Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-12-10 / 34. szám

537 csövet hátul elzárják. Nem a szerszámból kilökött tü süti el a fegyvert, hanem a töltény kupakjában fekvő, s szintén a kupak közepén vagyis a töltény hengerbe eső részén levő gyútükör irányában levő kis szeg — a szerszámból kinyúló gombos tü által megüttetvén — töri át a gyútükröt s közli tüzét a lőporral. Lövés után a tölténykupakba, mellynek a szerszám-fal felé eső része e végett kiüregelve van, ütődött tü gombja által a mint a puskát kinyitjuk, a kupakot kihúzza, mire a puska újra megtölthetö. Ha töltést cserélni kell, nem szükséges azt puskavesszövel kiütni, van ehez egy tölténykihúzó, mellynek begyét a kupak gombüregébe fúrva, ezzel a töltényt a kamarából kivonjuk. Ezen rendszernél a kupak közepén — nem mint az előbbinél a löporfojtásban, — levén a gyútükör a lőporra nemezfojtás jő, erre a göbecs, mellyet ismét kivert vastag papirfojtással lefedünk, s erre a papirtöltény végét lehajtjuk. Ezen töltényeknél a gyúanyag nem piszkolja el a kamarát, a lövés Teschner biztatása s mások erősítése szerint gyorsabb, mint az elébbeni rendszernél, mit ugyan mi nem igazolhatunk, minthogy illy puskát, bár jól ismerjük, még nem használtunk* Azt is állítja Teschner, hogy ezen rendszernél a cső a tölténykupak által hátul tökéletesen elzáratván, nem engedi a lőpor füstjét hátra a far felé hatni, s e szerint az összes lőpor erejének előre kifelé kell hatolnia. Ha mindez igaz, akkor ezen rendszer lenne a legelőnyösebb, mert vele gyorsabban lehet lőni s tölteni, mint a Lefaucheuxvel; továbbá a töltény kicserélése is a kihuzóval hamar eszközölhető, s a mi fő : 1000 db töltény a gyú" tükörrel együtt csak 15 ftba kerül, mig a jó Lefacbeux-töltények ezre 30—40 ftba. Végre, mint már emiitők, saját tapasztalásunk és több iró vadász tanusitása szerint a a tüspuskák legsűrűbben hordják a göbecset, alkalmasint azért, mert a lőpor elölről hátrafelé, vagy legalább saját tömege közepéből gyulád, tehát egyszerre minden irányban egyenlő erejű lökést ad a göbecsnek. V. És most még az. I. fej. c) pontjában abbahagyott csappantyús kupacsos gyorspuskáról, mellyet a német Percussions-Schnellladegewehr-nek nevez, néhány szót. Ezek a tüs és kupacsos, vagy a Lefaucheux és kupacs fegyverek összetételéből, összeházasításából keletkeztek ; mert kupacs segélyével süttetnek el, de csöveik a Lefaucheux vagy tüsfegy verek actióinak alkalmazása mellett nyittatván fel, a tüspuskákéhoz hasonlók, azonban alul papiros helyett tullanglaisval vagy mollal berekesztett töltények tolatnak kamaráikba. Ezen ritka szövetek azért alkalmaztatnak, hogy a kupacs lángja azokon át könnyebben érhesse a lőport. Lövésük jó, de átalában azon hátrányokkal vádolhatók, mellyeket a tüspuskáknál elősoroltunk, hozzájárulván : hogy olly gyorsan se lehet azokat megtölteni mint a Lefaucheuxket, minthogy kupacsokat is kell felrakni, e végett tehát a kakasokat fölhúzni s az elsütött kupacsokat eltávolítani kell; e mellett a kupacs elázbatik, a kupacshegy berekedhet, s végre tüzük lassúbb, mert a kupacs lángjának csaknem egy hüvelyknyi hosszú csatornán kell áthatolnia, míg a lőport érheti s meggyújthatja. Lövésük azonban legolcsóbb, mert a töltényeket kiki maga készítheti s e végett sem puskamiveshez, sem gyároshoz nem kell folyamodnia. VI. A puskának öbe szerinti megválasztásáról kevés mondani valónk lehet. E tekintetben döntsön a testalkat vagyis az egyéni erő első-, a vad, mellyre vadászni