Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-02-20 / 05. szám

VADASZ- ES VERSENYLAP. Szerda, február 20. 5. szám. Tizenegyedik évfolyam. 1867. Pozsony ós környéke vadászati szempontból. Ki nein ismerné hazánknak ott a kis. Kárpátok alatt a Duna balpartján elterülő azon kies városát, melly évszázadokon keresztül fogadá kehlébe alkotmányos szabadságunknak — a szollem és nyelv fegyverével küzdő — annyi ernyedetlen s dicső bajnokát. Ott áll még most is nyilt homlokzatával azon nevezetes épület, mellynek falai közt hazánk olly sok üdvös törvénye nyert életet; ott áll aranyos tornyával most is azon góth boltozatú székesegyház, mellyben annyi királynak tevék fejére az apostoli koronát; ott áll roncsolt karzatával s bús tekintetét a Duna szőke habjaira vetve, most is azon nevezetes földhalom, mellyen annyi fejedelem tette fogadásként az ünnepélyes négy vágást. De mindezek csak egykori fényre s egykori életre mutatnak, mellynek jelenleg árnyékára sem akadhatni, mert ki az 1848-iki végzetszerű hongyülés alkalmával tanúja volt a Pozsony falai közt olzajgott eseményeknek, az most az akkori fény, pompa s élénkség helyett álomszerű csendet s minden irányban élettelcnségot fog csodálkozva tapasztalni, s igy Pozsonyról jó lélekkel elmondható, hogy mióta megszűnt a hóngyülések székhelye lenni, azóta honunk ezen elsőbb rendű városa nagyon is provincziális jelleget ölte s jelenleg ipar, kereskedés, művészet és a szellemi tevékenység minden egyéb ágazatára nézve hazánk több más városának jóval szinvonala alatt áll. Dp az anyagi és szellemi haladás terén — ezen nem önhibája miatti csekély előmenetele söt lehet mondani megállapodásának daczára is, Pozsony egészséges és kies fekvése és regényes változatosságban gazdag vidékénél fogva mindig honunk legkellemesebb városainak egyike fog maradni, mellyben mindenki könnyen honosnak érezheti magát. S ha Pozsony vidékének szép erdei, hegyei és völgyei, mint a természet mind megannyi szépségei már magukban a leggyönyörteljesehh benyomásokban részesítenek is, úgy érdekességük százszorosan fog reánk