Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-11-20 / 32. szám

282 VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. NOVEMBER 20.1870. envé.i ma; az ind lilásnál, utóbbi könnyen Ínyért. I. Faikadij, adja a vadásztársulat. Sikveraeny-htn­dicap. Távolság Z ang. mfld. Tét 25 forint, bán .t 10 forint. A második ló kettős tételt kap. Gr. Sztáiay Béla 44. f. h. Lancaster a. Chief Baton. liO f. (Sayers) I Gr. Sztáray János id. f. h. Álmos a. Little Harry. 132 f. (Radiis) 2 Bánat fizettetett : Y. Rotschildért. Álmos lovasa félreértésből eltévesztő a czélpon­tot, minek folytán Lancaster nyerte meg egy fejjel a versenyt. II. Gátverseny, tisztelet lij , alja gróf Forgách László. Táv. 1 1/ i ang. mfld. négy gáttá'. Teher: 4 év. 125 font, 5év. 135 f. 6 év. és idősb 140 f Egy gát- vagy akadályverseny nyerője 5 fonttal több. Lóra mely gát- vagy akadály-versenyben még nem indult 5 fonttal kevesebb. Tét 20 forint, f. v. f. A második ló menti tételét. — Urlovarok. Dráveczky Aurél ur 4é. p. h. Ilajnok a. Little Harry a. Daisy. 120 f. (tul.) 1 Gr. Andrássy Aladár 5é. sga k. Zemplén a. Little Harry a. Dulcamara. 130 f. (Salamon Atilla) 2 Gr. Sztáray Béla 3é. p. k. Belladonna a. Virgilius félv. 120 f. (gr. Forgách István) 0 Belladonna, elfordulván, nyeregje az első ugrás­nál, föltartatott, s Bajnok, daczára, hogy kétszer ta­gadta meg az ugrást, 10 hosszal könnyen nyert. III. Akadályverseny, hölgyek dija. Handicap. Tá­volság 2 — 3 ang. mfld. Tét 25 forint, bánat 10 fo­rint. A második ló kettős tételt kap. Urlovarok. Salamon Atilla id. sga k. Csúnya ap. Herr Dunst. 128 f. tulajd. (távoloztatott) Ifj. Lónyay Menyhért 5év p. k. Birinka ap. Italian. 120 f. (tulajdonos) 1 Gr. Forgách László id. sga h. Flirt ap. Lightfoot. 140 f. (tulajdonos) 2 Dráveczky Auiél ur 3év. p. k. Bertha ap. Little Harry. 105 f. (vitt 120 f.) tul. 0 (bukott) Ifj. Lónyai Menyhért 5é. sga h Parasztlegény félvér. 110 f. (gr. Forgách István) o'(föltartatott) Flirt és Bertha bukásai könnyűvé tették Csúnyá­nak, hogy elsőnek érkezzen be a ezélponthoz, meg­kerülvén azonban egy zászlót, távoloztatott, » igy Birinka elsőnek, Flirt pedig másodiknak helyez­tettek. IV. Ostordij. gr. Sztáray Béla által fölajánlva. Futhat m'ndeu ló, melly 300 forintot nem nyeit. Teher kiegyenlitcs nélkül. Távolság '/z mfld. Tét 5 frt f. v. f. Gr. Sztáray Béla nev. Mocsonyi Géza 2é. sga k­Morgatte ap. Buccaneer (gr. Forgách István ) 1 Ifj. Lónyay Menyhért 5év. sga k. Crevette ap. Polcán (tulajd.) 2 Sebes iramban indult meg a két sárga, s a Buc­caneer-csikó , miután Crevette a fordulónál ki­törni igyekezett, könnyen nyert. Versenyek után visszatérvén laktanyánkba, vig ebétl és még vígabb tánezczal folytattuk és zártuk be november 13-át, melly napra min dig kellemesen fogunk visszaemlékezni. Más­nap reggelén majdnem az egész társaság Sza­lánczra ment gr. Forgách Kálmán vendégsze­rető házának élvezetével koszorúzni a multat. Megjegyezzük azonban azt, bogy a férfitársa­ság egy része előbb még a nyulfalkával vadá­szatra indult, mellynek eredménye egy pompás „hallali" volt. Hitünk szerint ez volt az évi meetingeknek legutóbbika, mellynek sikerülte folytán már is örvendünk jövö évre uj bizonyilékát adni lé­tünknek. Gr. Sztáray Béla. Pardubitzi versenyek. Pénteken, november 4-é n. 1. Akadály-verseny. Tiszteletdíj, gr. Clam-Gal­lastól és 400 frt aláírás utján. 150 font ; 50 frt, f. V. f. Pardubitzi akadály-versenytér. (7 aláirás.) Hg Rohan Lajos 5é. p. k. Farewell a. Starke a. La­chesis (Deasy) 1 Gr. Wolkenstein O. 6é. sp. k. Irish Queen (Hansi) 2 Ilg Thurn-Taxis Egon 6é. f. m. Queretaro (Adolf) 3 Hg Liechtenstein Alfréd id p. h. Jack in the Green (tulajd.) 0 Irish Queen kezdte a vezetést, a második aka­dálynál Jack in the Greennel együtt kitört, ez utóbbi a versenyt abba is hagyta, mialatt Farewell ment a mezőny élére, mig Queretaro a mély talaj­ban feljött, s amazokkal együtt futott az utolsó sö­vényig, hol a Rohan-ló megszökött tőlük s 4 lóhosz­szal könnyen nyert, m g a násodik ésh.rmadik közt egy lóhossz kiilönbs ;g volt. Nyeremény: tis'.teletdij és 700 forint a győztesnek. 2. Félvér-tétverseny. 25 frt mindenki; f. v. f. V» mfld. 120 font, (5 aláirás.) Hg Rohan Lajos 3é sp. k. Désireé a. Buccaneer a. Octoroon (félvér.) (Baltazzi) 1 Hg Liechtenstein Alfréd id. p. k. (Hansi) 2 Hg Thurn-Taxis Egon 3é. p. k. Angioletta (lovar) 3 Gr. Clam-Gallas 6é sga k. (lovar) 0 Zinner ur id. sga k Tóbi (lovar) 0 Désireé vezetett elejétől fogva, és soha be nem éretve, tetszés szerint nyert öt lóhoszszal. Fél ló­lnssz maradván a 2-dik és 3-dik ló közt. — Nye­remény 120 frt a győztesnek. „Spbl." Igazítás a lepsényi versenyekhez. Manchester nem pej mén, hanem szürke he­rélt. Vetélytársa nem Coquette — hanem Croquette volt. Kund Béla ur lovának nem Bella Donna — ha­nem Donna Sol a neve. Néhány szó hazai lótenyésztésünkről. ELSŐ RÉSZ. A lófajok. (Folytatás.) 5. A tatár lovak. Ez szintén arab faj, és Per­siából a Don és Volga folyóktól, egész Sibé­riáig egy fajnak tekinthető/melynek különböző válfajai vannak. Vámbéry A e következőket irja róluk „Közép-ázsiai utazásában": A fő­fegyver, melly a turkmant rablásai alkalmával oly nagy előnyben részesiti, kétségkívül lova, melly valóban csodálalos állat, s mellyet a pusz­ták fia jobban szeret, mint nejét és gyerme­keit, jobban, mint önmagát. — Érdekes nézni, hogy milly gondossággal neveli fel, mint öl­tözteti a fagy és meleg ellen, milly fényűző a szerszámokban, ugy liogy ömaga szegény el­rongyollott öltözetében, a felpiperézett állaton igen különös látványt nyújt. E szép állatok azonban valóban meg is érdemlik a reájuk forditott fáradtságot, s a mit gyorsaságuk- és kitartásukról beszélnek, az éppen nem túlzás. A türk manók lova arabs eredetű és a szép te­livér lovak még ma is a b e d e v i (beduin) ne­veztetnek. A tekkek lovai igen magasak, de korántsem olly kitartók, mint a jómutoké, me­lyek kisebbek. „Turkesztánban a lovak nagyon olcsók, ollyan lovakat, millyeneket Persiában 30—40 aranyon láttam elkelni, itt 100—160 tengén lehet kapni, (100 tenge — 75 frank), sőt Bo­khara-, Khiva vagy Karsiban sem láttam illy szép és olcsó lovakat és nagyrészt Herat , Kandahar-, Kabul-, sőt Indiába is vitetetnok ki. „Az árpa sehol sem különösen szép. Bokha­ra-, Kholcand- és Khivában vagy magában vagy dsügerivel (Holcus saccharatus) keverve, ló­etetésre használtatik. „A baromtenyésztésben a turkesztániak fö gondoskodása bárom állatban összpontosul, s ezek: a ló, juh és teve. A ló, mellyet a közép­ázsiai alteregójának tekint, itt különböző fa­jokban és tulajdonságokkal található. A lovak nevelése és a fajok különbségéről egész köny­veket lehetne irni, de nem birván szakismeret­tel, nem fogok annyira kiterjeszkedni. Vala­mint a nomádoknak törzseik s nemzetségeik, ugy a lovaknak fajaik és családjaik nagy számmal vannak mellyek közül a kővetkező fajek a legérdekesebbek: 1. A turkman ló, mellynek két alfaját, a t e k k e és j o m u t fajt különböztetik meg. A tekkek lovai, mellyek között a körogliak s a k hal ok a legkedveltebbek, magas ter­metök által tűnnek ki (16—18 m.) Testalko­tásuk könnyed, fejők szép, tartásuk méltósá­gos és gyorsaságuk bámulatraméltó, de nem kitartók. A jomut lovak alacsonyabbak, s ben­nök a szép .termet roppant gyorsasággal, pél­dátlan erő- és kitartással párosul. — (Láttam illy-fajta lovat, melly 30 órai gyors ügetést is kitartott lovasán kivül még egy rabszolgát is vive.) Átalában a turkman ló ismertető jelei: karcsú derék, vékony fark, szép fej és nyak, (csak az kár, hogy sörényét le szokták vágni) és finom fényes szőr, melly utolsó tulajdonsá­gát megmagyarázza az, hogy télen-nyáron többszörös nemez-takaróval van ellátva Egy jó turkman ló ára 100—300 arany, de soha sem kevesebb, mint 30 arany. Az özbeg ló hasonlít a jomut-hoz, de ter­mete izmosabb, nyaka rövid s vastag; inkább utazásra mint hadban vagy rabló-kalandok­ban használható. 3. A ka szak ló félvad állapotban él, ki­csiny, hosszú sörénynyel, vastag fej- és otromba lábakkal. Ritkán kap abrakot, télen-nyáron maga keresi a legelőn takarmányát. 4. A khokandi teherhordó és igás ló a ka­szak és özbeg lónak vegyülete s nagyon erös. E négy fajból valódi turkman lovak csak Per­siában, özbeg lovak Afghanisztán és Indiában vannak elterjedve." Lovaikat a turkmanok futáshoz ép ugy ké­szitik elö, mint az angol versenylovakat. A Kobi sivatagon tökéletes vad állapotban lévő lovak is találhatók, s több természetbú­vár ezeket tartja minden ló őseredeti törzsé nek, mások ellenbon azt állítják., hogy ez :k csakis elvadultak. Termetük alacsony és csú­nya, szinölc sárga és egérszőrü, szelid lovat nem tűrnek meg magok közt. Tökéletesen hasonlók hozzájuk a Pampas­bau, — Dél Amerikában — lévő vadlovak, csordákban élnek és egywezérök vau. A ben­szülöttek pányvával (lasso) fogják meg, köny­nyen szelidithetök és meglátszik rajtuk spa­nyol származásuk nyoma. Ezekről bizonyosan tudni, hogy nem őseredeti vad lovak, hanem a spanyolok által odavittek elvadult utódai, mert Amerikában, fölfedezése előtt, a ló ismeretlen volt. 6. Oroszország. Nines tartomány, melly ló­ban gazdagabb volna. Ázsiai birtokai teszik ezt lehetővé, ottlakó alattvalói nagyban űz­vén a lótenyésztést. Legnagyobb részét az előbb említett kaszak vagy kozák és kirgizfaj képezi, azonkiviil vannak nemesitett és egész nemesvérü lovak is. A gazdagabb birtokosok nagyterjedelmü magánméneseket tartanak és ezek közül egy­némelyik európai hirüvé lett. Illyen például gróf O r 1 o w ménese Ehrenowo i-ban, hol két különös fajt tenyésztenek jelenleg is nagy gonddal; úgymint: egy paripa- (kátiló) és egy üge tő-fajt (Traber race). E ménes 1778 előtt Ostrowa helységben volt, és akkor került a feljebb omlitett helyre, 1843-ben pe­dig az orosz kormány megvette. Ezen ügető faj törzsatyja S m e t a n k a arab mén vélt, mely 1775-ben vétetett Keleten 11 társával az Orlow ménes számára. Az olsö hi­res ügetömén B a r s z, hollandi ügetö-kauezá­tól származóit, ugy látszik taliát, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom