Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-11-30 / 33.szám

535 ösmerkedjem, más részt pedig, hogy agarainkat hosszabb ideig más és homokos vidé­ken futni lássam — három agarat is magammal hoztam. És pedig elhoztam Illáját, melyet mint sajátját, három éven által jobban kiösmerhette mint én csak ez őszön, és róla mondott Ítéletében tökéletesen egyetér­tek, mert én is öt nagyon jó agárnak tartom ; nagy tűz, nagy sebesség, s bozzá egész hajtáson végig elég győzőség. Sokszor elcsudálkoztam rajta, hogy kicsiny lé­tére mi hatalmat tudott kifejteni, majd szét szakadt, s olly ügyesen forog mint egy pergettyii, s hozzá rendkívül kedves, mit egy agárnál sem hagyok ki a számításból. Magammal hoztam It'jasszonyt, mely Kisasszonyomnak és Szápáry Ist­ván Vezérjének a kölyke; ez az anyjának tökéletes mássá, semmiben sem rendkí­vüli, de mindenben jó és mindig egyforma. Végre elhoztam Jó les z-t, ezt Keglevich Bélától Hercules hágatásaért kap­tam. Még csak kölyök, s mint látom, remélhetem, hogy jövő őszre nevét „jelen időben" mondhatom, ha csak a gyomra miatt nem csalatkozom benne, mi rossz, s én a rosszevő agártól egy kissé mindig félek, mert az vagy kellő munkát nem kap­hat, vagy mi még rosszabb, ked.e könnyön elromlik. Ezekből állt az erő, melylyel neki fogtam az agarászatnak; a hely pedig Téglás yidéke. Csináltam 12 hajtást, és ebben 11 fogást, az első és utolsó kimenetelemkor három, különben mindig két agarat vittem ki magammal. Sokszor mondta, hittem is, és most határozottan merem állítani, hogy „ha aga­raink nálunk jók, mindenütt jók." Nálunk, ha az idő nem kedvező, nagy hátránya az agárnak az éles rög, mi a talpát és saskörmét majd minden hajtás után kisebzi, s bár a jó agár egész tűzzel fut, de ne mondja azt senki, hogy ez az agarat nem akadályozza; ellenben nagy előnye a homokos vidéken való agarászatnak, hogy ott a nyul és agár egyenlő esélylyel fut, s méltóztassanak azok nekem megbocsáj­tani, kik azt állítják, hogy a homokos vidéken nehezebb az agarászat mint fekete földön, mert a homokban az agár süpped, a nyul pedig nem; ez nem áll, mert tes­sék a nyomokat megnézni, s a nyul nyomokat testéhez arányba venni, s ugyanazon arány jön ki, mint az agár nyomnál ugyanennek testsúlyához viszonyítva. Vannak rendkivüli esetek, p. o. nagyon nedves vetésokon, hol a nyul arány­lag kevesebbet süpped mint az agár, de ez ép oly kivételes eset, mint mikor nálunk az agár nagy talpat kap, a nyul talpa pedig mosódik. — Igenis, egy előnye van a homokos helyeken a nyúlnak az agár felett, s ez az : hol buezkák vannak, mert ott van­nak pillanatok, mikor az agár nem látja a nyulat a buczkától, s az alatt más irányt vesz; és ha nem is, de ha csak nincs az agár nagyon szokva buezkás holyre, meg­nem látja a nyulat, fejét feljebb emeli mint rendes rohamban, és ez által ugrásai (stride) rövidebbek. Agarászataim eleintén Böszörmény felé kezdtem. Itt a vidék egészen sik, egye­nes, s mivel a nyulakat épen nem találtam erőseknek, sőt mondhatom hogy átaljában gyengébbeknek, mint nálunk, nem kíméltem fáradságot s messzebbre jártam, a Tég­lás és Bököny közt hosszan nyúló buezkák közé. Igaz, hogy itt már jobb nyul is volt, de csak kettő, mely minden vágás után újra és újra ki nyúlt, mig végre a kápára nyújtóztattam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom