Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-05-30 / 15.szám

230 hget — a részvényesek helyére lementek, hol Ő Felsége látható jó kedvvel társalgott többekkel a versenyek egész folyama alatt. Egyrészben azonban ez általános örömbe is vegyült egy kis üröm ; — már a pesti versenyek mezőnyei is kevés számmal voltak — mit nagyrészt a későn nyiló tavasz, másrészt az idén egy egész hónappal előbb tartott versenyekre ilyformán nem egészen idomíthatott lovak visszahuzása, de másrészről a versenyek előtti napon tartott próbafutásokon történt néhány kisebb baj is okozott; — e hiány még érezhetőbb lett Bécsben; 90 nevezés után csak 19 ló ! A megnem jelentek közül gr. Esterházy Miklós Strizzelje, és gr. Henckel H. Highlander és Bessy Giles-je után általános volt a sajnálkozás. Az elsőt legszebb reményekrei kilátással — a verseny előtt két nappal patkolás alkalmával a kovácsnak megbocsáthatlan ügyetlensége megnyilaltatá; Highlandert valami csodálatos gyengélkedés fogta el, ugy hogy idomárja tanácsosbnak tartá a majdnem bizonyos vereségi-e nem ereszteni. . . Egyébiránt azt mondják, hogy vágtatása nem is hasonlít a nagy nyerőkéhez, s ha Stettinben győzött is egyszer — de rnegis veretett, s pedig csak középszerű ló által (1. alább a külföldi gyepet). Bessy Gilest, a mint pesti győzelméről haza térne, az indóháztól istállójáig terjedő uton az a szerencsétlenség érte, hogy bal hátulsó csuklója kificzamodott, ugy hogy az Ivadékverseny vagy a nagy Derbyben való futásra nem is gondolhatott; igy járt Challenge — mint már emiitettük — pesti győzelme utolsó perczében és Belmont is, mely még a pesti megnyitó versenynap előtti próbafutáson letört. < Pontban 4 órakor hangzott a harang, s hívására 6 ló jelent meg a „megnyitó" versenyre; látszott rajtok, hogy a 14 aláirás legjavai lehetnek. Legszebb állapotban voltak a Henckelféle kanczák: Miraflora és Hurricane; Lichtenstein J. hg Manfredje egy szép, sokat igérő fiatal mén, mely mindenkit meglepett, legkellemesebben mindenesetre tulajdonosát, miután oly lovak társaságában győzött, kiknek maguknak is nagy jövőjük van ; ha majd kissé belekeményedik a munkába — még jobb társaságban is futhat. Gróf Hunyady fekete heréitje Swift — dagadt inai daczára jól futott, s Miraflora fölötti győzelmét nem lehet csekéllyeni — s ez vigasztalhatja hogy csak második lett. Miraflora veszteségén nem kevéssé csodálkozánk, miután mind az ő, mind istálló társa kinézése semmi kívánni valót nem hagyott és Maddennel hátán — többet vártunk; igaz hogy Madden is nagy próbára teszi gazdája türelmét, ha minapi stettini lovaglására gondolunk, nem is említve mult őszi „késő már!"-jait. Rollo napról napra javul, s a szemellenzők, melyeket visel, igen jó szolgálatot tesznek neki; Tullia igen csinos kancza, s ha már 2 évvel idősb volna — sik-versenyben több esélyre számithatna; Hurricane nem igen illett a társaságba min annál inkább csodálkozunk, mert megszoktuk, hogy Henckel lovai mindenütt jól helyezve jelennek meg. A osászárdijra — mely már régóta élénk érdekeltség tárgya volt — Rama és Mameluke voltak a kedvenczek, Ramára több volt a fogadó; maga a lissai társulat is minden erejét e lóra öszpontositá, és helyesen, mert a mily jó kinézésben volt, ép oly szépen és bátran futott; midőn az utolsó száz öl közt Mameluke minden erejét megfeszité a győzelem elragadásáért — öröm volt nézni, mily szépen engedelmes-