Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-05-30 / 15.szám

241 futása, melyben 4 ló vett részt, s ezek közt az első 8 aranyos dijat Szabó Albert József kigyósi gazda lova nyerte, a 2-dik 3 aranyosat Seres Mihály szintén kigyósi gazdáé. — Ezután mezei gazdák 2-ik versenye, tekintet nélkül saját nevelésre, következett, mely alkalommal ör. Hódi Mihály kigyósi gazdának lova az első 6 aranyos, Vartus Lázár kigyósi gazdának lova a 2-ik két aranyos dijat nyerte. — Hoszszabb, a lovak pihenésére szánt idő után, megindult a mezei gazdák utóbbi versenyén nyertes 4 ló, és nyerte az 5 aranyos dijat Vartus Lázár lova; végre a mezei gazdák nem nyertes lovainak vigasz versenye következett, melyben Szél Antal kigyósi gazda lova lett 1-ső, s nyerte a 4 aranyos dijat. S ezzel vége lett volna az eddig is eleven érdekeltség között folyt ünnepélynek, ha a jelen volt gr. Wenckheim Krisztina úrhölgy szép lelkű ajánlata, mely szerint még egy urlovar és egy csendőr-versenyre összesen 100 ftot és 2 aranyat bocsátott a bizottság rendelkezése alá, kellemesb meglepetést nem készitett volna a közönségnek. Ekként az előbbi nyertesek kizárásával alakult uj urlovar versenyre 5 ft tétellel: Thaisz Péternek Vertán Gyula által, Wielaud Jánosnak Karassiay Kornél által, Wieland Károlynak Kövér László által lovagolt lovai jelentetvénbe, ezek közt első lett Wieland Károlyé s nyert 60 ftot és 2 aranyat, második Thaisz Péteré s nyert 15 frt. A csendőrök egy részének nem lévén lova jelen, méltányosabbnak látszott, a nekik jutott 40 ftot köztük egyenlően kiosztani. Nem lehet e leirást bezárni, anélkül, hogy ki ne emelnék miként a mezei gazdák versenyén csak két község, Csaba és Kigyós volt — az előbbi 4 az utóbbi 11 lóval képviselve, s ez utóbbi, alig érdemelve község nevet az előbbihez képest, azt nem csak lovai számával messze túlszárnyalta, de minden futáson kizárólag aratta a babérokat. E feltűnő körülmény a kigyósi lótenyésztés virágzó áltapotára enged következtetni, a mi kétségtelenül a közel gr. Wenckheim Krisztinaféle ménes jótékony befolyásának tulajdonítandó. A rend ezúttal példásan tartatott fenn. A közönség megelégedetten távozott s este a nagy vendéglő teremében az ifjúság által a helybeli zenekar javára rendezett fényes tánczvigalommal fejezte be e nap ünnepélyét. A „Hon" után. A katona-tiszti verseny Kecskeméten. Mig a pesti és bécsi gyepeken a. nagyszerű mérkőzések folynának, a Kecskeméten és környékén fekvő lovas-dandár tisztjei is rögtönöztek egy kis versenyt a lovagiskolái (Equitation) tanév záradé kaul, mi még egy részről kellemes mulatságot nyújtott, más részről óhajtott alkalmat adott a különben csak egyenes síkságon (a gyakorlati téren) nyargaló lovak erejét és bátorságát egy akadályversenyben próbára tenni. —• A verseny részletei következők voltak: 2500 lépés, vadásztér, 16 akadály, köztük csak 3 nem természetes (figyelembe vévén, hogy ily czélra nem idomitott szolgálati lovak használtatnak). Néhány óra alatt minden készen volt, mesés gyorsasággal; a mesterséges akadályok: egy 2V« láb magas korlát, mögötte 6 láb széles árokkal, egy sövény és egy 8 láb széles árok voltak. Ezek előtt és után, a pálya közepén, a következő természetes akadályok tűzettek ki: először egy 13 láb szélességű árkoktól köritett posványos rét, azután egy lovagló iskola árkai és magasra hányt partjai, ezután egy tó, melyre a 3 mester-