Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-07-20 / 20. szám

J328 maczkó uramat első lábaival jól megfogván földre teríté. Tréfából gyakran komo­lyan is összevesztek, illyenkor aztán a két négylábú bajnok dörmögése és nyerítése mindnyájunkat, még komoly bennszülött szolgáinkat is, megnevettetett. A medve még egy évig élt új gazdájánál; utóbb agyon kellett lőni, mert kos­latási vágyának eleget nem tehetvén, megdühödött. A teljesen kifejlődött medve hossza orrától farkáig körülbelül 5% láb, magas­sága pedig 3VÍÍ láb. — Feje és orra egész hosszából 1 láb és 7 hüv. foglalnak el. Czombjai erősek, czubakjai öt félkör alakú körmökkel vannak ellátva, melyek há­tulsó lábain azonban egyenesek; ezek hossza 3—3*/ a hüvelyk. Orrát a szemig rövid szürkés barna szőr fedi; teste többi részein többé kevésbbé tiszta feke te vagy rozs­daszínü gyapjas szőrt látunk, melly a koponya közepén kétfelé válva, pofáján bar­kót képez; ágyéka körül a szőr legvastagabb és hátán egész csomót képez. Has és mell gyérebben vannak szőrrel benőve; a vállpereeztől a mellen végig egy fehér szalag vonúl el, melly az első lábak külsejéig terjed. Az apró disznószemek barnák, de a szarúhártya bennük eléggé tisztán kivihető. Orra széles lapos és igen mozgé­kony, ajkai puhák és elállók. Szája a szopásra alkalmatos lévén, ép úgy iszik mint az ember, a ló vagy a tehén, azaz nyalás nélkül. Nyugvás közben többnyire czubak­jait szopogatja, mit igen kedvelni látszik, mert illyenkor mindig jó kedvüen dörmög­Vegyes. Vad árulási tilalom. Mit lapjaink sok év óta nagyon kivánatos rendszabály gyanánt sürgettek, — a tenyészidényben ejtett vadaknak nagyobb városok piaczai­ról szigorú büntetés alatti kitiltását, — Pest város tanácsa a következő rendelettel határozta el: Tapasztaltatván, hogy részint a helybeli kereskedők által üzlettelepeiken, ré­szint a vidékiek által a városi piaczokon ollyféle fajú vadak is áruitatnak, mellyek­nek elejtése az illető időszakban törvényesen tiltva van, o visszaélés pedig egyedül a tilos időszakok meg nem tartásából származik; nemzetgazdászati tekintetben hi­vatalos kötelességének tartja a tanács az 1802. XXIV. t. cz. 4. és 5. §§-ait, nemkü­lönben az 1840. IX. t. cz. 15. §-át, mellyek az illy kihágások szigorú megfenyítését rendelik el, a közönségnek olly megjegyzéssel emlékezetbe hozni, hogy a vadászati tilalom áthágói nemcsak a károsult fél panaszára, hanem hivatalból is a károk és költségek megtérítésén kivül a törvényszabta 12 ftnyi pénzbírsággal — annyiszor a hányszor — lesznek megfenyitendők. Tilos időszakok e következők: Termesztményekre nézve: a) Vetéseken aratás végéig, — kaszálókon april 24-tői sarjutakaritás végéig. Szőllőkb en febr. 1-től szüret végéig. b) Vadtenyésztés tekintetéből: Nyulvadászat tilos febr. 1-től septemberig. Szar vasvadászat január 1-töl septemberig, özvadászat fe­bruárius 1-töl juniusig. F a j d in a d a r a k r a : mart. 1-től septemberig. Foglyok­ra: febr. 1-től augustusig; fáczány okra: mart. 1-töl septemberig. Végre megjegyeztetik, miszerint a közbiztonsági közegeknek meghagyatott: szigorúan őrködni, hogy semmiféle vad, mellynek elejtése a te­nyésztési időszakban tiltva van, az alatt akár vidéki, akár

Next

/
Oldalképek
Tartalom