Vadász- és Versenylap 11. évfolyam, 1867

1867-06-20 / 17. szám

J278 A legtöbb számozott találók 1-sö díját Schöber Leopold úr Bécsből, a 2-at Mautner Károly ur Pestről, a 3-at Klaus ur Korneuburgból nyerte. Az utolsó két díj a bécsi Schöber Leopold uré lett. A programra ellen csupán azon egyetlen kiíogás volt tehető, hogy csak egyféle tárcsa állíttatott fel. Az illyen lóversenyeknél főtárcsákat és melléktárcsákat szokás felállítani; a főtárcsákra a legbecsesebb díjakért s meglehetős nagy tételt fizetve lőnek, a lövések száma azonban meg van határozva; a melléktárcsák díjai és tételei kisebbek s a lövések száma korlátlan. Kirner lőlövészmester indítványa szerint a jelen koronázási lőversenynél is e rendszernek kellett volna életbe lépni, melynek előnye abban áll, hogy a részvétel élvezetét a lövészeknek anyagi tekintetben is megkönnyíti, nem lévén kénytelen a lövész tételek fejében jelentékenyebb összeget fizetni, hogy folytonosan lőhessen, ha rendesen a melléktárcsára lő, a fötárcsára pedig csak akkor, midőn legjobb kedvében van s a legjobb lövései esnek. Az, hogy a fötárcsára történő lövések száma meg legyen határozva, azért czélszerü, mert a lövész kevésbé van kitéve a más általi túlszárnyaltatásnak, miután kibizonyúlt dolog az, hogy a mély lövések az esetlegtől függenek. A fekete pont eltalálása gyakorlat dolga, mellyre minden nyugodt kezű és jó szemű lövész fogadhat; hanem arra, liogy a fekete pontnak épen kellő közepébe vagy a negyedik körvonalba lőjjön, arra senki sem fogadhat. Ezt e rendszer ellenesei nem gondolták meg, még pedig vagy az ügy volt előttük ismeretlen, vagy pedig a díjak szépsége azon okosk odásra csábította őket, hogy korlátlan számú sok lövéssel talán még is hamarább sikerül a mély lövés — ezért ment aztán határozatba csak egy tárcsa felállítása, mellyre a lövés 40 krjával történjék. Ez aztán a lövésben való részvételt nagyon megnehezíté, mert a tételek igen nagy összegre emelkedtek. Naponként igen könnyű 200-szor lőni s ez a gyakorlott módon 80 forintba kerül, pedig ennyit nem mindenki szánhat rá s a ki még is teszi, nagyobb elfogúltsággal emeli arezához a fegyvert mint az, ki ezen összegnek csak felét koczkáztatja. Ezen intézkedés sok ellenvetésre és vitatkozásra adott alkalmat az idegen vendégeknek, kik illy czéllövészetek rendezésében jártasabbaknak látszottak a határozatot védő uraknál. Mint pótlólag ép most értesülünk, a hat napig tartott czéllövészet alatt 15,000 lövésnél több esett s tételekben 7000 forinton felül folyt be. Vegyes. — Egy vén ló története. Május 19-én mult ki Hadadon fekete paripa lovam, mely nem csak koráról, hanem sokoldalúságáról is nevezetes. Pali 1836-ban született, apja Coinus Zsibóról, anyja Balha régi erdélyi faj. 1840-ben mint hátas lovat kezdettem használatba venni; az 1848—49-ki hadjáratok után hámba fogattam s több kisebb nagyobb utat tettem vele. 1860-ban nem győzvén már a hoszasabb utakat, Pali gazdasági s házmelletti munkákat végzett s fő feladata volt: minden nyereg alá tanítandó csikó mellé kötve ezt gyakorolni, mig lovasát bizton szenvedte,