Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867
1867-10-20 / 29. szám
is kettőt, May Queent és St. Sophiát nem a 400 font esábjának, hanem csakis a tulajdonos gr. Batthyány Gusztáv szives előzékenységének s azon kijelentett óhajának, hogy e tisztán hazai vállalat sikerét mennyire tőle kitelik előmozdítsa, kö~ szőnhetem. A többi négyet az utolsó napokban s akkor vettem csak, midőn a távirati kérdésemre nyert pótutasitásból megtudtam, hogy mén vételétől egyelőre tartózkodjam, midőn addigi szerencsés vételeim feles pénzt hagytak volt rendelkezésemre, és igy szabad volt az anyag választásában a jónak azon határáig mennem, mellyet egyrészt a követelt árak, másrészt a bizottmányunk kezelte pénzalap érdekei szabtak elém. Az összes eredmény a tisztelt bizottmány előtt fekszik. A kanczák át vannak adva, számadásaim előterjesztve. Ezekből kiderül, hogy a vételárak 2217 l/ 2, a kanczák központosítása, eltartása Angliában, a szállítás Pestig, tiszteletdijak és az én utazási költségeim 513 s igy az összes kiadások 2768 font sterlinget tesznek, s igy a kanczák darabja átlagosan 198 fontba kerül. Ezzel bezárhatnám úgy is hosszura nyúlt jelentésemet; de megvallom, hogy nem csak azért igyekeztem részletesen ecsetelni az Angliában s kivált az anormalis árviszonyok közt talált nehézségeket, hogy tán pazar vagy könnyelmű eljárás vádjától mentsem magamat : hanem, hogy következtetéseket vonva azokból, ezekre egy eszme plausibilitását fektethessem, melly rég felötlött fejemben, a tapasztaltak folytán mindinkább megerősödött, és ha csak azáltal is, hogy illetékes és jó szándokú angol ismerősök is igen ajánlották, tán a tisztelt bizottmány becses figyelmét megérdemli. A fönebbi számoknak különféle jelentősége van. Felületesen véve azt constatálják, hogy még az idén sikerült a a hazai piaczot kellő tenyészanyaggal olly árakon ellátni, millyeket a tenyésztők kedvező körülmények között még egyáltalán megfizetni képesek. Közelebb vizsgálat azonban, ha t. i. megfontoljuk, milly döntő szerepe volt ezen eredményben az árverések nyújtottál kedvezménynek — melly azonban számítás tényezőjéül soha fel nem sorolható — és ha a tisztelt bizottmány azon feltevéssel tiszteli meg bizományosát, hogy a lehetségest megtette mi olcsóbban venni: egészen ellenkező eredményre vezet, és azon tanulságot szolgáltatja, hogy a meddig a jelen árviszonyok uralkodnak, mi a hazai tenyésztés igényeinek a jelen mód szerint meg nem felelhetendünk. Ismétlem itt, hogy én a fennleirt Ill-ad osztályú s olcsóbb kanczáktól mindig eltekintek; hogy folyvást szem előtt tartom főfeladatunkat, s ez : a versenykedvelő tenyésztő közönség számára közvetíteni a tenyészanyagot, melly versenyeinknek bár szerény dijai által egyedül képesitett azt haszonnal meg isvenni; de ez jó versenyvért kivan, hogy tehát mind saját lótenyésztési elveim alapján, mellyek szerint a legjobbnak kipróbált ló választandó a tenyésztésre, mind a piaezunkat képező versenytenyésztők érdekében csak jó verseny vérű, és haladó tenyésztési viszonyainkban alkatra nézve is jobb osztályú tenyészanyagra czélozok. Ha ezen feltevésem elfogadtatik, és fönebbi állitásom az eddig szokásos mód ezentúli elégtelenségéről hitelre talál, úgy megfognak egyezni a következtetésben is, hogy t. i. új módra kell gondolnunk, hogy a gondjainkra jbizott pénzalap ezentúl is olly lenditőleg hasson a tenyészetre, mint eddigelé.
