Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-03-31 / 9.szám

137 jőnek; kik valami czélra törekszenek, és senki sefci tudja, mire; mindenütt önhitt fennhéjázással lépve fel, melyet méltóságuk önérzetének s szerfölötti fényűzésüket Ízlésük elegant iájának szeretvén tartatni. Nevezhetnök őket voyou-rider -eknek. Egész magyarázat van e szóban. A mi franczia világunkban, mely már nem­zetközi világgá lett, a gentlemanrider majdnem mint kivétel jő elő már csak, rendes csak a voyou-rider. A gentleman-rider névvel bir, mig emennek nincs, s a mi még furcsább, nem is érzi annak szükségét; egymáshoz különben azonnal vonzódnak, fogadást tesznek ugyanazon lovakra, s ugyanazon hölgyeket mulattatják. A voyou-rider képezi a petit crevé-vel és avieux repeintnel az úgynevezett „egész Párist." Ez birája és kritikusa minden uj tüneménynek, kocsikázik Bois-ban, a szín­házban trónol, s bálok alkalmával feltünőleg kivágott mellénynyel lejt az operaház csarnokaiban. Sőt még politikai véleménye is van. Főhadiszállása az elyséi mezők. En nem tudok lesújtóbbat képzelni az emberre nézve, ha csaknem gazdag, mint nábob, mint e negyedét Párisnak, hol a nagy házak s a tegnap épült pompás paloták bizonyos megvetéssl néznek le mindenkire rózsaselymes függönyü tükörablakaik magasából' Érzi az ember, hogy a durva feudalismus van ott megtelepülve, buta feudalismusa a pénznek , az élveknek; a feudalismus minden vakmerőségével, de annak jellemző lovagiassága nélkül. A divatvatvilág már nem egy XlV-ik Lajostól kormányoztatik, hanem egész csapat pénzkirály által, kiknek mindegyike hangoztatja kevesebb joggal ugyan, hanem annál több szemtelenséggel: „a z állam én vagyok!" A pesti lovaregylet 1868. mart. 29-én tartott választm. ülésében elhatározta, hogy miután az eddig gr. Nákó Kálmán által 75 aranynyal pótolt 100 aranyos „Nákódij" 1867. év végével megszűnt, az egylet az örök alapítvány kép tett 25 aranyos „Nákó-dijat" 25 arany­nyal pótolni fogja, — és igy ezen dij nem 100 aranyat, hanem csak 50 aranyat teend. Az 1870. 71. és 72. Tétverseny aláírási zárnapja, mely most 1868. mart. 31-én lejárt — az aláirók beleegyezésével 1868. aug. l-ig meghosszabbíttatott. A lótenyésztési bécsi központi bizottmánynak azon kérdéseire: „váljon I. oszt. császárdij nyertesei a II. oszt. császárdijra futhatnak-e, és váljon az I. oszt. cs. dij nyertesre ismételt futtatás alkalmával nem lenne-e aránylagos teher szabandó: a választmány a futtatás és lótenyésztés érdekében ezen változtatásokat nem tartja kívánatosnak. Végre a volt titkár hátrahagyott sportmunkáinak és könyveinek megszer­zését, melyek közt több érdekes sportmunka foglaltatik — elhatározta. Keve J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom