Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866
1866-03-30 / 9. szám
139 ' gyakorlatnál is legczélszerübb. Különösen nem kell a testet ruhával túlterhelni, mert ez kellemetlen, nyomasztó érzést szül, pedig fődolog mindig a jó kedvet fenntartani. A kik igen nehezen tudják lélekzetüket megszabadítani, ezen futást hosszabban és lassabban tegyék, különösen vigyázzon pedig mindenki, hogy egészen lehűlve üljön asztalhoz; nincs károsabb, mint felhevült vérrel táplálékot venni magához; sőt leülni sem üdvös, jobb lassan sétálgatni vagy heverni, természetesen nem a hűvös földre. Első dolog a vezérevezöt (strokot) megválasztani, és ez olly fontos dolog,hogy a verseny eredményének legnagyobb része ettől függ. Fel kell tehát tennünk, hogy a „trainer" vagy kormányos, ki a csapat tanítását magára vállalta, a szükséges Ítélettel bir ezen nehéz feladat teljesitésére. A legjobb evezős nem mindig a legjobb vezér (strokej sok egyén igen jeles egy másik mögött, de a mint ö reá bizatik a vezetés, ítélet vagy mértékhiány következtében azonnal zavarba hozza az egész csapatot. Nemcsak jó evezősnek kell lennie a vezérnek, de törhetetlen lelki erővel és elszántsággal is kell birnia, hogy soha ne csüggedjen, képes legyen bár mikor, ha szükséges, egy „spirt u-et szöktetést előidézni, és a már lankadó csapatot példája által új erőlködésre ébreszteni. Nagy lelkijelenléttel kell birnia, hogy ne sebesítse mozgását csak azért, mert egy vetélytárs közelít, ki talán csak azon czélból szorítja, hogy megzavarja, egyátalában minden körülményekben megtartsa evezésbeni mértékét, és csak akkor és annyiban változtassa, midőn kell. Megválasztván ezen mindig nehezen található egyént, a többi evezőseket illően el kell helyezni, testalkatuk, terhük és erejük szerint, nehogy az egyik oldalra jusson a két nehezebb vagy két erősebb egyén. A vonóerőt némileg ki lehet puhatolni, ha a két kérdéses egyén egymás ellen evez egy két-evezös hajóban, de itt szem előtt kell tartanunk, hogy nehéz ember bár az evezésben fölér egy gyengébb egyénnel, mégis talán nem húzza terhét távol sem olly jól mint a másik, ha pedig karikában evez, bár munkája haszontalan, mindig át fogja forgatni a hajót a rendesen vizirányosan evező egyén felé. De nemcsak az erő kipuhatolására szükséges a két evezős hajóban való gyakorlat, hanem különösen az egyforma munka megtanulására. Ha az egyének szabadon rendelkezhetnek idejükkel, ezen magángyakorlatok a fennemlített közös gyakorlatok idején kivül tétessenek, de ha nincs több idejük, a közös gyakorlat idejében tétessenek, mig azok, kik evezéssel elfoglalva nincsenek, más testi gyakorlattal adják meg ezalatt a testnek a szükséges munkát. Legelőször a vezér magával viszi a maga után ülő egyént, t. i. négyevezös hajóban a hármas számot és ezt egészen a maga modora szerint tanítja evezni ; ez nagyon szükséges, mert ha ez nem tart a vezérrel egyenlő modort és mértéket, az egész jobb oldal, melly ötet követi, hibásan fog evezni. Nagyon közönséges hiba siettetni a strokot vagyis „kergetni" a mi természetesen az egész jobb oldalt hibás mértékbe hozza, sőt magára a vezérre is van hatással, vagy kihozza a mértékből vagy idegessé teszi. Ezen egyes gyakorlat addig isméitessék naponként legalább egy óráig, mig a „tanitó" látja, hogy két egyén egész egy formán evez; ha ezen czél tökéletesen el van érve, a vezér folytassa ezen
