Vadász- és Versenylap 12. évfolyam, 1868
1868-03-10 / 7.szám
103 « lof, herczeg Prozorowsky, Czertkoff, H a vans ky, gróf Platow, Pereswerseff, Mianco és másokéi. Tehát ép e korban tétetett le alapja a lóipar felvirágoztatásának, a valódi tenyésztési alapszabályok követése, s a kedvező viszonyok felhasználása által. A lendület, mely ezáltal a magán-lótenyésztés felvirágzása és kifejlődésének oly kedvező módon adatott, fájdalom, csakhamar sokat szenvedett a politikai viszonyok kedvezőtlensége és hátrányai, s az előre nem láthatott balesetek által évszázadunk első éveiben. Ez időben a ménesek felügyelősége az udvari istállói hivatal alatt állott, a katonai ménesek pedig a segélyezésükre rendelt jószágokkal együtt külön felügyelőség alatt. 1843-ban felismerte az államjavadalmak minisztériuma (kereskedelmi ministerium), mely általában a gazdászat minden ágának rendezésével meg volt bizva> szükségességét ama lófajok gyökeres szabályozásának, melyek, a gazdasági munkákra voltak szánva. E czélra a kormány megvásárolta a két legjobb magán-ménest, gróf Czemensky Orloffét, s gróf Rostopschin ménesének egy részét. Hogy a magán-tenyésztésnek kimerítő forrás nyittassék a ló-fajok javítására, az állam-ménesekből a tenyésztők számára mének és anya-kanczák nyilvános eladásához fogtak. A ménes acquirálása folytán gróf 0 r 1 o f f által, az államménesbeli lovak eladása csak még inkább hasznára vált a magán-tenyésztőknek, miután e ménesnek jeles alapitója saját Traber-ménjeinek eladatását határozottan eltiltotta. Azonban a czári kormány, átalános érdekből, felfüggesztő ez interdictumot, s most a Traher-méneknek évenkénti eladása által magán-tenyésztők számára, oly jeles származtatókat nyújt, minőknek megszerezhetése eddigelé lehetetlen volt. E történeti kivonat kellő képét tárhatja fel azon előzménynek, melyet az orosz kormány követett a lovak rendszeres tenyésztésének gyámolitására nézve. Azonban a tenyésztés e neme Oroszországban nem a leginkább elterjedettek egyike, és nem is az, mely a lovakbani gazdagságnál, mint a minővel e nagy kiterjedésű birodalom bir, daczára gazdasági tekintetben nem épen kedvező éghajlatának, legtöbbnyire vétetik figyelembe. Meg kell itt még említenünk Oroszoi'szág pusztai lovait, melyek az ö sajátjai, s melyeket Európában csak kevéssé ismernek, s melyekből az ország rendkívüli előnyöket huz. Ezek a doni kozákok, s a Feketetenger kozákjainak tartományaiban tenyésznek, továbbá Astrakhan, Samara és Orenburg kormányzóságokban. Siberiában, hol a „pusztaságok" rendkívüli térséget foglalnak el, — felszámlálhatlan csordái léteznek a fél-vad lovaknak, melyek a bennszülött fajok tulajdonképi és valódi gazdagságát képezik. Sajátságos fajaik ázsiai eredetűek, s tökéletesen jellemző typust őrzének meg. A lovak tenyésztése azon vidékeken saját rendszer szerint történik. A lovak csordákba vannak beosztva, melyek mindegyike mintegy 20 darab példánykanczából s egy ménből áll, és elkülönzött csoportokban tartatnak. E csoportokat „Kossiak 1 1-oknak nevezik.
