Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868
1868-11-20 / 32.szám
519 szati viszonyok eirásához, s mint tisztelt szerkesz'őség is kívánta, kezdem a fürje, zesen. — Fürj a szegedi határ homokos terén, tehát 11 mértföldnyi területen, könnyen eltalálható okokból csak gyéren mutatkozik. — A homokföld, legalább itt a Duna és Tisza közt, melegebb mint bár mely más talaj, mert kopárabb és főleg mert viz szegény. — A vizhiány akadályozza a harmat képződését is, melly a tyúk fajhoz tartóz > vadak létezhetésének nélkülözhetlen elemét képezi. Aztán a homokföldön levő kaszállókról és szántókról a szénát, rozsot, árpát, burgonyát, sokkal elébb takarítják el, mint a fekete földről; az igy korán letarolt téreken a fürj sem élelmét, sem árnyékos menhelyét meg nem találhatván, de különösen fiait föl nem nevelhetvén, azokat állandó tanyául nem választhatja, azért sem, mert a ragadozó madarak elől sem rejtőzhetik el oly könnyen, mint a dúsabb tenyészetü egyébb földeken. A homokföldre tehát nem járunk fürjet keresni. De a tiszamenti úgynevezett rétföld, ezen évezredeken át áztatott, beiszapolt, s mert csak néhány év óta van az áradásoktól mentesítve, még ki nem élt ta laj, kivált nedvesebb évben mint a jelen, olly dús sőt buja tenyészettel bir, hogy kivált alaposabb helyeken, még a búzában sem lehet az embernek járnia, ha akarna is, a kaszállókon pedig valóságos délamerikai sűrűség urralkodik, mellyen legkisebb vizsla sem hatolhat át. Itt azután van buza, köles, árpa, kukoricza és réti növény, tehát élelme és rejthelye a vadnak (elég , s így e tájakat szereti a fürj , a fogoly, nyul, s természetesen ezek hü kísérője a róka is, és szabályozott vadászati viszonyok közt, és angolos gazdálkodás és vadászat-berendezéssel háladatosabb vadásztereket a fenjelölt vadakra nézve aligbalebetne a világon találni,mert szárazabb években midőn a Duna-Tisza völgyi és a Tiszántúli megyékben kevés az eső, a vad különben a Tisza felé húzódik,'mert itt a mélyebb szántóföldeken még az 1863-ki aszályos évben is talált élelmet, árnyékot és búvhelyeket. És a Tiszavölgye a fenjelzett élelmiszerek bőségénél fogva egyszersmind költözködési vonala a téli tanyákra vándorló szárnyasoknak; itt gyűjt erőt őszi és téli útjára a vadgalambok kisebb és legkisebb faja, a fürj, sárszalonka, kacsa, lúd, a szélkiáltó sat., még pedig azok is megpihennek itt egy időre, mellyek északibb tájakon költötték és nevelték fiaikat. De ha általában szereti a fürj a Tiszamenti rétföldet, vannak még ezen is külön kedvencz pontjai, hol nagyobb tömegekben fészkel, tanyáz, költözködési idényében megnyugszik s azokat el sem hagyja, mig csak a fagyok be nem állanak, söt gyakran találtunk már fürjeket decemberben is igen jó conditióban. Illyen hely első sorban a gyálai rét, melly Szeged városához 3/ 4 mértföldnyire délnek, Torontál megyében (fekszik, és a Tiszavölgy Horgos felé forduló kanyarulatának átmetszése folytán szigetet képez, mellynek legnagyobb szélessége fél-, hossza pedig másfél mértföld. Ezen sziget legnagyobb részt az angol-osztrák bank tulajdona, ezelőtt a belga banké volt, mellynek igazgatósága a rét megvétele előtt a sziget talaját megvizsgáltatván, a szakértők ugy találták, hogy legtöbb pontjain egy öl mélységre nyúlik le atiszia televény föld, minek hallatára a bank igazgatója megjegyzé, hogy ezen 4200 holdnyi sziget Belgiumban husz millió frankot érne meg. Nem csoda hát, ha az illy minőségű föld haszonbérletén kapva kapnak a környékbeli gazdák, mert ép oly sikerrel űzhetik itt a mezei, mint a konyhakerti gaz.
