Vadász- és Versenylap 10. évfolyam, 1866

1866-01-10 / 1. szám

11 ott semmi nyoma nem volt a ganéjhalmoknak. Megállítám lovamat s jobban szemügyre vettem az előttem álló tárgyakat, azok mozdulatlan sötét árnyakként álltak ott a ködben. Léptetve közeledtem feléjök, s mikor alig tizenöt lépésre lévén tőlük megmozdultak s csakhamar szárnyra keltek, akkor ismertem fel hogy túzokok. Meglepetésem olly nagy volt, hogy elfeledém pórázon levő agaraimat elbocsátani, pedig miután a túzokok előbb futamot vettek s fölkelve még vagy három, négy ölnyi távolságra majdnem a földszín felett röpültek tova, nem tartom lehetlennek , hogy jó kutyáim vagy egyet közülök elcsíptek volna. Mint hallottam, itt oit, egyes vadászok megkísértik a túzokvadászatot éjjel. Égő lámpát tartva maga előtt a vadász, halkan közeledik a túzokok felé. Ezek meglepetve a szokatlan látvány által, kíváncsian bámulnak a lassan közelgő fényes pontra, melly világot vetve rájok, lehetővé teszi a lövést a közelükbe lopózott vadásznak. Mennyire sikeres a sport e neme, nem tudom, lehetlennek azonban nem tartom, tudva lévén, hogy némelly vad a tűzhöz közeledni szokott, mintegy vonzatva annak bűvös, szokatlan fénye által. A nagy túzokon kivül hazánkban még előjön a reznek túzok (Otis tetrax, Zwergtrappe) hanem amannál sokkal gyérebben. Ezen, alig jókora tyúknagyságú madár érdekesebb szárnyasaink egyike. Valódi hazája Európa déli részei, a földközi tenger környéke, Török-, Olasz-, Franczia- és Spanyolország, honnan néha eltéved Németországba, de ott mindig a legritkább madarak közé tartozik. Életmódra és erkölcsre sokban megegyez a nagy túzokkal. A síkságon tanyáz, s gondosan kerüli az erdős helyeket. Nyáron át a gabona földeken tartózkodik legszivesebben. Tavaszszal a hímek gyakran viaskodnak s e czélra bizonyos küzdterök van, mellyen megjelenni szoktak. April hóban a jércze kisded gödörben a 3—4 fényes-zöld tojományt költi ki. A fiókák azonnal követik anyjukat s maguk viselete nagyon hasonlít a fiatal foglyokéhoz. A reznektúzok csinos, élénk madár. Gyors futó s jó röpülő; röpte sebes, kitartó és könnyű. Társaságot kedvelő madár, rendszerint 5—10, sőt néha száz darab is barangol együtt.*) Minél nagyobb a falka, annál nehezebb megközelíteni, a magányosan kóborlót sokkal könyebb meglepni, annál inkább mivel szokása illyenkor a földre lelapulni, ha valami gyanúst vesz észre, mit a falkában együtt levők soha sem tesznek. Táplálékukat rovarok és növénylevelek , zöldbuza s fühegye képezik. Húsuk igen Ízletes. Nálunk nem levén igen gyakori, ritkán kerül vadász elibe s e miatt érdekesnek tartom gr. Esterházy Andornak egy reznektúzok vadászatát, mellyet a Vadász- és versenylapban irt le, közölni (L. V. és V.-lap 1862. 504 lap.) A „Lég urai; képek a madárvilágból" czimü munkát olvasóink figyelmébe bátran ajánijuk ; mig szerzőjétől a tudományos irodalmunkban annyira hiányzó tüzetes természetrajz szerkesztését várjuk. *) De nem Magyarországban , hol leginkább Pest és Bács megye síkjain fordul elö ; ott se nagyobb falkákban s többnyire esak párosan. Szerk.