Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867
1867-10-20 / 29. szám
472 eladásra kerül; ígérik a pezsgős reggelit az árverés helyén, s már jó előre híresztelik csikaik érdemét, a szolgálatra kész magasztaló tollak által. De tovább is elragad illy dúsan jövedelmező vállalat csábja. Gombaként szaporodnak az új tenyésztők, tenyésztársulatok, s összevásárolnak mindent, a mi piaczra jön. Nem kérdik ezek az állat valódi értékét, hanem ha azon tulajdonokkal bir, mellyek csikaját ajánlják, ha sebes vérű vagy épen maga is sebes futó ló, bármelly árat készek fizetni érette azon hitben, hogy ha a szerencse kedvez, rövid 1 l/„ év alatt visszakerülhet a tőke s azontúl sok évig újra. És valóban a meddig a fogadási mania olly mérvekben mozog, mellyek a rendes kiadásokkal, de még a szokott játékkülönbzetekkel is semmi arányban nincsenek, hogy p. o. egy szerencsés coup 20—30 drága egyéves árát busásan megfizeti : addig az annak tárgyául szolgáló ló árai is egészen szeszély szerint fognak száguldozni a való érték felett, és ebbői a tenyésztési speculatió logicailag is meríthet jogosultságot vállalata olly rentabilitásához, mellyet más solid-speculatió, vagy mellyért kárpótlást az általunk kinált árak — nem nyújthatnak. Hogy a valóban jó tenyésztmény az emiitett viszonyok között megbecsülhetleri, ez természetes, de mi a fashionable vér után induló tenyésztők seregét még inkább buzdítja, ez azon körülmény, hogy a hires származású ivadék, még ha rosz is, ügyes kezeléssel dús jövedelem forrásává lehet, tehát mindenesetre magas árakért kelhet el. Angliában tapasztaltam s megerősítve is haliám avatott turfitáktól, hogy egy-egy jó hangzatu származású két éves, ha meg nem jelenve a pályán középszerűségét el nem árulja, igen könnyen jövedelmezhet 1—2000 font sterlinget tulajdonosának az által, hogy a fogadó közönség — légyen önsejtelme, légyen a folytonosan éber augurok és egyéb fogadási ágensek őszinte vagy érdeksugalta intései folytán — azt reá fogadás által a Derbykedvenczek sorába emeli, a tulajdonosnak alkalmat nyújtva ellene fogadni, mit bizonyos nyereséggel és bizonyos foki g a becsült-1 codexével meg is férőleg tehet. Tudok erre példát a jelen évben is; de ha nem csalódom, olly bizalom ébresztéséhez a nagy közönségben még egyéb is szükséges jó pedigree-jü csikónál, olly esetek mindenkor kivételesek maradnak; túlbecsülik tehát a nagy siker esélyeit a tenyésztők ebben is, midőn kanczáik ivadékainak illyen jövőt a priori tulajdonítanak. Azonban az mellékes kérdés, van-e nincs e jogosítva a tulajdonos sze'ditő árakat szabni árujára. Szintúgy hiú dolog a felett töprenkedni, valljon a fennecsetelt csábító körülmények fognak-e túltermelést előidézni, a minek kétségkívül mutatkoznak némi előjelei, és ezen túltermelés fog-e és mikor fog ellenhatást gyakorolni a jelen abnormis árviszonyokra. A tenyésztők kiábrándulásának és a piacz elárasztásának gyümölcsét egy más kor élvezheti. Nekem szemlélkezési tényezőktől eltekintve csak is a jelen uralkodó viszonyokkal volt dolgom s ezeknek alapján, és illetékes szakférfiak hasonló nézetével támogatva, nem átallom azon meggyőződésemet kifejezni: hogy a jelen és legközelebb jövőben valóban jó kanczákat, értéküket félig-meddig megközelítő árakon — kivéve az árverések kiszámithatlan eshetőségeit, kivéve egyes véletleneket, hol egy-két kanczához szabad