Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-01-30 / 3. szám

38 fényképekben ábrázolt eseményeket, mellyek tárgyával olvasóinkat megismertetni akarjuk. A munka öt osztályra, mindegyik ötven lappal volt tervezve aként, hogy magyar, német és franczia szöveggel 250 példányban jelenjen meg s könyvárusi forgalomba nem bocsátva, csupán a gróf barátjai közt osztassék szét. Eddig három nyelven csak az első osztály jelent meg; s német szöveggel a másodiknak is láttuk már egy példányát. A díszes tokú album lapjai folio alakúak s ezeken Prestl gyakorlott, ügyes rajzóna életteljes és hü, erősen kidomborodó mozgékony alakokban tünteti szemünk elé a mindig bátor, gyakran vakmerő, sokszor hajmeresztő lovas jeleneteket. Az eredeti felfogással rajzolt eseményeknek többnyire szemtanuja volt Prestl, innen az élethű, a jellemzetes e rajzokban, mellyeket a sikerült fényképezés nagyobb de korántsem számos közönségnek juttat birtokába. Néha csak egyes lovas alak vonja magára figyelmünket; máskor egész genreképpé alakúi a rajz az alakok sokasága, ezek tevékeny összemüködése s csinosan berendezett szerkezete által; egyes lapokon a környezet tájképpé emelkedik, mellyen a világosság hatása, az árnyékolás jó beosztása mübecset kölcsönöz a képnek; érdekes pedig minden lap, s egyet se teszünk le szemlélés után mü- és sportélvezet nélkül, melly utóbbit már az is előidézi, hogy a lovat a mozgás, az iram, az ugrás minden változatában leghívebben ábrázolva találjuk s ez méltán meglepne mindenkit, a ki nem tudná hogy Prestl a continens első állatfestőjének van elismerve. Sándor gróf lovaskalandjai zsenge fiatalságában kezdődnek s egyszerű, nem vagy roszúl sikerült ugratásokból lassan-lassan életkoczkáztatással járó vakmerő kísérletekké válnak, kihivásává a sorsnak, mit csak a páratlan lovasszenvedély képes némileg menteni. Im megkísértjük az 1821-től 1824-ig terjedő „események" vagy is az első osztály egyes lapjainak rövid vázlatos leírását. 1. szám. Első ugratási kísérlete első lován, egy több lábnyi magas szilárd korláton át a budai városmajorban, melly alkalommal a ló elejével átvetette ugyan magát a korláton, de hátulja véknyával függve maradt; függve maga a fiatal lovag is, hasztalan ütve verve lovát, hogy túltegye őt a korláton. 2. Lovardai korlátugrás, Pálffy Ferencz gróf angol lován, Pozsonyban, a primási lovardában. Hogy ez ugratás is első kísérlet, látszik a lovas ingatag állásából; kalapja repül, keze hadonáz, maga pedig félölnyire a nyereg fölött biczeg. 3. Komolyabb már e harmadik ugratás egy — valamelly bécsi lócsiszártól a „fekete kapunál" kialkudott lovon. Ugratáskor a nyeregheveder elszakadt, a ló keresztül a korláton, a gróf pedig azon innen nem épen szelíden került a földre czombja közé szorított nyereggel. 3. Csinos kedvencz vasderes lovával átszökik egy lajtorján, melly a kastély udvarából kitolt kocsiból kiállott. 5. Makacs hideglázból kiüdülvén, olly gyönge volt, hogy ugratáskor nem ülhette meg derekasan e lovat; különösen Belfast nevü lova úgy hányta ugratás