Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870
1870-11-10 / 31. szám
SEpTeMBER 10.1870. VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. •-'271 Némi tétovázás után Bellona vette át a vezetést, nyomában Paris ; Cortez az első akadálynál kitört és lovasa által a sövényen áteröltetve néhány hoszszal elmaradt. Az utolsó akadály után Paris iramot gyorsított és Bellonat elhagyva két lóhoszszal nyertes, Cortes nem jött többé s versenybe. Idő : 4 p. 35 mp. Nyereményösszeg : Tiszteletdij és 20 frt. Grzymalowi versenyek 1870-ben. 1. Asszonyságok dija. Urlovarok 1 ang. mrtfd. (5 nevezés) Tuezynski lovag 3é. p. k. Edmée a. Comforter a. Anneksya 110 f. (gr. Pininski) 1 Ugyanaz id. sga k. Mignon 142 f. (tul.) 2 2. 400 frt Aláirási-dij lO/z aDg. m. (5 nevezés.) Chorzelowi gr. Tarnowsky 3é. p. k. Syljida a. Ibrahim a. Liska. 92' f. 1 Dzikowi gr. Tarnowsky 3é. p. m. Khediv 2 3. Akadályverseny 2 3/ a mrtföld. Dzikowi gr. Tarnowsky 5é. sp. k. Electra a. Carolus a. Mrowka. 12 7 f. (Barkó) 1 Tuezynsky lovag 4é. p. k. Frou-Frou (félv.) 122 f. (tul.) 2 4. Urlovarverseny l mtfl. Tuezynski lovag id. s. k. Consvelo a. The Reiver a. Hadzy-Babowna (félv.) 132 f. (tul) körülfutotta a pályát. 5. Hunter-Stakes zj* mfld. B. Brunicky S. Kastelan (Tuczinsky lovag) 1 Gr. Pininsky Stellina (tul.) 2 Hárman versenyeztek. Angol, franezia és német lovak mérkőzései 1870 őszén. A háború, melly olly nagy meglepetéseket hozott a politikai világ számára, közvetve az angol gyepen is váratlan dolgokat okozott a franezia lovak által. Ugy látszik, hogy a kemény sors, melly olly irgalmatlanul bánik el a szegény francziákkal, legalább egyben mosolyog rájuk, s ez telivér-tenyésztésük, melly Anglia legjobbjaival győztesen mérkőzik, úgyannyira, hogy az angol turf-lapok maguk is elismerik, miszerint a franezia telivér tenyésztmény elérte az egyenrangúságot az eddig felülmulhatlan angol istállókkal; sőt utóbbi időben még a német istálló is győzelmet avatott oda át. Igy a newmarketi eis ő-o c toberi (sept. 27—30) versenyekben a A Triennial-produce-stakest (3évesek számára) egy franezia ló Fragrance (a. Voltigeur a. Sweet Briar) nyerte meg Kingcraft (az idei Derby nyerője és King Cole ellen — könnyedén. A handicap sweepstakest az előttünk ismeretes Flibustier (a. Buccaneer a. Sweet Kalie) vitte haza Queen of te Valley és The Orphan ellen. A St. Legerben franezia ló La Perichole (Parmesan-Colombinetől) lett győztes, Scarbro, King Leopold és Kingcraft ellen. A Handicap platet szintén franezia ló Luisette vitte el Blue Gown és Neufcbatel elől. Jutott ugyan nyeremény angol lovaknak is, mint például Prince Henrinek, melly az idei frank oaks nyertesét, Sornettét, melly Angliában hétszer egymásután nyert, itt megverte, de ezt fáradtságának kell tulajdonítani. Tény azonban, hogy 13 nagyobb futam közül (e rtapokon) hatot franezia lovak nyertek meg. A newmarketi „The Cesarewitch"-et (oct 11-kén, szabad handicap. 200 sov. 2 mfld, tét 2 5 sov.. bánat 15 sov. — 93 aláirás.) mr. Pryor 4é. p. ménje Cardinal York (a. Newminster a. Licence) nyerte meg 10 6 font teher alatt az amerikai eredetű Not Out (3é. sga m. — Umpire Sürgetői) és Far Away — egy 4é. Y. Melbourne kancza ellen. 35 ló futott. A The Middleporte platet (500 sov. tét, 2évesek számára 3/ 4 mfldön—-158 aláirás mellett) Mr. Cartwright 2é. sga ménje Victor Albert (a. Marsyas a. Princess of Wales) nyerte 8 stone és 6 font alatt — Steppe, Hamab, Dighy Grand és még más 13 csikó ellen. Tiszta nyeremény 3500 font ttb. AzOatlands plate Handicapben gr. Renard Adonis nevű sga ménje (Flibustierrel együtt a porosz gyep legjobb 3évese) lett győztes Queen of the Valley, Rocheny és más 10 ló ellen. A doncasteri versenyekről annak idejében elfelejtettük még megemlíteni, hogy a champagnestakest Mr. Merry King of the Forestje (Anglia egyik legjobb 2évese) nyerte 8 stone 10 font alatt s hogy ez is a Derby-kedvenczek közé tartozik e futam óta. Legnagyobb izgatottságot kellett a Cambridgeshire stakesnek (236 aláirás) Adonis (a. Grimston a. Legerdemain) általi elnyerése — Syrian, Bonny Swell és más 38 ló ellen, ez volt az idény legnagyobb mezőnye s nevezetes a németekre nézve, miután ez a második német ló, melly e dijjat 100 év óta elnyerte. Nyereménye 2550 font stb. Blue Gown is nyert egy kis handicapet — Miss Heroine, Sister to Cbérie e's más 14 ló ellen, köztük Fliebustier. 9 stonet vitt és 3 lóhoszszal könynyen nyert. Az angliai kétévesek legnagyobb versenyét, a newmarket-houghtoni „Criterion Stakes"-t (55 alárás 30 sov. tét) szintén franezia ló — Général (a. Monarque a. Tolla) nyerte meg, 9 stone 1 font (127 font!) roppant teher alatt a 122 fontot vivő Bothwell és a 4 fonttal kevesebbet vivő Noblesse ellen. Csodálkozzék azután valaki, hogy az angol tenyésztmény gyengül, midőn 2éves korában már ennyire megterhelik. Generált, mellyet Hamilton hg 3800 frton vett Lagrangetól, a jövő évi Derby egyik kedvenczeként emlegetik e dij nyerése után. Egy elegytétversenyt ismét Sornette nyert Dutch Sbatker és Neluako ellen. Különös e versenyekben még az is az idén, hogy — mint ebben is — csupa franezia lovak indultak, s hogy 7 verseny elzápult, 8-ban pedig csak két-két ló futott. Hallatlan dolgok eddig Angliában ! Néhány szó hazai lótenyésztésünkről. Ez értekezést még 1868-ban megírtam, de mindekkoráig vártam, liogy talán valamelly szakértő fog ezen tárgyban sajtó utján nyilatkozni. Tudtommal mostanáig illy tárgyú mü nem jelenvén meg, elhatároztam ezen észrevételeim közzétételét. Ezen idő alatt a n. m. ini- \ niszterium több igen üdvös javításodat hozott be a ménesek kezelésében és az állami fedező mének elhelyezésében, mellyekért minden tenyésztő csaki) köszönettel tartozhatik. R. B. BEVEZETÉS. A nagyméltóságú magyar királyi ipar- és kereskedelmi minisztériumtól 1868. é. november 8-dikán egy körrendelet intéztetett valamennyi gazdasági egyesülethez, hogy lehetőleg rövid idő alatt közölje mindenik a n. m. ministeriummal, a hazai lótenyésztés emelésére szolgáló észrevételeit. Felhíva érzem magamat ez által én is, a lótenyésztés körül szerzett csekély tapasztalataimat, valamint a jövendőbeni eljárásra vonatkozó véleményemet, tekintetbe vévén az e szakba vágó hazai és külföldi munkákat, a n. m. m. kir. ipar- és kereskedelmi minisztérium és a hazai ménestulajdonosok e's lótenyésztők bírálata alá bocsátani. Mentől többen szólanak e tárgyhoz, annál nagyobb siker koronázhatja fáradozásunkat, mert mindenikben lehetnek olly eszmék és vélemények, mellyek más, e kérdéssel foglalkozók figyelmét kikerülhették. Lovaink nagyban megkevesbedtek a magánosok ménesei megszűntével és elkorcsosultak a nép kezében lévők részint hiányos táplálás, részint a tenyész-mének meg néni választása és főleg pedig az által, hogy már az 1 — 2 éves csikókat befogják és teherhuzásra használják, gátolva növésük- és fejlődésükben, természetes hogy utódaik, jobb tenyész anyag hozzá járulta nélkül, mind silányabbak és erőtlenebbek lesznek. Hadi czélokra és teherhuzásra már most sem alkalmasak és kéföbb még annyira sem lesznek. E hibás eljárás miatt lovaink azon korb in, melyben teljes erővel, tűzzel, kitartással kellene birniok, már csak csendes, könnyű munkára használhat ík. Nem egy esetet tudok, hogy meglehetősen kifejlett alig 3 éves félvércsikó befogatván, 2, legfeljebb 3 év múlva, minden ruganyosságát, tüzét elvesztette ; holott ha 1 '/a vagy 2 évvel később kerül használat alá, teljes kifejlése által kétszeresen emelkedvén értékben, még 10 éves korában is lankadatlan tűz és szivósság lett volna főtulajdona. A magánosok ménesei megszűntének főoka, a megváltozott gazdászati irányban keresendő. Mindinkább a nagymérvbeni magtermelés foglalván el a tért, ez által nem állván többé olly nagyterjedelmü legelők rendelkezésünkre, az álattenyésztés (juh kivételével) mindinkább kissebh körre szorul. Ez nagy hiba, mert nemsokára oda jutunk, hogy saját szükségletünk fedezésére, kénytelenek leszünk igavonó állatokat — külföldről hozni. Fájdalom, nemcsak a nép kezében lévő lovak korcsosultak el, de a földbirtokosoknál lévők is, nagy részint az igaz hogy más okért, t. i. hibás keresztezés miatt. Hazánkban lévő lovaink eredetileg keleti származásúak és typusukat meg is tartották mindaddig, mig divatba nem jött a fennhágó ló. — Ekkor nyakra-főre hozták be a szűk elejti és kosfejii spanyol és nápolyi fajméneket, és ezen, a mienkkel nem homogen vériiekkel fedezté c kanczáikat; utódaik, mint nem homogen keresztezésnél szokott történni, egyikre sem ütöttek tökéletesen , sőt csakis szüleik hibáit örökölvén, sokkal rosszabbak lettek, mint minők voltak. Ezen eredménynyel az akkori tenyésztők nem is voltak megelégedve; mit csináltak tehát, hoztak Angliából méneket, hol kétségkívül a lótenyésztés a legfejletteb fokon áll, fajuk a legbefejezettebb typusu és kitűnő vérű. Ámbár ez sent egészen homogen fajunkkal, még som lett volna annyira elhibázva, mint az elébbivel való keresztezés, ha hibátlan méneket hoz'ak volna. De leginkább csak a rosszab; bak hozattak hozzánk, ezek is a már spanyol és nápolyi ménektől szirmazottakra bocsájtatván, kellő eredményt nem mutathattak fel. Ezek lévén főbb okai lófajunk elkorcsostdásának, e bajon kell minden áron és miolébb segitenünk. Hogy ennek módját előadhassam, szükséges előbb a kiilönbözö lófajok rövid átnézetét adnom. ELSŐ RÉSZ. A lófajok. A különféle lófajok, leginkább a test nagysága és ereje, kitartás, alak, tüz, vidámság és tanulékonyságban különböznek egymástól. A fajok tulajdonsága nagy tekintetbe veendő, a lovak különböző használatra való kiválasztásánál. A tenyésztésnél a különböző czélokra való tulajdonságok eléréso, kifejlődése és megtartására, kiváló gondot kell fordítanunk. A faj lulajdonságaira különben nagy befolyást gyakorol az éghajlat, tartás és bánásmód is. A különböző lófajok, e következők : 1. Az arabs ló. Az arabs ló, fajának legbefejezettebb mintája, legnemesebbje az állatoknak, mellyet ember hatalma alá kerített. Az arab ló kicsi, többnyire 15—15.2.0; rövid távolságra angol versenyló által legyőzetik, de sok ideig tartó sebes futásban, éhség és szomj eltüré-ében mindég győzni fog. Termetében olly öszhang és grace van, mely kizárólagos tulajdona. Egyesit magában minden megkívántató tulajdonokat, nevezetesen erőt, sebességet, kitartást és kezességet, továbbá I jámbor, okos és tanulékony.
