Vadász- és Versenylap 13. évfolyam, 1869
1869-05-10 / 13. szám
SE p TEMBE r 20. 1869. VADÁSZ ÉS VERSENYLAP. 63 ban állandóan lakó alattvaló tulajdona. Tét 250, bánat 125, de csak 75 forint, lia a verseny előtt egy hónappal jelentetik. Távolság 3 ang. mértföld. A második ló a tét és bánat összeget ezer forint erejéig nyeri. Kladrubi cs, udv. ménes id. p. k. P a nt a 1 o o n 115 f, Madden 1 Gr. Széchényi Béla 4é. p. k. Helene Triomp hanté 112 f. . .Osborne 2 Hg Liechtenstein János 4é sga m. M a nfredlOOf. Reewes 3 Széchenyi Béla gr. 5é. p. m. Kama 125 f. . . . . . (letört) Entwistle 0 Visszahuzattak : Mercury és Belmont. Rama és Pantaloon közt libegett a mérleg e verseny odaítélésénél, levén sokan, kik a kladrubi trainingtól az idén sokkal versenykészebb küzdőket remélnek, mint Lissától ; Pautaloont, SZÍVÓS természeténél fogva, nem féltettük a 3 rafldtöl ; mig Lord Fauconberg derék ivadékán meglátszott, hogy a lassúbb pace a 10 font mellett jobban ínyére lehetne; gondoltak is erre a lissai urak, s elküldték iram-mérséklőnek Helenet; — Madden azonban helyesen ítélte meg ellenfeleit, s gyorgyorsabb futamra kényszerité őket ; a harmadik mföld háromnegyede után Rama megkísérté a 6 — 8 lóhosszal előtte járó kladrubi ló beérését, de csak hamar felhagyott a kisérlettel, s az egyenes vonalon letört. Helene most belátta, hogy istállótársa helyett a tromfot neki kell kijátszani^vagy legalább a 2-ik hely szép jövedelmét biztositni, s Osborneban meg is volt az igyekezet számára „melléknevét" e futamban is megszerezni ; mind hiába ; Madden nevetve ellenei erőlködését, 100 öllel a nyerpont előtt már leeresztett kézzel, és 4 lóhosszal biztos nyerőnek hozta be Pantaloont; Manfred még a határoszlopnál járván. — Idő 5 p. és 3 mp. — Első lónak 950 ar. és 237 frt, a 2-iknak 950 frt. V. Állvány-dij 800 ft. (13 nevezés.) Handi cap. (Egyleti dij.) Távolság 100 öl a nyerpont előtt kezdve egyszer körül. Tétel 250. Bánat 100 ft. Teher el nem fogadás 25 ft. A második ló a tét és bánatössz felét nyeri. Teher kivetök. (handi capper) b. Orczy Béla, gr. Batthyányi László, gr. Almásy Kálmán. Kladrubi cs. ud. ménes 3é. p. m. Wolfsberg 102 f. . . . 1 Szápáry Iván gr. 4é. sga k. Coquette 108 f 2 Wenckheim Czind. Béla gr. 3é. sp. k. H a r i e t 90 f 3 Forgách László gr. 4é. p. k. Cons id er at ion 109 f 4 Festetics Pál gr. 5é. p. k. Florican 120 f. 5 Wenckheim Rudolf gr. 4é. p. m. A rdarik 108 f. . (nem futott) 0 Visszahuzattak : Paula, Dangerous, Tourterelle. Ardarik szeszélyeskedése miatt, ki lovarját felülni sem hagyá, nagyon sok idő telt el; utoljára is elszabadult a mén, s a legbőszebb vágtatásban futotta meg viszájára a pálya háromnegyedét, egész a kertészházig, hol aztán a hazavivö utat választá, megengedvén végre pályatársainak hogy elindulhassanak. A vezetésre Coquette vállalkozott, nyomában Consideration, Harriet, Wolfsberg, Florican; a fél mértföldön tul Harriet 2-iknak ment fel, mig Florican mindinkább maradozott. Az egyenes vonalra csomóban jött a többi 4 ló, s a távoszlopig lieves verseny folyt közöttük, melyből végre a kladrubi csikó ostorcsapás nélkül más fél hosszal szépen győztesnek vált ki, ugyanennyivel vervén meg Coquette Harriet a 2-ik helyért. — Idő 3 p. és 2 m. p. — Nyeremény : 1377 fr. az első, 617 frt. a 2-iknak. VI. Mezei gazdák versenye. Az első ló 100 ft., a második ló 75 ft., a harmadik ló 25 ftot nyer. Futhatnak mezei gazdák saját lovai: — Bejelentés a futás napjáig. A császárdijjat megelőzőleg a „mezei gazdák" lovagoltak föl, összesen 13-an. Röviden sikerült start után repült a lobogós ing s nem egy kalap, sőt még egy legény is ; a többi hosszú szalaggá nyúlt, melynek élén a somogyiak mind végig megtarták helyöket, szorosan nyomukban a pestmegyei fekete mén. Győztes Biró József Somogy megyei földmives 4é. vil. pej kanczája Bátor. 2-ik Czema János pestmegyei hernádi lakos 7é. söt. p. m. Gátó. 3-ik Berta István aszalói (Somogy m.) lakos 5é. deres kauezája Luci. Idő 3 p, és 15 mp. Az állvány és egyéb nézőhelyek összes jövedelme 364 7 frt. 30 kr. Már szürkülni kezdett az alkony, midőn a közönség igen jó hangulatban szintén „indulá-át" kezdé. Westcountrymau. Az ujabb hadi- és vadász-fegyverek. in. A Werndl és a Werder fegyver. Hosszasb hallgatás után szabad lesz tán kissé szives olvasóink türelmét ismét igénybe venni, s adott szavunk beváltásaként a fentnevezett fegyver magyarázatát néhány ábra segélyével megkísérteni; vigasztalván bennünket a remény, miszerint tiirelmöket már csak azon érdekeltségnél fogva is, melylyel minden ilynemű olvasmány iránt viseltetnek — nem lesz szükségünk igen nagy próbára tenni. Mint már e lapok hasábjain emiitettük, sok féle rendszerű hadifegyvert volt alkalmunk látni, melyek többé-kevésbbé valóban tökéletes szerkezetiieknek látszának ; igy a többi között épen az itt bemutatott is, kivált czélszerü és gyakorlatias szerkezeténél fogva igen megtetszett, azután kezelése is igen könynyü és gyorsan elsajátítható. Azonban a korszellemmel együtt haladó ipar még a jót is jobbítani törekedvén : jelen fegyvernek is a Werder J. L. által Nürnbergben szerkesztett hátultőben hatalmas vetélytársat támasztott. Ez utóbbinál oly réz-töltények használtatnak, melyek központjukon gyulladnak ki, s kezelése még a Werndl fegyverénél is könnyebb és gyorsabb. Forduljunk azonban ábráink tárgyához. w Az előttünk fekvő rajzolatok /-je a fegyvert zárva, a Il-ik töltésre nyitva láttatja. A 3 alatti zárat-mü (Verschluss-Stück) közvetlen a cső kamrájánál fekszik egy tokban (4), jobbról-balra forditható és a alatti tengelyével az ágy-nyak felé terjedő ruganyon (B) nyugszik. Ha már most a cső kamráját töltés végett felnyitni akarjuk, s a hengerforma záratmiit, balfelén levő nyom-gombjánál (Druckknopf) C fogva balról-jobbra nyomjuk, ugy az I hoszszában fekvő üregével fölfelé fordul, s igy a cső kamráját kitárja, midőn aztán a töltényt a csőbe tolhatjuk. Ha már a töltény betétetett, úgy a záratmiit rendes állapotjába nyomjuk vissza, s a lövést elsüthetjük. Itt meg kell említenünk, hogy a tompaszögben végződő kakast, még a záratmü kinyitása előtt fel kell húzni. A záratmü, jobb oldalának egész hosszában (a nyom-gomb átellenében) keresztül van szúrva, s 'ä D üregben van az E alatt látható gyúpeczek (Ziindstift), mely egy csigarugó (Spiralfeder) által tartatik a záratmü belsejében. A gyúpeczek feje (F) (Schaft) a kakas ütése által találtatván, hegyével (G) a cső oldala felé nyomatik, s igy a csőben fekvő réztöltény szegélye — mi gyúanyaggal van töltve — benyomatván, a töltény elsül. Lövés után a gyúpeczek, a kakas felhúzása közben, az azt (t. i. a gyúpeczeket) köritö csigarugó által ismét a záratmü belsejébe tolatik vissza. A töltényhuzó (H) a cső kamrája alatti tokba van alkalmazva, s a cső balfelén függőlegesen kiálló szöget (/) képez, melynek jobb felé görbített vége, a cső hajtásához idomul; majd a kamra alatt jobbra húzódván — szögletesen előálló s a tok (Gehaus) jobb falához fekvő sarokszögével (A") a záratmü előrészén levő csatornába fekszik. Ha már most a záratmüt gyorsan kinyitjuk, úgy az éppen emiitett csatornában forgó töltényhuzó kampója (K) a csatornából kie'résnél lenyomódik, mi által azonban ismét az (/) kampó tolatik ki a csőből, minthogy pedig a töltény szegélye e kampóba kapaszkodik, ennek folytán maga a töltény is kijö a csőből. A 32" hosszú csőnek öble (Caliber) 11 millimeter, fi egész fordulatú csigavonattal van ellátva, és igen jól lő. A fegyver egész szerkezete igen elinés, nem bonyolódott és szorgalmasan van dolgozva. A zárat légmentes, tökéletesen biztos és a feszitö gáz legcsekélyebb részét sem ereszti ki. Gyors tüzelés mellett e fegyverrel 60 lövést és többet is tehetni, a nélkül hogy tisztítani kellene. Az elsütött töltény is — a zárat gyors kinyitása által, minden akadály nélkül távolittatik el a csőből, miután ezt a töltényhuzó gyorsan kitolja. A fegyver szétszedése ugyan egy kevés fejtörést okoz, s rendszerének tökéletes ismeretét követeli, miután sokféle csavar által tartatik össze, s igy azt hisszük, hogy e miatt kezdetben a csapatok betanításánál igen tevékenynek kell lenni. Bajt fognak okozni eleinte a töltények is, inig csak oly pontossággal nem készíttetnek, mint azt a dolog természete követeli. Először is némely tölténynek a feneke igen gyenge, mi végett a töltés elsülése után oldalfalaitól elvál , s ekkor a töltényhuzó is felmondja szolgálatát, a szétszakított töltényt nem húzhatja ki, s igy kénytelenek vagyunk azt más szerszámmal eltávolitni. E bajnak okát, mely azonban nálunk csak egyetlen egyszer fordult elő, mint már mondtuk, nem a fegyver, hanem csak a töltény készítésében látjuk, bár oly töltényhuzót, mely ennek mindkét szélét megragadná, magunk is jobban szeretnénk. Másodszor nagy baj a már sokak által kárhoztatott s szegélyén lobbanó töltény is, miután gyakran megtörténhetik, hogy rázódás által peremei a gyúanyagtól megüresedvén, csütörtököt mond ; másrészről a lövészre nézve veszedelmes is lehet, miután kiálló s gyúanyaggal töltött szegélye igen érzékeny, s dörzsölés vagy lökés következtében könnyen fellobanliat. Ez lesz, véleményünk szerint, azon akadály, mely ezen fegyver-nemnek a hadseregbei hozatalát megnehezíti, miután jelenleg már is azon nézet uralkodik, miként a szegélyén-gyulladó töltény soha sem nyújt oly biztosságot sem a fellobbanás sem a lövész személyére nézve — mint a központjában lobbanó, mely majdnem hibázhatlan, s véletlenség által jóformán fel sem lobbanhat. Meglepett c fegyver valóban egyszerű és elmés szerkezete, mely, feltéve hogy figyelemmel és jó anyagból készittetik — igen tartósnak s a javítást nélkiilözhetönek Ígérkezik. Az általunk eddig ismert rendszerek közt ez a legegyszerűbb és legczélszerübb, s csak is Werder urak már emiitett fegyvere lehetne kitűnőbb. Werder J. L. ur, ki Nürnbergben nagy vas-gyárI ral bir, hol mintegy 2500 munkást foglalkoztat, s 13*
