egy baromorvosból állana. Ha majd a megyeigazdasági bizottmányok segélyezni fogják az illy egyleteket, akkor a polgári tagok választását ezekre lehet hagyni. A számvevő hivatalnok el is maradhatna. Tanitó személyzet. Emiitettük már, hogy sajátságos helyzetünknél fogva —a hadseregben német levén az oktatási nyelv — nehezen fogunk az altiszti karból előadásra képzett egyéneket nyerhetni, s egyelőre magasb fizetéssel, lovassági-iskolákat végzett tiszteket kellene megnyerni az előadásra. Később már az uj jon alakult honvéd-lovassági iskolákban képzett altiszti karból is elég alkalmas tanítót nyerhetnénk , s talán n e m k i s ösztön volna hon véd-lovasságunk kiképzésénél, ha ez emberek tudnák, hogy a katonaságból kilépve — ott szerzett ismereteiket hasznosan érvényesíthetik s j ö v e del mező hivatalokba léphetnek. Növendékek (Eléves-palefreniers). Növendékek jelentkezni fognak elegen, ha az iskolában töltött szolgálatidőt (p. o. a 17-ik évtől fogva) egészen vagy részben a katonai időbe betudnánk, mi a földmiv. miniszt. közvetítése folytán könnyen megtörténhetnék , miután az igy kiképzett egyéneknél elég volna , ha azután csak egy évet töltenének activ a zászló alatt. Az igy kiképzett növendékek, ha az évenkénti próbatétek alkalmával szigorlatot téve a felügyelő bizottmány előtt, ettől bizonyítványt kapnának, hogy kitiinö lovasok, kocsisok és betanítók —- nagyúri istállóink és méneseink részéről igen keresettek lennének. Tanítási szabályok. A lovaglásra nézve a lovasságnál használt szabályokat lehetne elfogadni, némi kevés változtatással, tekintve az intézetnek inkább polgárias színezetét; még jobbnak hinnők e részben ő mltsága Nádossy S. tábornoknak — mind a lovasság, mind a szekerészed képző-iskolák (ArmeeEquitations-Schulen) számára irt utasításait, már csak azért is, mert az e tanrendszert végzett tisztek között többen találkozhatnának hazánkfiai közül is, kiket tanárokul megnyerhetnénk. Előkészületek. Mielőtt az iskolák életbeléptettetnének, szükséges volna a tanítási rendszer és gyakorlat egyöntetűsége végett, hogy az igazgató és a tanitó-személyzet egy kis rövid előkészítési cursust végezzen. Legalkalmasabb volna e czélra a ménesek egyik helye, hol ez iskolák fő-felügyelőjéül kinevezett „országos lovász mester" az intézetek vezetéséről és a követendő tanítási rendszerről élőszóval, behatóbb utasításokat adhatna. Miután a tanítókul meghívottaknál a 1 ovaglási-müvészet alapos ismerete, valamint a tanitási-képesség úgyis föltételeztetik : ennélfogva csakis a tanrendszer megállapítása volna a feladat. * * * Végül pedig csináljunk egy kis költségvetést, mibe kerülhetnének ez iskolák : I. Alapítási költség egy-egy iskolára (25 idomítandó lóval): Öt isliolázó-ló (egy úgynevezett „nyerges"- frt lóval a fiatal lovak bevezetésére) k 300 frt 1500 Egy betanitú-szekér (break) . . . . 400 Két pár szerszám 160 Nyergek, takarók, kantárok ttb. . . . 600 Istállói szerszán,ok 140 Egyenruha 8 személyre (4 növendék és 4 lovász) 600 Összesen . 3400 II. Üzleti költség: Az igazgató fizetése 2400 A főszekerész-mesteré 1200 A fölovász-mesteré 1100 Négy növendék á 300 frt . . . . 2400 Négy lovász ä 600 „ .... 1200 Egy bejáró ló-orvosnak évenkint . . . 300 Kovács, gyógyszer, javítás stb. . . . 100 Összesen . 8500 A lovak abrakját és patkolási költségeit a tulajdonosok fizetik; az iskolabeli lovak pedig lovaglási órapénzekből könnyen eltartathatnak. E szerint a 4 előlegesen állitandó intézet költsége, egyenkint 3400 írtjával számítva 12—13000 frtra jönne; az évi összes költség pedig 34,000 frtra. Ehhez jönnének még az intézet által adandó dijjazások , mik a fentebbi javaslat szerint iskolánkint következők volnának : díj frt Egy pár (fogat) félvér ang. v. norm, ló 1-sö 300 9-ik- 1 50 a a „ n n n a a a llv luyj „ „ „ „ arab „ erdélyi ,. 1-sö 200 a a a a a a a a 2-ik 100 Félvér vadászparipa és katonaló 1-sö 150 a a 2-ik 100 „ könnyebb paripa „ „ 3-ik 80 a r a a 4-ik 60 Összesen : 1140 Egyelőre két dijjas-próbatéttel évenkint mindenik intézet 2280 frtot, s igy a 4 iskola circa 0000 frtot sziikségelne. Mindent összevéve, a 4 iskola évenkint tehát 43—44,000 frtot kívánna. Magától értetik, hogy e költségek évről-évre kevesbednének, részint a mérsékeltén emelendő tandijjakból és az intézet közvetítésével eladandó lovak ára után szedendő 5 %-kól, mihez természetesen részint a kormány, részint a vidéki gazdasági egyletek és lótenyésztési bizottmányok által eddig is adott jutalomdijjak csatoltatnának ; ugy hogy pár év múlva alkalmasint magánvállalkozók jelentkeznének — mérsékelt évi segélyezés mellett — illy iskolák alakítására. Még egy nagy horderejű s országos lótenyésztésünk emelésére gyökeresen ható intézkedést lehetne ez intézetekkel kapcsolatba hozni; s ez a tenyészmének kijelölése lenne. Lótenyésztésünk ugyanis egyrészről mindaddig nem igen fog nagy emelkedésre jutni, mig a községek és magánosok nagy számú hibás tenyészménei ki nem küszöböltetnek. E végből egy országos törvényt kellene alkotni, melly szerint községi tenyész-czélokra csak ez intézetek által megvizsgált és oklevelet nyert mének használhatók. Magánosok ellen saját tenyésztésre használandó mének ellen, bajosan lehetne talán illy megszorító törvényt alkotni, de azt el lehetne tiltani, hogy meg nem vizsgált méneikkel idegen kanczákat hágathassanak. Egy illy törvény következése ugy hisszük az lenne: hogy a magánosok is sietnének méneiket megvizsgáltatni , s igy pár év alatt legalább a hibás apalovakat ki lehetne küszöbölni. Francziaországban az illy tenyésztésre alkalmatlannak talált mének azonnal kiheréltetnek s vagy a kormány vásárolja meg a szokásos piaczáron s tanittatja be , vagy a tulajdonosnak az ingyen betaníttatás előnyét nyújtja, midőn aztán vagy mint vadászparipa v. mint carossier jó áron kel el; s ez eljárás annyira czélszerünek bizonyult, hogy alig találkozik valaki, kinek ellenvetése volna ellene. * * * Azt hisszük, hogy kissé hosszabbra nyúlt értekezésünkben eléggé feltártuk az illy intézeteknek lótenyésztésünk emelésére hatandó befolyását: s valóban ideje , hogy mindent elkövessünk, miszerint abból nemzetgazdaságunk egy tetemes jövedelmi forrást, alakulásban levő nemzeti lovasságunk pedig erőteljes alapot nyerhessen. Igaz, hogy ujjabb jó tenyészanyag megszerzése által az országos lótenyésztés javítására és élesztősére sok lendület történt; de bármilly alaposnak tartsuk is ez intézkedéseket , egymagukban nem elégségesek; nem elégséges, hogy a jó törzs-tenyészanyag meglegyen , hanem k e d 5- e t is kell költeni azok felhasználására s a betanítás által az ivadék értékesítésére. Nem is kételkedünk hogy e kedv meg fog jüni. ha a tenyésztő jövőre bizonyossággal várhatja, miszerint nyers tenyésztenényét majd minden költség és veszély nélkül kész áruvá változtathatja, s e mellett még reménysége lehet aránylag tetemes és megtisztelő dijjakat nyerni, vagy ha ez nem történnék is , de áruja bizonyosan keresettebb lenne. Ill v módon változhatna át azután a lótenyésztés gazdáinknál is kereseti foglalkozássá, a helvett, hogy mint most hazánk nagy részén: csupán kényszerűségből vagy mint luxus-czikket termesszék. Hog)- e tervezetünkben felhozott csekélv költség engedélyezése országgyűlésünknél akadályra nem találna: azt a mult hetekben a ménesek költségvetésénél tanúsított eljárása után következtetve — biztosan remélhetjük, csak legyen elég bátorsága az illetőknek a kérésre. Ha a dunai monitorokra nem fösvénvkedett százezreket adni, - pedig ezek használhatósága vagy czélszerüsége még igen problematicus: ugy bizvást adhat 30—35,000 frtot (pár évig csak) olly czélra, melly már többször bebizonyitá, hogy roppant sikságu hazánk védelmére százszorosan nagyobb tényező, s más részben gazdaságunkra nézve is jövedelmezőbb befektetés lenune. Dixi et salvavi auimam meam. B. B.