Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-03-20 / 8.szám

125 a) az evezősök és kormányos végleges megnevezését, kik közt egyotlen olyannak sem szabad előfordulnia, ki az első bejelentési névsorban megemlítve ne lett volna, és pedig példaképen négyevezősöknél következőképen : 1. Evezős: — — — — úr,jelenleg a — — — hajós-egylet tagja. n n n » n „ „ „ jj jj 4. „ ,, ,, - „ u Kormányos „ „ „ b) Meg kell nevezni, kié a csolnak. c) A csolnak mértékét (hosszát és szélességét) bécsi láb és hüvelyk szerint. d) A csolnak lobogójának pontos leírását, valamint az evező-csapat öltözetét és szineit is. 2. A megtörtént bejelentést nem lehet visszahúzni. 3. A verseny-egyletnek jogában áll a bejelentett csolnakot vagy evező-csapatot, vagy ez utóbbi" nak egyes tagját okadatolás nélkül is visszautasítani. 4. A ki magát valamely versenyre bejelenti, egyúttal lemond a polgári törvényorvoslatról s egészen e szabályok valamint a bécsi hajós-egylet által nevezett birák Ítéletének alá veti magát. 5. Csak úgy létesülbet akármelyik verseny, ha legalább is 2 csolnak jelenti reá magát. 6. Ha a bejelentett csolnakok közül csak egy jelen meg az indulásnál, úgy ez nyertesként járja meg a pályát. 7. Valamennyi versenynél, ha legalább három csolnak indul — a második tételét menti. 8. Havalaki akármely okból hajóját visszahúzza, elveszti tételét. 9. Ha a bejelentett csolnak vagy evező-csapat az illető versenynek a programmban megbatározott idejéig a versenytéren meg nem jelen — ugy lemondásul vétetik és tételét veszti. 10. Ha valamelyik dijra több csolnak jelentkeznék, mint a mennyi egyszerre indulhat, úgy sorshúzás által osztályoztatnak, s mindenik osztály külön versenyez, ezek nyertesei pedig aztán egy külön döntő versenyt eveznek a dijért; hogy azonban az utolsó osztály nyertese kipihenhesse magát, legalább 15 perez szünet tartatik a döntő versenyig, vagy ez idő alatt másféle verseny folyhat le. 11. A csolnakok indulási helyöket sorshúzás utján nyerik. 12. A versenyeket intézőnek intésére a versenyző csolnakok helyeikre sietnek, s miután az indító azon kérdésére : „minden rendén van ?" valamennyi csolnak evezői „igennel feleltek" — jelt ad az indulásra. 13. Ha valamelyik csolnak a jelzés előtt megindul, ugy ez „moghiusult indulás" s az indító köteles visszahívni a csolnakokat. 14. A pályabíró ügyel a csolnakokra a versenyzés alatt s vigyáz, hogy egyik a másik ollen „igaztalanságot" nem követ-e el. 15. „Igaztalantágot" követ el az a csolnak, mely vagy maga, vagy személyzete vagy evezői által a másikba érintkezik, vagy ha jogtalanul a másiknak vizi pályájába evez. 16. Csak akkor van joga egyik csolnaknak a másik vizi pályájába evezni, ha ezt egy bajóköznyivel megelőzte. 17. Az „igaztalanságban" elmarasztalt hajó kiesik a versenyből s tételét veszti. 18. Ha a pályabíró nem képes megítélni, hogy melyik csolnak követett el „igaztalanságot" — ugy az illetők még egyszer versenyeznek. A ki pedig nem akarna — az vesztes lesz. 19. Amint a pályabíró „igazta'anságot" figyel meg — ezt zászlócskájának lengetésével jelezi. 20. Ha valamely verseny döntetlen marad, úgy azt az elnök által meghatározandó időben ismételni kell, s pedig ugyanazon evezősökkel és ugyanazon csolnakban. A ki vonakodik, veszít. 21. Minden versenyző csolnak orrán egy függőleges rudacskán repülő lobogócskát visz. 22. Az itélőbiró határozza meg, mily sorrendben értek a csolnakok a czélhoz. ítélete ellen nincs fellebbezés. E szabályok fentartása végett a következő tisztviselők neveztetnek ki: 1. Egy elllök, ki az egész regattát intézi. 2. Egy indító, ki az indulásra ügyel.