Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870
1870-11-30 / 33. szám
290 Vadász- ÉS VERSEN Y-L A P. NOVEMBER 30.1870. kai czclszerübb az arab faj, mint bármely más. Legjobban ajánlhatók volnának az arab félvér-'k, ezeket ugy álithatnánk elő, ha a földmives osztálynál lévő közönséges lovakat, arab ménekkel kereszteznénk, —nem teli-, de fél vérekkel, mdyeket, már nemes vérrel biró, vagy tiszta erdélyi vérű kanczáinknak telivér nrabbali keresztezése által állitanánk elő. Tiszta vérű erdélyi kanczától és telivér arab méntől kitűnő félvérek származnak, saját ménesünkben is van példa reá. Ámbár más ré-zint volt reá több eset, hogy egészen közönséges gazdasági hámos ló, mely különben széles, kiképzett] szügygyel és aránylagos testalkattal birt, telivérrel fedezve, jeles ivadékot nevelt. Ha a régi erdélyi faj, még tiszta eredetiségében vissza volna állítható, ugy nem lenne szükséges másféle katonalovakról gondoskodnunk. 6. Vadászló. Vadászlónál sebesség és ugrási t épesség fődolog. Az angol fölvernél, mely yorkshirei kanczától és telivér méntől származik, jobb vadászlovat nem kívánhatunk ; különben nálunk is vannak, nagyon sikerült fölverek. Ezen faj tenyésztésére az állam különös gondot nem fordíthat, de elősegítheti az által, hogy egy vagy két ménesben angol telivéreket tenyésztvén, a magánosok méneseit elláthatja telivér ménekkel és kanezákkal. Jelenleg e czélra már némely telivérek is kitűnőknek bizonyultak be. 7. Férfi és női háti ló. E czélra külön fajt tenyészteni nem szükséges, hanem a könnyű kocsislovak tenyésztésére szánt telivér arab ménesből kell kiválasztani azokat, mellyek a megkívántató tulajdonokkal birnak. Ezeknek középnagyságuaknak lő—15. 2. 0. és szépekkell lenniök, melyek fejőket, farkukat szépen hordják, biztos járásunk és kellemes mozgásunk, jó akaratuak, okosak, türelmesek, szelidek és tanulékonyak. Angol félvérek között is van illyen elegendő. 8. A sebes iigetők. Hazájuk Holland volt, jelenleg (sak Oroszországban találhatók föl, az Orlow-fajban, mellyröl már előbb az oroszországi lovak között szóltam. — Gr. Szápáry Bélának van jelenleg- két pej Orlow-trabberje, 16.2.0 magasak, mellyek egy utóbbi verseny b n 1 geogr. mértföldet 12 perez és 35 másodpercz alatt tettek meg. HARMADIK RÉSZ. Tenyésztés és nemesítés. 1. Altalános észrevételek. Faj alatt olly megállapodott jelleget értünk egy lócsaládnál , melly őket más családoktól lényegesen megkülönbözteti cs azon határozott jellegét, minden oietbe n átörökíti utódaira. Ha ez nem történik, akkor fajnak nöm nevezhető, mert megállapodott jelDge nincs, mert az utódoknál visszaesés történik, két különböző fajhoz tartozó sziilék vagy valamely őse jellegére. Mentől öregebb valamely fa j, annál bizonyosabb megállapodottsága. Fajt alapítani lehet, hosszas és gondos beltenyésztés által, nevezetesen: van egy mén és kancza, melly kitűnő jó és egyforma tulajdo nokkal bir. ezeknek párosításából származott csikókból azokat, melyek szüleik tulajdonait minden tekintetben örökölték, ismét összepárosítjuk, akkor ezek már családot képeznek ; a párosítást mindig azokkal folytatva, melyek törzsatyjuk és anyjuk kitűnő tulajdonait minden tekintetben örökölték, mindaddig, mig a törzs tulajdonai és jellege megállapodott, azaz hogy minden utódra határozottan átörökösödik, akkor fajt állítottunk elő. Tekintetbe kell venni azt mindig, hogy a csikó, két félnek szülöttje és hogy ezek, bár észrevehetetlen, még is nagyban különböznek egymástól, ezért nem lehet az utód tulajdonait előre biztosan meghatározni; némi tételeket azért mégis lehet felállitani a párosítás és eredménye felöl. a) Egyenlő, egyenlővel párosítva hasonlót szül. ' Ugyanazon faj párosítása a legbiztosabb, mert C3ak ezen esetben lehet az utód tulajdonait előre, majdnem egész bizonyossággal meghatározni. b) A szülék mind jó, mind rosz tulajdonaikat egyaránt átörökítik utódaik'a. c) Nagyság, külső forma, szin, hajlam valamire, testi hiány, hajlam némely betegségekre, legtöbb esetbe i átörökiáe ik. Öröklő hibák ezek: vér-és csont-pók, hajlásokoni eposár, vakság és fájós szem, ha nem külső benyomás okozta, szűk köröm, teli talp, aránytalan tagok, hibás állás, kivált a hátulsó láb iknál. d) E Irányokat nem csupán szüleiktől örökölheti a csikó, de tőle negyed, ötöd izén álló elődeitől is. Ez nem csak a hiányok, de a jó tulajdonok és szilire nézve is áll. Jegyes mének csikai többnyire jegyesek, származhatik ugyan jegytelen is, ettől pedig és jegytelen kanczától ismét jegyes. Pej kancza és pe j méntől gyakran származik fekete csikó, nálunk is van egy illy eset, sőt szürke is, mert valamely előde ezen szinü volt Egy szürke kanczánknak, pejméntől, 4 év óta folytonosan fekete csikaja van. Ha ez a hibáknál történik, akkor visszaesésnek (Rückschlag) nevezzük, — mert a kitűzött czél felé nemhogy közelednénk , de kiindulási pontunkhoz térünk vissza. e) Apa és anyának egyenlő befolyása van a csikóra. Általános vélemény, bogy a mén befolyása nagyobb volna, igen is annak látszik, mert fajnemesitésre mindenütt méneket használnak, miután cz képos évenként több kanczát termékenyíteni, holott egy nemes kancza csak egy csikót hoz. De az arabok nagyobb súlyt fektetnek a kanczára. f) Mentől öregebb egy faj, azaz mentől többször volt már a jelleg és tulajdon átörökítve, ez annál bizonyosabb, valamint a netalán létező hiányt is annál nehezebb kirtani. A megállapodott-ág nagybecsű a tenyésztésnél. g) Ha különböző megállapodott fokú állatokat párosítunk, — annak befolyása lesz nagyobb, melyben nagyobb mérvű a megállapcdottság. Ezért tehát a nemesvérü apának, nagyobb befolyása van a csikóra, mint a közönséges anyának, de ez megforditva is áll, t. i. bogy a nemesvérü kancza befolyása nagyobb, mint a közönséges apáé. h) A szülék erkö'csi tulajdonai is átörökit1 1 tnek. Sokan azt állítják, hogy ezen esetben az anyának nagyobb befolyása volna. Ezt elhatározni nem tudom, annyi bizonyos, hogy ménesünkben egy nagyon makranezos kancza van, melynek csikai ámbár nagyon jámbor méntől valók, mind makranezos ak. i) A vemhes kancza, cikózás előtti és utáni életmódja, valamint a csikÓzáskori gondos ápolás nagy befő'yással van csikajára. Ha nem tápláljuk eléggé, ugy a plioetus ucm fejlődbetik ki tökéletesen, söt többek szerint a finom vagy durva takarmány is befolyással volna. Valamint a teherhuzás és sebes futás is kedvezőtlen hatást idéz elő, mit pedig — sajnos — a íöldmivesek nagyobb része tekintetbe nem vesz, vemhes kanczáikat csaknem az utolsó porczig zavarják, söt nem egyszer láttam, hogy fuvarosok lovai uton, menésközben ellettek meg, pedig szabályszerűit, mihelyt a farktő melletti inkötők megereszkednek, többé nem szabad őket, hámba használni. Nemkülönben a csikózás után a kanczát legalább egy hóig legelön hagyva, a munkától egészen meg kellene kímélni, hogy erejét visszanyerje, később könnyű munkára használni; addig nálunk csikózás után pár nappal a szokott igába jut, minek következtében a kancza és csikó rendesen elnyomorodik. Átalában a csikók nálunk rendkivül rosz bánásmódban részesülnek. Jó tápláló takarmányt alig kapván, csontjuk nem fejlődhetik ki kellőleg s igy ritkán felelnek meg azon czélnak, melyre neveltetnek; ez okból tűzre és élénkségre is hátramaradván, hiányzik belölök a kitartás. Különösen áll ez bonunkban a földmivesok lovainál. — A kanczákra a csikózás ideje alatt is különös figyelmet kell fordítani, mit nagyobb részint feleslegednek tartanak, minek következtében gyakran megesik, hogy kellő felügyelet hiányában, mind a kancza, mind a csikó tetemesen megsérül ; mi annál könnyebben megtörténik, mert a kancza, mintha csak hatalmában állana, többnyire azon pillanatban szokott csikózni, midőn bármi kevés időre magába hagyják. Miért is sok falusi gazda van, ki évenként néhány csikót nevel, de csikózást soha sem látott. j) Olly lovakat, melyeknek termete egymástól lényegesen elütő, nem kell párosítani. Ha nagyon különbözők, ugy az eredmény bizonytalan. Közönséges kanczának, telivér méntöli csikaja, ritkán felel meg a czélnak. Igen nagy ménnel sem kell kis kanczát párositani, inkább megfordítva. A pboetusnak elég helye nem lévén, nem fejlődhetik ki, és lesz belőle egy kurta, hosszúlábú csikó. Mentől homogénebbek a szülék, magzatukban annál bensőbben egyesülnek. Ezek azon átalános elvek, mellyet minden lótenyésztőnek szem előtt kell tartania. Több tenyésztő azt állítja, bogy a mén a csikó külső formájára, elejére, szügyére, fejére, nyakára; a ka.ncza pedig belső szervezete, ész tehetsége, nagysága és hátulsó részére volna nagyobb befolyással. A kancza-utódok inkább a ménre, a mén-utódok pedig a kanczára ütnének. Ezen szó alatt telivár: Angliában azokat értik, melly lovaknak tiszta keleti származása kimutatható, ez pedig hibás; mert telivér alatt minden eredeti, vegyitetlen faj-ivadékot kell értenünk, legyen az bír nemes, vagy közönséges vérű ló. Telivéreknek közönségesekkeli párosításából lesz a félvér, ezt folytatva telivérrel, báromnegyedvér és igy tovább; az ezután következőket vagy nagyon nemesitett, vagy átalánosan félvér névvel nevezik. Félvér, mint átalában minden keverék, fajnak nem tekinthető, mert nincs megállapodottsága. R B. (Vége követk.) Agapászatj kopaszát. December 1. Bács-bodroghmegyei agarász-egylet öreg-agár vers. (Pr. 1. 28. sz.) tfSSj^"" Az eredményeket majd kérjük. Szerk. A lepsényi nyul-falka találkozik : November 28-án Csabdai pusztán. „ 29-én polgárdi kastélynál. Deczember 2 án Ladányi kastélynál. „ 3-án lepsényi tanyán déli 12 ór. A nagymihályi (November elejével kezdődtek.) A kazsui (1. mai számunkban.) Az uj szászi (mint magánfalka határozatlan időkben vadász esak.) , A.-Roglaticza, nov. 17. 1870. Tisztelt barátom! — A bács-Bodrogh-niegyei agarász-egylet kölyö'tagár-versenye végre tegnap végét érvén, annak mikénti lefolytáról önt tudósitni kedves kötelességemnek ismerem. E verseny téréül a társaság által bérelt csantavéri szép sik választatott; azonban a folytonos rosz idö következtében azt bevégezni nem lehetvén, a dijjra va'ó futás pár nap-