Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869
1869-06-30 / 18. szám
88 JUNIUS 30. 1869. lát, agarat és angol falkakutyát, mely fajta ebekt, csak gazdájuk kétszeri megintése után lebet lőnie és pedig minden meg intéskor az ebtulajdonos kárt tartozik fizetni, mit ha első izben elmulasztana, már a második izben az ebet, vadász téren lelve, azonnal szabad lelőni. Kopókra nézve egyáltalában szeretném kimondani, hogy ki legalább 5 ezer hold vadásztért egy tagban nem biv, annak kopót még mint házőrző kutyát sem szabad tartani; mert meg vagyok győződve, hogy oly vidéken, hol kopó létezik, vad nem lehet. Itt aztán még egy §-t akarnék felhozni, és pedig : „Oly határ szélén, melyben szarvas állomány létezik, a szomszédnak, ha erdeje nincsen, lesen szarvast a határ szélétol 5 ) ölnyire nein szibad lőni ; azon esetre, ha a szarvas állomány birtokosa az illető szomszéd határában tett károkat megtéríteni magát kötelezi, ellenkező esetben a lesvadászatnak teljes jogában marad. Nem tagadom, hogy ezen §. az első pillanatban ugy látszik, hogy a II. Fejezet 3. §-val ellentétben van, de a gyérülő szarvasok kímélésére elkerülhetetlen szükséges, mert a szarvasokban legtöbb kár okvetetlenül a határszéli leseken történik, — de különben is méltányos, hogy az, kinek erdeje nincsen, szarvas vadászatot sem birhat. VII. FEJEZET. 37. A lovasvadászt csak ugy kívánnám büntetni, mint a gyalog vadászt, 1 0—50 frtig, s csak is azon esetben többre, ha a lóval is tett kárt, mely külön számíttatik hozzá : különben nem tudnám az okát, hogy miért volna a gyalog vadászat kisebb vétség mint a lovasé; sőt ellenkezőleg a lovas vadász csak nyúlban s igen rendkívüli esetekben, i angol falkakutyákkal, tehet nagy vadban is kárt, holott a gyalog vadász a szárnyasokban és fövadban egyaránt nagy károkat okozhat. Szükségesnek tartom még megemlíteni, hogy a kiszabott 10—50 frt pénzbirságon kivül a vadban tett kárt is tartozik megfizetni, mi, valamint a lóval tett kár is, egyedül a tulajdonost illeti. A vadkárokat illetőleg én részemről csak a fővadban okozott kárt sorolnám azok közé, melyekért a vadászat tulajdonos kártérítést tartozik adni, az apró vadért nem, mert az ellen az illető földtulajdonos sokkal könnyebben megvédheti magát, mintsem a vadászat t, ilajdonos azt tehetné. Most következnék még a bírói eljárásokról szóló fejezet, melyhez azonban csak későbben akarok hozzá szólni. Kartal 1869. Jun. 10. B. FOOMANIUZKY GFIZÍ. litáea, mi annál könnyebben lenne eszközölhető, mivel aránylag csekély költségbe kerülnek. Gr. LÁZÁK KÁLMÁN. V e gyes. A hünningeni haltenyészde. líég ígért ezikkcmmel azért késtem, mivel alaposan szándékozván leirni e jeles költődét, Dr. Beta s másoktól ujabb adatokat kelle összegyiijteneni. A költődét a piscicultura egyik legfőbb matadora, Coste alapította Hiinningennél, Basel mellett, a lehető legalkalmasabb helyen. A megkívántató épületek egv négyszöget képeznek. A felügyelök lakjai mellett vezet az út az intézetbe, hol lombos fákkal környezett, két kis halas-tó tükre csillog. Déli oldalon, az épületek mögött vannak a mesterséges csatornák és víztartók (lásd rajzunkon), melyek a termékenyítésre szánvák, és 80 morgen kiterjedésünk. A négyszög két. olda- Éjszak. Ián van a két költőcsarnok, melyek mindenike. 60 meter hosszú, és 9 szélességű. Itt tartatnak a peték. Nyugatra, (rajzunk felső hossz vonalában) e tér mögött vannak a személyzet lakásai, a könyvtár, laboratórium és az iroda. Bámulatra méltók az ikratartók, melyek gula alakúak s aként vannak beren- | 0 dezve, hogy a viz föliilröl ömlik egyikből a másikba. A peték sorban álló üveg szekrényekbe vannak elhelyezve. Mivel itt, mint Di.Beta találóan mondja, a viz helyettesíti a kotló-tyuk szerepét, tehát főleg annak menvnyisége, minősége és melegségi fokára kell ügyelni. E tekintetben is gondoskodva van, s az intézet nemcsak a Rajnából veszi vizét, hanem tetszés szerint forrásokból is, honnan az földalatti csatornákon át vezettethetik be. Ezek itt azonban kevesebb jelentőséggel bírnak, mivel az intézet főczélja nem a hal-növelés, hanem a költés, s csak is azért látszanak készitve lenni, hogy-honosítási czélokra szolgáljanak; tudva levöleg, különböző balfajok más-más minőségit vizet igényelvén. ' Az eljárás,ez intézetben következő: Svájczhan és Németországban fölös lazacz- és pisztráng petét gyűjtetnek e ezélra kiküldött egyének által, kiknek kötelessége, hogy lehető sok ikrás példányokat fogjanak össze. • Ezután következik a mesterséges termékenyiiM/jtulajihiiHis: ozv. Bérczy Károljné. tés, s az eként nyert peték addig tartatnak az ikratartókban, mig szétküldésre alkalmasokká válnak. Olvasóinkat bizonyosan érdekelni fogja a mesterséges termékenyítés ismertetése, miért is arról kissé tüzetesebben fogunk szólani. E találmány eredetileg német, s Jákobinak köszönhető, azonban a francziák által zsákmányoltatott ki, kik átlátták, hogy ez minő kiszámitbatbtn nagy horderejű tényező lehet a nemzetgazdaság terén, s a mellett minő jótékony befolyást gyakorolhat az emberiségre, mivel képesekké leendőnk ez által a szegény osztályokat olcsó és egésséges táplálékkal ellátni. Lássuk már most, mi módon gyakorolják Hiinningenben a mesterséges termékenyítést. Vegyük például a lazacsot. Egy ikrás anyahalat, egv csöbör vizben, fejénél megfognak, mig egv más egyén farkánál tartja, s az előbbi egyén kezének halk nyomássá val egyenlően végig nyom basán,inig az ikra kiömlik. Ezután a vizet leeresztik és a him hallal hasonlóan járnak el, az ikrára oda löveltetve a magot, vagy is annak ? tej szinti, siirii folyadékát, mely a petéket megtermékenyíti. Ezen tömeget aztán fakanállal összekavarják és a költő ládákba helyezik, hol folytonosan friss vizzel vannak ellátva, és honnan, midőn kikelésük ideje közeledik, szétküldetnek. Hogy minő fokozatosan emelkedő működést tüntetett fel a fenn nevezett intézet, mutatja a következő táblázat: 18(54 —55 évben 62 fél kért balikrát, kapott 38 1855—56 „ 103 „ „ „ „ 42 1856 — 57 ,. 239 „ „ „ „191 1858 -59 „ 270 „ „ „ „ 260 .860 évtől fogva minden fél teljesen kielégíttetik. Ilv fényes eredmények kívánatossá teszik, bogy a mesterséges haltenyésztés hazánkban is minél nagyobb elterjedést nyerjen ; midőn aztán bizton állíthatjuk, hogy hazánk folyóinak egykori balbősége pár év alatt vissza állitható lenne, s nemzetgazdaságilag is roppant nyereménynek örvendhetnénk. Különösen ajánlandó lenne nagyobb folyamaink közelében a Hünningihez hasonló halköltödék fehilFt-Mős Kfd. •• gr. Hifa Kálmán" Az aradi lóverseny-egylet alakuló küzgyUlése folyó évi junius hó 6-kán meg nem tartathatván, ujabb batáridőül folyó évi július hó 7-ik napjának d. u. 4 órája tűzetett ki, (Aradon Casinohelyiségben) melyre az egylet tagjai tisztelettel meghívatnak. Aradon, 1869-ik évi junius 22. Hendrey Pál id. elnök. Az ozorai vadász-albumra, melyről már lapunk pár számában emlékestünk, Lauffer Vilmos könyvkereskedése Pesten fogad el előfizetést. A mü 10 nagy fényképpel lesz ékitve Prestl hires ecsetje után s ára 40 frt. lesz, színezett fényképpel 60 frt., melynek fele előfizetésként küldendő be. Legközelebb az egész mii részletesb ismertetését adjuk. Gyöngyösön vadásztársulat alakul , mint egy hozzánk intézett szívélyes levélből olvassuk. Örvendünk Diana híveinek tömörülésén, mi sokkal több élvezetet igér az egyeseknek, sa néhai hires „mátrai vadásztársulat" megszűnése óta e „férfias sport" iránt kissé lankadt buzgalmat, hiszsziik környékén újra élesztendi. ígéretet bírunk a társulat tiszt, jegyzője, Hanisz J. úrtól, hogy adandó alkalommal lapunkban hü festője leend a társulat élménveinek. Addig is „Vadász üdvöt" mindnyájoknak. Megjelent az Erdészeti Lapok VIII. évfolyamának 6 füzete: tartalma: A vadászati jog a tulajdonjognak elválaszthatlan tartozéka. Kirándulás Erdélybe. A havasi erdőgazdaság. A hasznos madarak oltalmazása és helyhez szoktatása. A melegnek befolyásáról az erdei növényzetre. Elővigyázati szabályok a villáin ellen. Egy bagoly élettörténete. Az erdélyi gazdasági tanintézet. Gyümölcsfa-szaporítás. Országos erdészeti egyletünk házat aftar venni. Tudósítás az erdőbirtokosokhoz, erdészekhez s az erdészet iigybarátaihoz. Különfélék : Csötörtmérő ? — A magyar búza. — Az oi-sz. erdészeti Egyesület 1869. évi közgyűlése Kassán. — Journal du Commerce AustroIlongrois. — Az erdészeti segédtáblák 2-ik bővített kiadása. — A baglyok jelentősége * mező- és erdőgazdaságra nézve. — Uj amerikai rendszer hegyi vasutak építésénél. — E nagy érdekességgel és szakavatottsággal szerkesztett füzeteket melegen ajánljuk vadászaink és erdészeink pártfogásába. Előfizetés egész évre 5 frt, mely Selmoozro Wagner Károlv úrhoz intézendő. Gr. Károlyi Tibor e napokban kellemes meglépésben részesült. Egykori tanulótársa hg. Kobolovszky szavát beváltva, Szt.-Pétervárról egv gyönyörű 8 éves 16 markos telivér erős mént küldött, mely nem kevesebb mint 8 napig volt vasúton. Kiséröje hasonlókép telivér orosz, ínég a lónak nevét sem tudja nékünk megmondani. Gróf Batthyányi 4é. Tvplmes nevü ménje a windsori meetingeu f. h. 16-án a C 1 u m b e r c u p 200 sovereign értékű dijban (távolság ; l . a. mértföldi négy vetélytársa ellen győztes lett. E lovat már több izben láttuk plaeirozva — Ugyan e napon a Welter cup baudieapban, hasonló értékkel 1. ni. f. távolságra az 5 éves Nine Elms 8 vetélytársa ellen másodiknak volt helyezve. — ..Pigeon schooting. "Kevés angol lap jelenik meg, hol a galamb lövésről ne volna említés.Az „unió" hajós egylet is rendezett egy illyent az ujpesti szigeten, hol 100 db közt vagy 80 lövetett le. Szegény városiak, kik kénytelenek v a d hiányában a szelid állatokat pusztitni ! Signal a nagy 2000 rubeles császárdijjért Varsóban körüljárta a pálvát. Brigadier, az Ausztriai Derby nyerője, jun. 18 kán a hoppegarteni gyepen mérkőzött az északnémetországi 3 évesekkel, s 1 n v e s t m e n t által határozottan megveretett kíváncsiak ; vagyunk most már Hamburgra, hol az Union-Olubb dijjára Wolfsberg. Blaubart s talán Zápolya is megjelennek. A nevezések julius l-jén záratnak el, s igy jövő számunkban már megemlíthetjük őket. Captain Blue név alatt toendik ezután gr. Stockau Otto es társai valamennyi nevezéseiket az ausztriai Jockey clubb rendelkezés e alatti gyepeken. Szerkesztő- társak : PEST. 1869. NYOMATOTT AZ „ATHENAEUM" NYOMDÁJÁBAN. Km Jóiuf - - Sárkán y Jáa. fnr."