Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-05-20 / 14. szám

224 a vadászatot a közhatározatok értelmében táblák kitétele által megtilalmazhassák. Hol pedig több közbirtokos létezik, ha az egyenkénti birtokrészletekben vadászat űzethetik, felének kihagyásával a másik felerész külön is megtilalmazható lészen; ha pedig az egyes részletek kisebbek lennének és ezért rajtok egyenként vadászat nem lenne gyakorolható, a közbirtokosoknak előre ment közmegyezése folytán,a ma­gán birtoklás sérelme nélkül, az egész területnek fele részét a közbirtokosság részére megtilalmazni szabad legyen. 3-ik §. A terület megtilalmazott részében csak a tulajdonosoknak szabad annak idején vadászni, a nem tilalmazott másik felerészben pedig minden egyéb nemesek­nek és nemesi előjogokkal biroknak a szaporodási idényeken kivül, azon föltétel alatt azonban, hogy másnak földjén nem egész csapat emberrel, hajtókkal vagy épen kereskedelmi czélból, hanem csak és csupán magán szükségre egy vagy két szolgá­jával, vagy egyik másik fizetéses cselédjével vadászhasson — az alább következő feltételek mellett a vadászati és madarászati jog épen megmaradjon. 4-ik §. Hogy az említett szaporodási időközök, mellyekben vadászni tilos, tudva legyenek, ezek következőleg részleteztetnek : a hímszarvasokra nézve sept. 15-ik napjától jun. 1-sö napjáig, a szarvastehenekre jan. 1-sö napjától sept. 1-ső napjáig; dámtehenekre mart. 1-töl május közepéig; végre a nyulakra febr. 1-töl május végéig. Azonban az egyik nemnek szaporodási idénye a másik nemre való vadászatot ne akadályozza. / 5-ik §. Vetéseken aratás végéig, réteken apr. 24-kétöl széna — és hol teremni szokott — sarjú betakaritásig, szőlőkben pedig a nyulak szaporodási idejétől kezdve a szüret bevégzéséig gyalogoknak, annál kevésbé lovasoknak a vadászat meg ne en­gedtessék. 6-ik §. Ha azonban a kutyák az elébb mondott vetésekre, kaszálókra vagy tilal­mazott rétekre vadüldözés közben befutnának, ezeket ugyan — kivévén a szőlőkben — lelőni vagy magának letartóztatni nem lészen szabad, hanem ha elfogatnak, tulaj­donosaiknak viszszaadandók lesznek. A szabad vadászati idényben megsebesített vadat mindazonáltal a szomszéd idegen tilalmazott földre is követni és ottan fölven­ni , valamint a vadat üldöző kutyákat viszszahivás végett oda követni lehet, a vadá­szatot azonban ott folytatni szabad ne légyen. 7-ik §. Utazás közben, ha valamelly nemes nem elzárt vadashelyeken (minők fáczányosok, fogolynevelö világosan kijegyzett helyek, mellyek természetesen kivé­telt képeznek) az országút mentében valamelly vadat meglő, a miképen ö vagy nemes vagy paraszt, a ki az általa mivelt földön kárttevö vadat elfogandja vagy elnyoman­daná, és pedig a nemest, kivévén ha idegen tilosban is vadászni merészkednék, a jog­talanúl vadászókra szabott büntetés ne érje ; az elfogott vadat azonban parasztnak saját használatára fordítani szabad ne legyen, hanem a vadnak illyen elfogója az illető uraságnak azonnal bejelenteni köteles lészen, hogy vadat fogott, a vadnak tu­lajdonosa pedig a vad által okozott kárt a 10. §. értelme szerint megtéríteni köte­les lészen. 8. 8. Ki ezen törvény rendeletének ellene cselekedni merészkedik, vagy épen vadaskertben nevelt vadat lelőni találna, vagy ott vadászni próbálna, ha nemes an-

Next

/
Oldalképek
Tartalom