Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868
1868-03-20 / 8.szám
122 A liverpooli Grand National Steeple-chase. A liverpooli nagy vad ászverseny is megtörtént, mely a Derby és St.-Leger után egész Angliában és sziklás partjain jóval túl — a versenyidény legérdekfeszitöbb eseménye szokott lenni. A liverpooli herosok nevei megörökölnek a nép emlékében, mint a hajdani aranygyapjas vitézek, s a büszke palotáktól le az utolsó kunyhóig örömvillogó szemekkel emlegetik a győztes lovat és lovasát. Mi is különösen érdekelve voltunk e versenyben, miután egyik legjobb vadász-lovunk, a badeni nagy nemzetközi verseny tavali nyertese B ü s z k e is szerepelt benne, kitűnő lovasa, gr. Szápáry Iván alatt. A külföldi lapok is, legalább a németországiak, kik Büszkét és lovasát jól ismerik, ez ismeretség egész büszkeségével és érdekeltségével beszélnek, és pedig méltó boszusággal az angol gyepre, mely az idegen lovakat — féltett nemzeti dicsőségből, aránytalanul megterheli. De halljuk a berlini „Spornt" e részben. „Mi méltányolni tudjuk a bátorságot, mely gr. Szápáry t az előtte is jól ismert Effcnberg esete után sem riasztá vissza a liverpooli gyeptől, mert a győzelem hasonlithatlan lett volna. Elmondtuk azonban már két év előtt, midőn Eftenberg túlságos megterhelése alatt is olly csodálatra méltóan nyargalt, miért nem nyerheti meg e dijt soha valamely nem angliai és ismert jelességü ló ; e versenyben mindig van néhány készakarva palástolt oly nyaktörő hely (Cracks), s aztán elejétől végig oly óriási iramban és szeleburdisággal vezettetik az egész verseny — hogy nyolezadik világcsodája lehetne, ha a túlterhelt idegen lovak a harmincz fonttal kevesebbet vivő belföldi mukkerek ellen e 4 mfdnyi sáros pályán győzhetnének. A verseny lefolyása igazolja ez állításunkat; Büszke is, mint hajdan Eífenberg, bátran futott 12 stone (168 font) terhe alatt; gr. Szápáry a „legelső lovag" névre érdemosíté magát azon mesteri lovaglással, melylyel Büszkét valamennyi akadályon a legelegánsabb correctséggel vezeté át; helyét a pálya háromnegyedén át mindig megtartá az első vonalban, s csak azután a mély talajban lettek érezhetővé az extrafontok, s Szápáry elszánta magát — inkább lemondani a dicsőségről, mint Büszkét halálra hajtani e süppedékben. Annál szerencsétlenebbül jártak az oly lovak, melyeknek lovasai nem ismerék föl magukat a helyzetben; igy a hires C h i m n e y-S w e e p, az angol vadászversenyek leghíresebb lova, lábát töré, ugy hogy ott helyben agyon kelle lőni; Fan, a versenyek kedvencze, mindjárt a harmadik gátnál visszasiklott lovasával együtt; a patak ugratásnál 6—7 ló dőlt ki, úgy hogy ezentúl Büszkével csak vagy 8—10 ló futott tovább. Most jött azon mély talaj — mely az esőzések folytán támadt s melyben csak a könnyebb terhű lovak gázolhattak tovább, mégis a győztes The Lamb a második Pearl diverrel halálfáradtan és zilálva, inkább döczögték mint futották az utolsó száz lépést." Igy ir a Sporn és most lássuk a „Hippologischc Blaetter" londoni levelezőjét, moly következőleg ir e tárgyban. „London, 1868. mart. 9. „The Grand National Steeple-chase" 300 font. Tét 25 font, 15 f. bánat, ha bejelentetik csak 5. Távolság 4V 4 mfd. A második ló 50 fontot nyer. (107 aláirás, melyből 5 fontos bánatfizetéssel 47 visszalépett).
