Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865
1865-05-20 / 14. szám
224 a vadászatot a közhatározatok értelmében táblák kitétele által megtilalmazhassák. Hol pedig több közbirtokos létezik, ha az egyenkénti birtokrészletekben vadászat űzethetik, felének kihagyásával a másik felerész külön is megtilalmazható lészen; ha pedig az egyes részletek kisebbek lennének és ezért rajtok egyenként vadászat nem lenne gyakorolható, a közbirtokosoknak előre ment közmegyezése folytán,a magán birtoklás sérelme nélkül, az egész területnek fele részét a közbirtokosság részére megtilalmazni szabad legyen. 3-ik §. A terület megtilalmazott részében csak a tulajdonosoknak szabad annak idején vadászni, a nem tilalmazott másik felerészben pedig minden egyéb nemeseknek és nemesi előjogokkal biroknak a szaporodási idényeken kivül, azon föltétel alatt azonban, hogy másnak földjén nem egész csapat emberrel, hajtókkal vagy épen kereskedelmi czélból, hanem csak és csupán magán szükségre egy vagy két szolgájával, vagy egyik másik fizetéses cselédjével vadászhasson — az alább következő feltételek mellett a vadászati és madarászati jog épen megmaradjon. 4-ik §. Hogy az említett szaporodási időközök, mellyekben vadászni tilos, tudva legyenek, ezek következőleg részleteztetnek : a hímszarvasokra nézve sept. 15-ik napjától jun. 1-sö napjáig, a szarvastehenekre jan. 1-sö napjától sept. 1-ső napjáig; dámtehenekre mart. 1-töl május közepéig; végre a nyulakra febr. 1-töl május végéig. Azonban az egyik nemnek szaporodási idénye a másik nemre való vadászatot ne akadályozza. / 5-ik §. Vetéseken aratás végéig, réteken apr. 24-kétöl széna — és hol teremni szokott — sarjú betakaritásig, szőlőkben pedig a nyulak szaporodási idejétől kezdve a szüret bevégzéséig gyalogoknak, annál kevésbé lovasoknak a vadászat meg ne engedtessék. 6-ik §. Ha azonban a kutyák az elébb mondott vetésekre, kaszálókra vagy tilalmazott rétekre vadüldözés közben befutnának, ezeket ugyan — kivévén a szőlőkben — lelőni vagy magának letartóztatni nem lészen szabad, hanem ha elfogatnak, tulajdonosaiknak viszszaadandók lesznek. A szabad vadászati idényben megsebesített vadat mindazonáltal a szomszéd idegen tilalmazott földre is követni és ottan fölvenni , valamint a vadat üldöző kutyákat viszszahivás végett oda követni lehet, a vadászatot azonban ott folytatni szabad ne légyen. 7-ik §. Utazás közben, ha valamelly nemes nem elzárt vadashelyeken (minők fáczányosok, fogolynevelö világosan kijegyzett helyek, mellyek természetesen kivételt képeznek) az országút mentében valamelly vadat meglő, a miképen ö vagy nemes vagy paraszt, a ki az általa mivelt földön kárttevö vadat elfogandja vagy elnyomandaná, és pedig a nemest, kivévén ha idegen tilosban is vadászni merészkednék, a jogtalanúl vadászókra szabott büntetés ne érje ; az elfogott vadat azonban parasztnak saját használatára fordítani szabad ne legyen, hanem a vadnak illyen elfogója az illető uraságnak azonnal bejelenteni köteles lészen, hogy vadat fogott, a vadnak tulajdonosa pedig a vad által okozott kárt a 10. §. értelme szerint megtéríteni köteles lészen. 8. 8. Ki ezen törvény rendeletének ellene cselekedni merészkedik, vagy épen vadaskertben nevelt vadat lelőni találna, vagy ott vadászni próbálna, ha nemes an-