Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-06-30 / 18.szám

284 féltünk, hogy Stanton zára bármilly szellemdus legyen az elméletben, gyakorlatban gyakran csütörtököt fog mondani, de miután 100 gyutacsot hallottunk általa egy­másután elsüttetni, a nélkül, hogy egyis csütörtököt mondott volna, bátran ajánlhat­juk azt e tekintetből. E zár számos előnynyel bir; afőelőnye az, hogy a kalapács min­dig a rugón marad s az ütést rögtön egy visszazökkenés követi azon helyzetbe, mint azt az 1. számú ábrán láthatni. Van a zárnak egy kakas-retesze is, melly megaka­dályozza, hogy a kalapács külső lökés következtében lecsattanjon; e reteszt azon­ban el is lehet távolitani, ha az ember magát az idő előtti elsütés veszélyének akarja * kitenni. Egy másik nagy előny a zárnál még az is, hogy elkerültetnek vele az ujabb gyutacsos lövegeknél gyakran előforduló veszedelmek , mert itt lehetetlen, hogy a löveg előbb elsüljön, mintsem a töltés teljesen befejeztetett; minél fogva bátran el­maradhatnak az eddigi szükséges előleges gyakorlatok. Hogy milly szabályokon nyugszik a zár szerkezete, az a 2. számú ábrán lát­ható, mellyen a csattantó nyelv a ruganynak egy kiszögelléséhez nyomul s azon va­lósággal a súlyegyent látszik fenntartani. Utóbbi, ha egybe szorittatik, körülbeiől 3 Ib-vel keskenyebb hézagot mutat, mint mikor rendes helyén van a kakas (lásd

Next

/
Oldalképek
Tartalom