Vadász- és Versenylap 14. évfolyam, 1870

1870-07-30 / 21. szám

184 VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. JULIUS 30. 187". velnie kanczákat s nem veheti azokat, következés- j képen a kis vézna lovakból csak lassanként jobb párositás s fölnevelés által, továbbá fiatal korábani helyes használat s az idősebbek jó táplálása mellett nyerhet idővel jobbakat, s mert végre az azokkali kereskedés még nem nyert olly lendületet, a mihez erösebb ló is szükségeltetnék, mit azonban jobb tenyésztés s a külfólddeli nagyobb összeköttetés meghozand. A pótléklovak beszerzése csaknem sz egyedüli ut, mellyen a földmives lovait elárusíthatja ; de mindaddig mig azokat nem akarja vagy nem birja a szállítók közbenjárása nélkül a katonasághoz adni, az ezutoni kereskedés még nem igen fog a tenyésztésre serkentőleg hatni. A könnyű szekér- és nyerges lovak jó minőségben találhatók mind a kisebb mind a nagyobb lótenyésztőknél. Ezek kezdetben szakismeret, szorgalom és áldozatkészséggel járván el, a meddig tudniillik lovaik jobb kelete mellett azok tenyésztése kifizeti magát, a mi pedig minden bizonynyal meg fog történni, ha egyszer annyira vitték, hogy lovaik erösebbek és nagyobbak lettek : még legtöbbet járulhatnak saját lótenyésztésüknek s igy az egész országénak fejlesztéséhez, s igy egyszersmind az állam költségeit is jelentékenyen alábbszállithatják. Ismerek az országban több ménest, melyeknek igen jeles kanezakészletiik van, s több kisebb tenyésztőt, kiknek jó erős kanczáik vannak, de hogy erős kurta lábszáru, mintegy 1 6 markos lovat nevelhessünk, nem szabad sem a tenyésztés, sem a nevelés körül hanyagul eljárnunk. Jó erös félvér csödörreli párositás folytán, melynek azonban meg kell honosítva lennie és származását is ismernünk kell, a milyeneket az állami ménesekben é3 némely magánosokéiban találhatunk, továbbá jó tenyésztés és nevelés mellett, ha ezen eszközök több nemzedéken át foganatba vétetnek, az ivadékok nagyság- és erőben gyarapodandanak, természetesen nehéz lovat arabs lófejjel ne várjunk ; ha egyszer aztán megvan a tömeg, nem leend nehéz alkalmatos telivér csödörökkel megnemes'tni azokat, s igy leend mind kereskedésre mind magasabb használati igényekre alkalmas lovunk. Azt azonban nem ajánlhatom, hogy kizárólag külföldi félvérek használtassanak a belföldi készlet javítására, minthogy még e tekintetben nem sok eredményt mutathatunk fel s inkább az ellenkező látszik ezélszerünek; azt azonban épen nem akarom mondani, hogy kisérletek ne tétessenek, azonban nálunk nevelt félvér liágatókkal olly biztos az eredmény, ni'szerint jó lelkiismerettel alkalmazhatni azon elvet, hogy ismeretlen jobbért sobsem kell az ismert jót abbanhagyni. Hogy hintós s legerősebb vadászlovakat re vélhessünk, annyi tényezőnek kell tenyésztésünkhöz járu'ni, miszerint ez mindig csak csekély számú tenyésztők kiváltsága leend. Arra törekedni, bogy illy lovakat, valamint egészen nehézkes, percheron vagy pinz gauikhoz hasonló munkáslovakat neveljünk, hiu munka és idővesztegetés volna. Még mindekkorig nincs -is kimutatva, hogy e fajú lovak nálunk sikerülnek-e ; de meg használhatlanok is az ország legnagyobb részében, a talaj homokos, részint sáros lévén s nagy hőség uralkodván. Ez állatokat itt saját terhük öli meg vagy teszi munkaképtelenekké. Milly dologra képesek ezek a magyarországi sárban? Az a neliány hét, melly alatt igaz, hogy kaszáló vagy más gépeket vonnak, vagy ha épen kedvező az idő, nehezet dolgoznak, nem fizeti ki magát, ha számba vesszük, menynj ibe kerül e lovak tenyésztése, föntartása s végre még a sok eleség, mellyet azon idö alatt felemésztenek, midőn kedvezőtlen körülmények folytán nem képesek dolgozni. Két percheronnak helyét három jó boni munkásló teljesen kitölti a gép mellett s ezenkívül egész éven át minden viszonyok között dolgoznak s nem kerülnek félannyiba, mint két illy óriásló. Igaz, hogy városoknak, különösen hol nagy az ipar, szükségük van e fajta lovakra, inert ott a talaj mindig kemény, tehát nem is árt ha vannak tenyésztők kik ilyeket nevelnek, már most akár percheron akár piuzgaui vagy Nonius-féléket, én azonban részemről jótállok, hogy az utóbbi jobban sikerül nálunk mint a másik kettő s nagy értékük mellett ez ki is fizeti magát; bár viszonyaink mellett lehetetlen követelni, hogy országos kiterjedésben történjék, azért még nem | J nem szükséges az egész ország tenyésztése fölött pál- I czát törni, mert ha illy lovakat egyáltalában nem alkalmazhatunk és használhatunk, mert csinált utaink nincsenek, s világhírű saraink s a 30—-40" meleg miatt nálunk ezek meg nem lehetnek. Azt tartom, kimutatnom sikerült az eddig mondottakban 'hogy honunknak meg vannak mindenféle lovai, melyeket viszonyainknak megfelelőiig munkára és közönséges használatra alkalmazhatunk, s hogy azok még czélszerüen tökéletesithetök is. ad 6 Minthogy, mint láttuk, a földmivesnek Magyarországban jó alkalmatos mnnkáslova van, söt még nagy résiben kereskedésben elkelök is vannak, tehát ott, hol ezek már nagyobb és erösebb fajtát képeznek, aligha szükség uj intézkedést behozni. Az e téreni elöhaladásra a természetes ut meg van már törve, hanyatt-homlok rohanva semmire sem megyünk. Más az eset azonban Magyarország olly részeiben, hol a különféle viszonyok a földmives tenyésztésében ha nem is hanyatlást, legalább pangást okoztak. S ezt látjuk a Tiszamelléken, Erdélyben, Horvátországban s a határőrvidéken; a mi a Kárpát vidékét illeti, ezt nébán)- helység kivételével nehezen lehetend még most a lótenyésztésnek megnyerni. Mindenekelőtt jó alkalmas liágatók kellenének ezen vidékeknek ; ezeknek kis zömök csödöröknek "kell lenni, melyeket legjobb volna saját tenyésztésükből állítni ki, miután azonban e tájakon a tenyésztés részint a kedvezőtlen éghajlati és talaji viszonyok folytán, részint a lakósok közönyössége miatt kétes sikerű, tollát az államnak mint illyennek kell e lovakat nevelnie, vagy pedig nagy mennyiségben kell csődöresikúkat összevásárolnia. Ennek előnyössége ebben áll: Az állami ménesekből, még hozzá vévén az egyesektől vásárolt csödöröket is, nem lehet e vidékeket elegendő számban ellátni csődörökkel s azonkívül nem is birnak azok a szükséges minőséggel, inkább nemesebb- és termetesebbeket nevelvén. Hlyeket a mondott czélra nevelni meglehetősen eredménytelen volna, mert minél nemesebb és termetesebb volt a csődör, és mennél roszszabbau tartatnak ivadékai, annál bizonyosabbak lehetünk, liogy ez kből hosszúlábú, vézna lovak lesznek t rmetesség és erő nélkül. Ezen tájakou csak akkor lesznek jobb minőségű csődörök használhatók (kivétel ugyan van mármost is), ha a lakosok okszerűen fogják kezelni az istállózást, s nem fogják lovaikat a termés szerint tartani, rosz években koplaltatván őket, bö termőkben pedig agyonhizlalván; ezeket csak lassan-lassan lehetend a ccélszerü lótenyésztésnek megnyerni, azért az államnak minden befolyását fel kell használnia, s a ki a föld népét nálunk ismeri, beláthatja, hogy itt csak a példa segit, szóvali meggyőzés és elmélet utján nem megyünk vele semmire. Csikókat kell vásárolni s azokat különböző vidékeken magánosoknál, nemkülönben csődörállomások vagy ménesek osztályainál elhelyezni. Szükséges helyiség könnyen található, akár vétel akar bérlet utján vagy a tulajdon telek fölhasználásával; 40—50 csődörre felügyelni, azokra gondot viselni s azokat ápolni, pénzbe kerül ugyan, de 3 — 4 ember elég, mintegy 5—10 holdnyi rétre kinyúló nagy térséget nem nehéz olcsó áron kapni, nyárra zöld takarmányul lóherét kell vetni, széna, szalma és zab másodbérlet utján szerezhető, s a csődörök jól fognak kinézni. A földműves kivánesi lesz reá, hogyan vannak eladott csikói, eljön tehát évközben többször is, látja hogyan fejlödnek, s mikor már 3 evesek, akkor bámul még csak, mennyire elütnek ezektől az otthon maradottak. Igy elmúl néhány év, s ezalatt jobban hatottunk a földmives tenyésztésére, mint bármelly más eszközzel ; e mellett kapnak csödörökeí, a milly nagy 3zámban csak kell, s azok valamennyien többet fognak érni, mint a helység eddigi hágatói. Minthogy pedig az állam jelenlegi csődörkészlctével alig fedezheti e vidékek szükségletének csak egy részét, kötelességében áll a tenyésztést jó alkalmatosok megrendelése által nagyobb mérvben terjeszteni ki. Nem tagadhatni ugyan, hogy az állam I nagy költségbe verné magát, ha illy nagy számban tartaná meg a csodöröket állomásain hágatókul, de ezen ugy lehet könnyen segitni, miszerint, miután úgyis van szükségük a helységeknek saját csődörökre s akarnik is ilyeneket tartani, illy jól fölneveltek nekik elárusíthatok, a mi mellett, ha mindjárt látszólag az államnak csekély készpénzbeli vesztesége van ia, tulajdo képen mind a két fél nyer. Ugyanezen eljárást leli tne tuiácsolni Erdélyben a földmives tenyésztésének gyarapítására, minthogy az ottani lovak, mint magamnak is alkalmam volt látnom, jóvériiek s különösen kitartók ugyan, de mégis világosan észrevehető rajtuk hogy liibás nevelés folytán hátramaradtak. Általában véve országunkban a lótenyésztés előmozdítása körül legbiztosabb tényezőnek tekinthetjük a mintegy G —10 jobbminöségü kanczát tartó középszerű tenyésztőt, mert mint már mondám, a nagyobb magánméneseknek ideje maholnap lejárt, s igy teljesen amazokon álland a lótenyésztés jövője. Az államnak mint ilyennek jó erös, tiszta nevelésű csodöröket kell ezek számára szolgáltatnia, illyeneket részint saját méneseiből vehet elő, részint a fennálló magánménesekből veheti meg azokat, s végre aztán ama tenyésztőknek is leendnek jó csödöreik, vagy legalább lehetnének, ha akarnik. Persze bogy a tenyésztésnek általános alapszabályait, mint a párositás s a fiatal ivadékok fölnevelése és munkához szoktatása — nem szabad szem elöl téveszteniük, mert minden tanulmány és fáradság vagy pénzbeli áldozat nélkül nem tehetünk szert valamire való ivadékra, s bogy áll a dolog eme tenyésztőknél, már föntebb kimutattuk. Rosz, eltörpült lovakat az állam nem vásárolhat meg, sitt csak kétut van arra, liogy lehetővé tegyük a tenyésztőnek csödörnevendékei értékesítését, nemkülönben pedig az állam is elérje abbeli czélját liogy jó liágatók legyenek: tudniillik vagy a tenyésztő iparkodjék jól nevelni csikóit, melyeket aztán az állam 3—4 éves korukban megveend, vagy az állam egy éves korukban vagy valamivel előbb megveszi a csődörcsikókat, ha megkívántató kellékekkel bírnak, minők: legalább két nemzedékről kimutatott származásuk, hibátlanság, épség s koruk és fajuknak megfelelő kifejlődöttség. Ezen csikókat szintén az állomásokon lehet fölnevelni és munkához szoktatni, mi gyakorlati iskolául szolgálna több tenyésztőnek, s a tenyésztés iránti érdekeltséget bizonyára sokakban fölébresztené. Hogy a közönséges nyerges és szekérlovon kivül ily tenyésztők erőteljesebb mi öségüeket is neveljenek, mindenesetre kívánatos és kétségkívül elérhető, csak szánják azok magukat el a tenyésztés alapelveinek elsajátítására és keresztülvitelére, melyek a párositás, tenyésztés éi fölnevelés. Az egészen nehéz lovat is föl fogják nevelhetni, erre módot nyujtandanak az állami ménesek, minthogy Kisbéren és Mezőhegyesen bizonyára elegendő mennyiségben található az ország tenyésztéséhez szükséges készlet, nemkülönben országos hagatókészlet felállításával, valamint a nélkülözhető kanczák lassankénti eladásával ezen tekintetben is segitni lehet. Egészen nehéz minőségűeket külföldről hozni be azért nem tanácsolhatom a kis tenyésztőnek, mert ez nagy költekezésbe kerül, s liogy e fajta lovak nálunk sikerülnek, az még nincs is teljesen megállapítva, nemkülönben tenyésztésükhöz, valamint használatra való előkészítésükhöz szükséges tudomány még igen gyéren van elhintve. A nagyobb ménestulajdonosoknak, valamint az államinéneseknek jut a feladat, hogy jó erős félvérek tenyésztése mellett mindennemű külföldi erőteljesebb minöségüekkel kísérleteket tegyenek, mert a lótenyésztés két nagy tényezője, úgymint: mód hozzá és szakismeret, ezeknél bizonyára nem hiányzik, s ha épen kisérletük csütörtököt is mondana, könnyebben beverhetik ki a kárt, mint a kisebb tenyésztők, annál inkább, minthogy e kísérleteket nem szabad a czél gyoisabb elérése tekintetéből egyoldalúkig alkalmazni. Nem elég ugyanis, liogy pl. azt próbáljuk : hogy jó csikója lesz-e nálunk a norfolki kanezának norfolki csödörtöl, hanem belföldi kanczáinkat a norfolki csödörökkel több nemzedéken át kell keresztezni, hogy biztosak lehessünk a czélra vezető eszközről. Igy van cz más fajokkal is. Ezt csak nagyobb lótenyésztő teheti.