Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869

1869-06-30 / 18. szám

88 JUNIUS 30. 1869. lát, agarat és angol falkakutyát, mely fajta ebekt, csak gazdájuk kétszeri megintése után lebet lőnie és pedig minden meg intéskor az ebtulajdonos kárt tartozik fizetni, mit ha első izben elmulasztana, már a második izben az ebet, vadász téren lelve, azonnal szabad lelőni. Kopókra nézve egyáltalában szeretném kimon­dani, hogy ki legalább 5 ezer hold vadásztért egy tagban nem biv, annak kopót még mint házőrző kutyát sem szabad tartani; mert meg vagyok győ­ződve, hogy oly vidéken, hol kopó létezik, vad nem lehet. Itt aztán még egy §-t akarnék felhozni, és pedig : „Oly határ szélén, melyben szarvas állomány létezik, a szomszédnak, ha erdeje nincsen, lesen szarvast a határ szélétol 5 ) ölnyire nein szibad lőni ; azon esetre, ha a szarvas állomány birtokosa az illető szomszéd határában tett károkat megtérí­teni magát kötelezi, ellenkező esetben a lesvadá­szatnak teljes jogában marad. Nem tagadom, hogy ezen §. az első pillanatban ugy látszik, hogy a II. Fejezet 3. §-val ellentétben van, de a gyérülő szarvasok kímélésére elkerülhetet­len szükséges, mert a szarvasokban legtöbb kár ok­vetetlenül a határszéli leseken történik, — de kü­lönben is méltányos, hogy az, kinek erdeje nincsen, szarvas vadászatot sem birhat. VII. FEJEZET. 37. A lovasvadászt csak ugy kívánnám bün­tetni, mint a gyalog vadászt, 1 0—50 frtig, s csak is azon esetben többre, ha a lóval is tett kárt, mely külön számíttatik hozzá : különben nem tudnám az okát, hogy miért volna a gyalog vadászat kisebb vétség mint a lovasé; sőt ellenkezőleg a lovas va­dász csak nyúlban s igen rendkívüli esetekben, i angol falkakutyákkal, tehet nagy vadban is kárt, holott a gyalog vadász a szárnyasokban és fövadban egyaránt nagy károkat okozhat. Szükségesnek tartom még megemlíteni, hogy a kiszabott 10—50 frt pénzbirságon kivül a vadban tett kárt is tartozik megfizetni, mi, valamint a lóval tett kár is, egyedül a tulajdonost illeti. A vadkárokat illetőleg én részemről csak a fő­vadban okozott kárt sorolnám azok közé, melyekért a vadászat tulajdonos kártérítést tartozik adni, az apró vadért nem, mert az ellen az illető földtulaj­donos sokkal könnyebben megvédheti magát, mint­sem a vadászat t, ilajdonos azt tehetné. Most következnék még a bírói eljárásokról szóló fejezet, melyhez azonban csak későbben akarok hozzá szólni. Kartal 1869. Jun. 10. B. FOOMANIUZKY GFIZÍ. litáea, mi annál könnyebben lenne eszközölhető, mi­vel aránylag csekély költségbe kerülnek. Gr. LÁZÁK KÁLMÁN. V e gyes. A hünningeni haltenyészde. líég ígért ezikkcmmel azért késtem, mivel alapo­san szándékozván leirni e jeles költődét, Dr. Beta s másoktól ujabb adatokat kelle összegyiijteneni. A költődét a piscicultura egyik legfőbb matadora, Coste alapította Hiinningennél, Basel mellett, a le­hető legalkalmasabb helyen. A megkívántató épü­letek egv négyszöget képeznek. A felügyelök lakjai mellett vezet az út az intézetbe, hol lombos fákkal környezett, két kis halas-tó tükre csillog. Déli olda­lon, az épületek mögött vannak a mesterséges csa­tornák és víztartók (lásd rajzunkon), melyek a ter­mékenyítésre szánvák, és 80 morgen kiterjedésünk. A négyszög két. olda- Éjszak. Ián van a két költő­csarnok, melyek min­denike. 60 meter hosszú, és 9 szélességű. Itt tar­tatnak a peték. Nyu­gatra, (rajzunk felső hossz vonalában) e tér mögött vannak a sze­mélyzet lakásai, a könyvtár, laboratórium és az iroda. Bámulatra méltók az ikratartók, melyek gula alakúak s aként vannak beren- | 0 dezve, hogy a viz fö­liilröl ömlik egyikből a másikba. A peték sor­ban álló üveg szekré­nyekbe vannak elhe­lyezve. Mivel itt, mint Di.Beta találóan mond­ja, a viz helyettesíti a kotló-tyuk szerepét, te­hát főleg annak menv­nyisége, minősége és melegségi fokára kell ügyelni. E tekintetben is gondoskodva van, s az intézet nemcsak a Rajnából veszi vizét, hanem tetszés szerint források­ból is, honnan az földalatti csatornákon át vezettet­hetik be. Ezek itt azonban kevesebb jelentőséggel bírnak, mivel az intézet főczélja nem a hal-növelés, hanem a költés, s csak is azért látszanak készitve lenni, hogy-honosítási czélokra szolgáljanak; tudva levöleg, különböző balfajok más-más minőségit vizet igényelvén. ' Az eljárás,ez intézetben következő: Svájczhan és Németországban fölös lazacz- és pisztráng petét gyűjtetnek e ezélra kiküldött egyének által, kiknek kötelessége, hogy lehető sok ikrás példányokat fogjanak össze. • Ezután következik a mesterséges termékenyi­iM/jtulajihiiHis: ozv. Bérczy Károljné. tés, s az eként nyert peték addig tartatnak az ikra­tartókban, mig szétküldésre alkalmasokká válnak. Olvasóinkat bizonyosan érdekelni fogja a mester­séges termékenyítés ismertetése, miért is arról kissé tüzetesebben fogunk szólani. E találmány eredetileg német, s Jákobinak köszönhető, azonban a fran­cziák által zsákmányoltatott ki, kik átlátták, hogy ez minő kiszámitbatbtn nagy horderejű tényező lehet a nemzetgazdaság terén, s a mellett minő jótékony be­folyást gyakorolhat az emberiségre, mivel képesekké leendőnk ez által a szegény osztályokat olcsó és egésséges táplálékkal ellátni. Lássuk már most, mi módon gyakorolják Hiinnin­genben a mesterséges termékenyítést. Vegyük pél­dául a lazacsot. Egy ikrás anyahalat, egv csöbör vizben, fejénél megfognak, mig egv más egyén farkánál tartja, s az előbbi egyén kezének halk nyomássá ­val egyenlően végig nyom basán,inig az ikra kiömlik. Ezután a vizet leeresztik és a him hal­lal hasonlóan járnak el, az ikrára oda löveltetve a magot, vagy is annak ? tej szinti, siirii folya­dékát, mely a petéket megtermékenyíti. Ezen tömeget aztán faka­nállal összekavarják és a költő ládákba helye­zik, hol folytonosan friss vizzel vannak el­látva, és honnan, midőn kikelésük ideje közele­dik, szétküldetnek. Hogy minő fokoza­tosan emelkedő műkö­dést tüntetett fel a fenn nevezett intézet, mutat­ja a következő táblázat: 18(54 —55 évben 62 fél kért balikrát, kapott 38 1855—56 „ 103 „ „ „ „ 42 1856 — 57 ,. 239 „ „ „ „191 1858 -59 „ 270 „ „ „ „ 260 .860 évtől fogva minden fél teljesen kielégíttetik. Ilv fényes eredmények kívánatossá teszik, bogy a mesterséges haltenyésztés hazánkban is minél na­gyobb elterjedést nyerjen ; midőn aztán biz­ton állíthatjuk, hogy hazánk folyóinak egykori bal­bősége pár év alatt vissza állitható lenne, s nemzet­gazdaságilag is roppant nyereménynek örvendhetnénk. Különösen ajánlandó lenne nagyobb folyamaink közelében a Hünningihez hasonló halköltödék fehil­Ft-Mős Kfd. •• gr. Hifa Kálmán" Az aradi lóverseny-egylet alakuló küzgyUlése folyó évi junius hó 6-kán meg nem tartathatván, ujabb batáridőül folyó évi július hó 7-ik napjának d. u. 4 órája tűzetett ki, (Aradon Casinohelyiségben) melyre az egylet tagjai tisztelettel meghívatnak. Aradon, 1869-ik évi junius 22. Hendrey Pál id. elnök. Az ozorai vadász-albumra, melyről már lapunk pár számában emlékestünk, Lauffer Vilmos könyvkeres­kedése Pesten fogad el előfizetést. A mü 10 nagy fényképpel lesz ékitve Prestl hires ecsetje után s ára 40 frt. lesz, színezett fényképpel 60 frt., melynek fele előfizetésként küldendő be. Legközelebb az egész mii részletesb ismertetését adjuk. Gyöngyösön vadásztársulat alakul , mint egy hozzánk intézett szívélyes levélből olvassuk. Örven­dünk Diana híveinek tömörülésén, mi sokkal több élvezetet igér az egyeseknek, sa néhai hires „mátrai vadásztársulat" megszűnése óta e „férfias sport" iránt kissé lankadt buzgalmat, hiszsziik környékén újra élesztendi. ígéretet bírunk a társulat tiszt, jegy­zője, Hanisz J. úrtól, hogy adandó alkalommal la­punkban hü festője leend a társulat élménveinek. Addig is „Vadász üdvöt" mindnyájoknak. Megjelent az Erdészeti Lapok VIII. évfolyamának 6 füzete: tartalma: A vadászati jog a tulajdonjognak elválaszthatlan tartozéka. Kirándulás Erdélybe. A havasi erdőgazdaság. A hasznos madarak oltalma­zása és helyhez szoktatása. A melegnek befolyásáról az erdei növényzetre. Elővigyázati szabályok a vil­láin ellen. Egy bagoly élettörténete. Az erdélyi gaz­dasági tanintézet. Gyümölcsfa-szaporítás. Országos erdészeti egyletünk házat aftar venni. Tudósítás az erdőbirtokosokhoz, erdészekhez s az erdészet iigyba­rátaihoz. Különfélék : Csötörtmérő ? — A magyar búza. — Az oi-sz. erdészeti Egyesület 1869. évi közgyűlése Kassán. — Journal du Commerce Austro­Ilongrois. — Az erdészeti segédtáblák 2-ik bővített kiadása. — A baglyok jelentősége * mező- és erdő­gazdaságra nézve. — Uj amerikai rendszer hegyi vasutak építésénél. — E nagy érdekességgel és szak­avatottsággal szerkesztett füzeteket melegen ajánljuk vadászaink és erdészeink pártfogásába. Előfizetés egész évre 5 frt, mely Selmoozro Wagner Károlv úrhoz intézendő. Gr. Károlyi Tibor e napokban kellemes meglépés­ben részesült. Egykori tanulótársa hg. Kobolovszky szavát beváltva, Szt.-Pétervárról egv gyönyörű 8 éves 16 markos telivér erős mént küldött, mely nem kevesebb mint 8 napig volt vasúton. Kiséröje hasonló­kép telivér orosz, ínég a lónak nevét sem tudja né­künk megmondani. Gróf Batthyányi 4é. Tvplmes nevü ménje a wind­sori meetingeu f. h. 16-án a C 1 u m b e r c u p 200 sovereign értékű dijban (távolság ; l . a. mértföldi négy vetélytársa ellen győztes lett. E lovat már több izben láttuk plaeirozva — Ugyan e napon a Wel­ter cup baudieapban, hasonló értékkel 1. ni. f. távolságra az 5 éves Nine Elms 8 vetélytársa ellen másodiknak volt helyezve. — ..Pigeon schooting. "Kevés angol lap jelenik meg, hol a galamb lövésről ne volna említés.Az „unió" hajós egylet is rendezett egy illyent az ujpesti szigeten, hol 100 db közt vagy 80 lövetett le. Szegény vá­rosiak, kik kénytelenek v a d hiányában a szelid állatokat pusztitni ! Signal a nagy 2000 rubeles császárdijjért Varsó­ban körüljárta a pálvát. Brigadier, az Ausztriai Derby nyerője, jun. 18 kán a hoppegarteni gyepen mérkőzött az északnémetor­szági 3 évesekkel, s 1 n v e s t m e n t által határo­zottan megveretett kíváncsiak ; vagyunk most már Hamburgra, hol az Union-Olubb dijjára Wolfsberg. Blaubart s talán Zápolya is megjelennek. A nevezé­sek julius l-jén záratnak el, s igy jövő számunkban már megemlíthetjük őket. Captain Blue név alatt toendik ezután gr. Stockau Otto es társai valamennyi nevezéseiket az ausztriai Jockey clubb rendelkezés e alatti gyepeken. Szerkesztő- társak : PEST. 1869. NYOMATOTT AZ „ATHENAEUM" NYOMDÁJÁBAN. Km Jóiuf - - Sárkán y Jáa. fnr."

Next

/
Oldalképek
Tartalom