Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-10-10 / 28. szám

440 vadásztak s a foglyok nem váltak vadabbakká. Egyszerre más vadászatmód kap fel s mióta a hajtás és felverésnek van divatja, tagadhatlan , hogy a foglyok helyenként elvadultak. Úgy van, azóta vadultak el s nem a gyors gazdászati rendszer (high farming) gyakorlata óta. Pár év előtt négyszáz hold bér-vadászteremen november végével egy-egy nap tizennégy tizenöt foglyot lőttem, pedig e tért az egész idény alatt hetenként kétszer jártam be vizslával; míg a mult év octóberében essexi hajtáson valék jelen, hol a foglyok olly rebbenösek voltak, hogy nem csak a kutyát nem várták volna be, hanem a vadásszal egy s ugyanazon földszalagon sem maradtak meg. Épen nem vagyok hajlandó — irja Mr. Francis — felebarátomat vádolni és boszantani, de erősen hiszem, hogy a vadászat új módjai nagy mérvben okozói a foglyok eivadításának. Az angol vadászati viszonyok ismertetése végett érdekesnek tartottuk e (még most is folyó) polémia közlését, mellybe elegyedni semmi okunk sincs. Magára a sportra vonatkozólag kétségtelennek tartjuk azt, hogy a vizslás vadászat érdek és valódi élv tekintetében ép olly mértékben múlja felül az uj divatú felverést és hajtatást mint a szarvasnak lejáraton elejtése a hajtóvadászati mészárlást. Ez utóbbi azonban a lőfogyasztás tekintetéből szükséges ; a fogolyhajtás pedig menthető ott, hol az elvadúlt foglyoknak vizsla előtti elejtésére nincs semmi esély. Például alföldünk sík terein, hol a felvert fogoly falkától az napra bátran elbúcsuzhatik a vadász, a hajtás épen nem volna rosz dolog, ha először hajtó, másodszor fogoly volna nagy számmal. De hiszen egészen más e vadászat Angliában és más nálunk. Ott egy mivelt föld a másikat éri s a nagy részt vett tojásból tenyésztett foglyok a tarlóról répaföldre, ebből rétre, sarjúba, lóherésbe, új vetésbe — s mindig közel szállanak be és szemmel kísérhetők. Nálunk szüret előtt többnyire cserjésekben, szüret után pedig a szőlőkben tartózkodnak, hol a beszállási hely alig jelölhető meg s ritkán is lehet arról szó, hogy a vadász egy falkát menjen összeszedegetni, söt minél többet talál, annál jobb. Igy aztán 7—10 fogoly egy napra nálunk már szép eredmény, mig Angliában 20— 30 párról beszélnek. Nekik azonban a kedvező vadásztéren és nagy vadállományon « kivül vannak jó vizsláik is, mi nálunk vajmi ritka dologgá vált; továbbá vannak vadásztörvényeik is, mellyek a tenyésztést védik s ott nincs eset arra, mi nálunk széltiben járja, hogy a tens compossessor urak julius végével csőszeikkel foglyokat lövetnek s agaraikkal nyulakat fogatnak. A fogoly tenyészetére, állományára, vadászatára stb. vonatkozó adatokat és tudósításokat lapjaink igen szívesen közölnék azon reményben, hogy a kölcsönös értesülés, eszmecsere és megvitatás által e hazánkban legátalánosabb vadászatnem lendületet nyerend. A champagnei solymász-club. A solymászat Francziaországban sok századon át virágzott, de a forradalom idején végkép elenyészett. Az első császárság alatt néhányan megkisérlették újra életbe léptetését, de Napoleon a sportnak átalában nem nagy barátja lévén, nem igen pártolta s a kezdemény csakhamar végét érte. 1838-ban báró d'Offémont részéről új