Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-04-20 / 11. szám

170 ' A nem szabad ég alatti párisi sportok közt most a vivás játszik nagy szerepet. Vivó clubbok alakultak s formaszerü versenyeket rendeznek. E clubbok egyikében legújabban a versenynek egy nemét tervezik, melly ha kivehető, nagy érdekűvé válhatik. A vivás e neme t. i. handieapszerü lenne, aként, hogy minden vivó erejét és ügyességét megbecsülnék, a gyöngébb bizonyos számú point-t kapna az erősebbtöl s a vivók aztán sorra mérkőznének egymással, mint az agárversenyeknél az agarak. A császár fölovászmestere s az államménesek igazgatója Fleury tábornok a császárhoz nem rég terjesztett jelentésében azt javasolta, hogy miután a versenyügy az utóbbi öt év alatt olly nagy lendületet vőn, a pályahelyek száma két annyira szaporodott s a versenyek iránti érdekeltség és turfismeret átalánossá vált: itt volna az ideje annak, hogy a kormány csökkentse befolyását az igazgatási ügyekbe s ezek intézését a társulatokra és egyesekre bízza. A császár elfogadta e javaslatot s igy ezentúl a pályahelyek és versenytörvények szabályozása egyenesen azon három társulattól fog függeni, melyek Francziaországban a lóversenyek élén állanak. Ezek a telivér lovakra és síkversenyekre nézve a Jockey Club ; az akadály- és gátversenyekre nézve a Société Général des Steeple-Chases; a franczia félvér lovakra nézve pedig a Société hyppique, melly feladatatúl tűzte ki magának, hogy a jó ügető lövak tenyésztését verseny és díjak által ösztönözze. A versenytársulatok autonomiája e szerint lassan-lassan fejlődni kezd ; de a főhatóságot még mindig az államménesek igazgatósága gyakorolja fölöttük: ez osztja szét köztük az államdíjakat; ez állapítja meg a programmokat, ez nevezi ki a versenyekhez a biztosokat — s ezenkivül a départmentsok préfet-i ex officio tiszteletbeli elnökei az államdíjakért történő futásoknak. A fonebb említett Société hyppique néhány hét előtt keletkezett csak s négyszáznál már is több tagja van. Hatását azzal kezdte meg, hogy a Palais de klndustrieben lókiállítást rendezett, hol a lovak istállókban s a nagy lovardában nyereg alatt és hámban láthatók. A lovarda körül padok állanak a néző közönség számára, közepén pedig egy aranyos bíborral fedett emelvény a császár részére, ki ez ügyet élénk érdekkel pártolja. A kiállítás april 12-én nyílt meg s 22-éig fog tartani. Húszezer s néhány száz forint van díjúi kitűzve, melly összeg hatvanegy részre oszlik. Háromszáz ötvenbét ló van kiállítva ; maga a császár negy vennyolcz lovat küldött, a többit a legjobb tenyésztők, lovardaigazgatók, a Cent Gardes-ok ezredese és a párisi fő lókereskedök állították ki. A szolgálatot egy osztály huszár végzi s négy állatorvos ügyel fel a lovak egészségi állapotára. A díjak odaítélése három napig fog tartani: ezen idő alatt a belépti díj 5 frank, valamint az utolsó napokban is, midőn a saumuri császári lovarda caroussel-gyakorlatokkal fogja a régi franczia iskola lovaglási ügyességét bemutatni. A franczia versenyidényt april 2-kán a Bois de Boulognei lóversenyek nyitották meg s bár az idő épen nem kedvezett, roppant tömeg gyűlt össze a gyepen s a zsúfolt állványokon. A versenyek iránti érdekeltség valóban olly aránytalan mérvben növekedik évről évre, hogy így haladva a franczia nem sokára túl tesz az angolon. Már a közép osztályok emberei, sőt a blouse-osok is élénk részt vesznek az üzelem-