Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-11-10 / 31. szám

.496 Néhányan, kik e vidéken vagy Kazsuhoz közel lakunk, octóber 23-ka óta gyönyörködünk a she-ho és tally-ho ! idegfeszítő hangjaiban s mai napig hat nyúlhallalit és egy róka-killt voltunk szerencsések élvezni. A múlt heti esőzések által a talaj annyira átázott, hogy az egész ősz folytán biztosan számíthatunk jó szimatra s igy a legkedvezőbb vadászatoknak nézünk eleibe. Vadászati szempontból nem is kell dicsérnem vidékünket, mert van rónaság, domb, homokbuczka, erdő, természetes akadályok hőségben, s ki csak egyszer járt Zemplénmegyének e kies és változatdús részében, bizonyítni fogja, hogy párját találni alig lehet. — Mi a vad számát illeti, nyúlunk van elégséges, s rókában sem szenvedünk hiányt. Nem hagyhatom ezúttal említetlenül, hogy midőn arról értesültem, miszerint szép számú vadásztársaságra számíthatunk, egy a sz. Hubertus tiszteletére Kazsun rendezendő lóverseny eszméjét penditettem meg. Alig szóltam e tárgyról, már is a legszebb visszhangra találtam, mert Andrásy Aladár és Forgáeh Kálmán grófok azonnal megígérték tiszteletdíjaikat, mit talán leginkább a vadászati szenvedély kifolyásának köszönhetünk. Nem különben sikerült sporting jellemű hölgyeinktől is egy díjat nyerhetni ez alkalomra, mellyért verekedni fogunk erélyesen s ha azt megnyerni bármellyikünknek szerencséje leend, csak mélyebb benyomást szerzend Kazsu ez idei emlékére. Versenyeink f. évi november 12-kén fognak megtartatni, kénytelenek lévén azt nov. 3-áról azon egy okból elhalasztani, mert Sághon és Tatán is megünneplik sz. Hubertust, s ezen halasztás következtében talán nagyobb számú sportkedvelök fognak megjelenni körünkbe. Alig küldtük szét versenyünk hirdetményét, már is jelentkeznek versenyzők nevezéseikkel, s e szerint a legszebb mezőnyökre számíthatunk, annál inkább, mert a tiszteletdíjak igen csinosak. Azon reményben, hogy a V. és. V.-lap szerkesztősége szívesen fogadandja tőlem, ha a rendes vadászidény első napjától kezdve tiz naponként megküldendem a kazsui vadászatok napi eseményének, illetőleg vadászati eredményének közleményét *) — a legközelebbi tudósításomig zárom soraimat. Kazsu oetóber 30. Rr. Sztáray Béla. A veszprém-, györ-, komáromi agarásztársulat mint folytatása az 1846 évi hasonló nevü, de húsz év óta össze nem jöhetett társulatnak, f. évi September 9-én Győrben tartott közgyűlésén újra alakúit s megválasztá tisztviselőit, elnökül Hunkár Sándor, pénztárnokúl Mille Ferencz, jegyzőül Fischer János és orvosúl Gesztes Károly urakat. *) Olvasóink érdekében is igen köszönjük a szives Ígéretet. Bár a szép példa követőkre találna, bár lovas és lővadászaink és agarászaink időt szorítanának a sport élvezete után ezt „társaikkal a sportban" közölni s csak tizedrész annyi türelemmel kezelnék a tollat, mint a mennyi szinvedélylyel fogják a kantárt és a fegyvert. Csak igy volna a közérdekeltség és élénkség a sport terén emelhető. S z e r k.