Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868
1868-05-20 / 14.szám
22 3 fás területen, fák tetején vagy gallyain, maga körül forogva. Ha azonban a tyúkok pávahangu rekedt hivásait hallja, hozzájuk leszáll s közéjük elvonul. Ha már most a két fajdvadászatot összehasoulitom s azt tekintem, hogy a siketfajdnak vannak mámoros pillanatai, melyekben megközelíthető — a nyirfajd ellenben a leghevesebb szerelmi ugrándozás közben sem sztinik meg élesen figyelni, hogy kedvező bokros téren is sikeres belophatása legnagyobb kivétel, hogy tehát csak is lesből, s az oly kevés esélyt nyújtó véletlennek segítségével ejthető meg: — akkor izgatottságra, érdekeltségre ez utóbbinak vadászatát tartom első rangúnakA nyirfajd vadászatnál szebbet, vonzóbbat nem ismerek, feltéve, hogy dürgéskor, jó időben — hollánkbeli s úgynevezett b ií v ö s egyéniséggel van dolgunk ! Nem egy könyvben olvashatjuk, többi közt Tschudi: Thierleben der A 1p e n w e 11 czimü munkájában — hogy a nyirfajd az állatok szellemi tehetségének fokozatán alacsony helyet foglal el. Dekiholláink nyirfajdjait érdekeltséggel figyeli, néhány év múlva bizonyosan fog oly raffinirozott ficzkóra akadni, melyet teljes meggyőződésből szárnyas rókának — vagy mint az itteni nép — bűvösnek nevezhet. Megyénk alsóbb, tölgyes, cseres vidékein, hol számosabb a "nyirfajd, vadász ata is könnyebb, mert elég példa van reá, hogy utazás közben világos nappal lőttek többeket — kitűnően ravasz s okos példányokról szót sem hallani. Kérdezhetné hát valaki, miért nem egyforma szellemi s érzéki tulajdonságú a két vidékbeli fajd, holott egy s ugyanazon faj ? Erre kimeritőleg nem tudok feleletet adni; de hogy a hollák nyirfajdja ravaszságban, éberségben magasan felette áll az alvidék fajdjának — az bizonyos. (Folyt, köv.) Csetneky. A franczia császári lő-vadászatok és pagonyok. A hajtó vadászaton kivül a lő-vadászatot is gyakorolják a franczia udvarnál, s pedig hasonló berendezéssel, mint X. Károly idejében. Lajos Fülöp királysága alatt, de kivált az 1848-ik évben, sokat szenvedett a vadállomány, sőt majdnem kiveszett e pagonyokból. A jelenlegi császár figyelmének és a moskvai hg gondosságának — ki az államcsíny után után császári fővadászmesterré neveztetett ki — köszönhető, hogy az álladalmi vadasterek ismét megnépesedtek; 1853-ban tartatott az első lővadászat. E lővadászatok sikeresitése végett már maguk az erdőségek egyes pagonyjai is különös berendezést nyertek ; igy például az erdőcskék vagy pagonyok, patkó alakban körülfutó, 3—400 lépés szélességű s lombos fákból álló szegélylyel körittetnek ; e szegélyek fái minden évben 6 vagy 9 láb magasságnyira lefűrészeltetnek és lenyesetnek. Természetes, hogy a koronájukon igy megnyesett fák alsó törzsükön sürii lombozatot hajtanak, s az erdőcskének mintegy szegélyül, a vadnak pedig hajlékul, oltalmul szolgálnak, egyszersmind összeszoktatják és családiassá
