Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-02-20 / 5. szám

74 38. A halászi kis Duna csekély jegén a gróf, Prestl, egy huszárja és kocsisa kíséretében hatos fogatán áthajtatott. Már-már azt hitték, hogy szerencsésen áthatoltak a veszedelmes helyen, midőn a jég a kocsi terhe alatt beszakad s csak a gróf roppant szerencséjének s a négy első ló erejének köszönhették menekülésüket. 39. Egy, Zedtwitz gróftól vásárolt angol ló konokságból ökrös szekérre ugrott vele a rárói udvaron. Se szép szó, se ütés-verés által nem volt rávehető, hogy a szekérről ismét leugorjék. Végre deszkákat kellett a kocsi farára tenni, mellyeken azután szépen lesétált. 40. Sok jó szó, szidás és incselkedés által sikerült a grófnak egy nagy társaságot lóra bírni, mellynek nagyobb része soha lovon nem ült. Kezdetben, mindnyája örömére elég jól ment a lovaglás, míg egy, korlát által kerített réthez értek. Nagy ostora segélyével a gróf keresztül hajtotta rajta a szerencsétleneket s mindnyájan baj nélkül át is jutottak, lovásza kivételével, ki Granicussal felbukott. De most árokhoz értek, melly a társaság nagy részére veszélyes lett. A szobafelügyelő lova az árokhoz érve megbokrosodott lovasa a fején keresztül bukott s úgy vontatta át lovát; Ditrich nevü orvosa a ló sörényébe s a nyeregkápába kapaszkodva szerencsésen átugrott ; komornyikja elég roszúl bukott a vasderessel és sok időbe telt, míg fölkelhetett; Láng uradalmi ügyész bukfenczet hányt az úgynevezett Szápáry-szürkével, eszmélet nélkül ott maradt s kocsin kellett haza vitetni; huszárja legrosszabbúl járt, mert felbukván sérülést kapott; vadászát a nagy sárga csunyául meglógázta, de le nem esett; legjobban járt különben a szakács, kinek lova nem akart ugrani s igy le sem bukott, habár az egész társaságban a legroszabb lovas volt. Általában csodálatos módon mind az baj nélkül járt, ki lovagolni nem tudott. 41. Sándor gróf egyízben nagy előadást rendezett a Bajnáról Gyarmathra vezető úton, mind olly kocsisokkal, kik közül egyik sem tudott hajtani. Az első kocsin mesterkedett Ditrich orvos, ki a legmüvésziebb fordulatokat végrehajtva, az isteni gondviselésben és sebészeti ismereteiben bízott; Brudern Samu báró, kinek a tréfa kissé veszélyes szint kezdett ölteni, megállítatta a kocsit, s leszállva jó félórai utat gyalog tett meg; Clam Ede gróf, ki szintén a kocsin volt, állítá, hogy pompásan mulatott. A második kocsin Láng uradalmi ügyész volt a mester; a lovak elragadták, lerántották a bakról s már veszélyes helyzetbe került, mert a gróf Tót Miska nevü kocsisa szószerint vette a nyert parancsot, hogy senkinek ne engedjen segíteni, mit pedig a gróf csak a hajtásra értett; — midőn tehát Prestl az ügyészt a bakra visszahúzni akarta, Miska hevesen ellenállt s a kocsin levő Schafgotsch Hugó gróf huszártiszt , mindaddig kénytelen volt vele birkózni, míg Prestlnek sikerült az ügyészt a bakra visszahelyezni. A harmadik kocsin Kosztárovics, a gróf nevelője in spe, a legnagyobb ügyetlenséggel vágott a lovak közé s legsebesebb rohamban engedte száguldani, mit a kocsin levő gr. Schafgotsch Antal hiába akart megakadályoztatni. Sándor gróf maga Tatár nevü lován, néhány ijesztő perczet kivéve a legjobban mulatott. 42. Bajnáról Zsámbékra hajtva a jobbról járt lógós a mélyút magas partjáról lezuhant s miután mind a két kerék keresztül ment rajta, még vagy 50 lépésig hurczoltatott; még sem esett baja s a gróf képes volt Bián keresztül ugyan e lovakkal Budára hajtani,