Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868

1868-03-20 / 8.szám

_ 114 _ Körülbelől négy óra múlva ismét otthon volt, s Miss Burton a vacsorához még ragyogóbb példánynyal ülhetett le, mint a minővel vetélytársnője birt. Mint már emiitők, Osbaldeston ép oly kevéssé kimélte pénzes erszényét, mint testi erejét. Mily nagyszerűen és gond nélkül élt, tanúsítja azon tény, hogy Budd, ki néhány évvel azután, midőn a „Squire" háza Hutton Bushellben leégett, a terjedelmes pinczét átkutatta, s ott hat hordó Madeirát talált, melyek már egészen feledékenységbe mentek. Felfedezéseért egy tele kosárral kapott belőle, a mit ugyan meg is érdemelt, s a bor kitűnő minőségű volt. A „Gentleman Sportmanek" azon időben különösen nagyszerűen s a legragyogóbb stylben űztek mindent. „A lehető legnagyobb pazarlás, amit e nemben valaha láttam — irja Budd —• egy ebéd volt 11 személyre Lord Harewoodnál. Az egész teríték aranyból volt, s 11 állami egyenruhába öltözött szolga állt rendelkezésünkre." Oly egyének, kik kevésbé voltak gazdagok, mint Lord Harewood, fájdalom, utánozni akarák ötet s a hozzá hasonlókat, minek következése lön ama, nem anynyira tekintélyes, mint inkább humoristicus szokás, mely „backing the governor in" név alatt ismertetett, s mit mi körülbelől „az örökség elbüvészeskedésének" nevezhetnénk. Világosítsuk fel ez eljárást egy példával. Russell gazdag ember fia volt, egy nagykiterjedésű kőszéntelep birtokosáé, a honnan „a fekete gyémánt" melléknevet is nyeré. Ugy beszélték, hogy atyja házában 16 vendég-ágy állt készen, s midőn egyszer a látogatók száma majdnem ennyi volt, egy vagy két nap alatt egy „Oxhoft Claret" ittak ki. Az iíju Russellnek két barátja volt, kik atyjok halála után szintén jelentékeny vagyonra számíthattak, de mivel ezek még életben valának, ismeretlenek maradtak. A bárom ifjú tehát megegyezett abban, hogy „to back the governor in." Az, a kinek atyja először meghal, s igy a fiút a vagyon urává teszi, köteles volt a másik kettőnek fejenkint egy vagy két ezer font sterlinget kifizetni. Erre Russell atyja nem sokára meghalt, s a fiu pontosan eleget tett az elvesztett fogadásnak. A „Squire" kevésbé kellemes tulajdonságainak egyike volt az, hogy egyáltalában nem birta elviselni, hogy ő valamiben a rövidebbet búzza. O és Lambert egyszer tetszés szerint négy cricket-játszót bivtak fel. A játszma a Marylebonei cricket-téren ment végbe, s eredménye az lett, hogy Budd, ki az ellenfél részén állott, egymaga több játszmát nyert, mint amazok mind a ketten. Erre Osbaldeston oly dühbe jött, hogy nevét a Marylebonei Cricket-Club névsorából kitörölte, még pedig oly indulatossággal, hogy még két más tag nevét is betintázta, a kiké pedig nem kezdődött O-val. Szerencsésebb volt egy másik küzdelemben két legjobb játszó ellenében Nottiughamben. Azonban bár ingerlékeny természetű volt, a veszteség alkalmával nem volt mérges, mint lord Kennedy, ki rövid életén át 250,000 font sterlingnek hágott a nyakára.