Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-05-10 / 13. szám

207 alatt versenytárs nem jelen meg, a verseny nyerőjeül tekintetik. Az illyen ló a nyertesre mért külonterhet vinni köteles. 5. A nyertes ló kifejezés alatt, midőn ez külonterhet vinni kötelesekre, vagy valamelly versenyből e miatt kizárandókra vonatkozik, csak azok értetnek, mellyek egy akadályversenyben legalább 200 forintot (a saját tételt nem számítva), vagy hasonló értékű tiszteletdíjat nyertek; semmi esetre se pedig gátversenyek, síkversenyek vagy bárminemű magánfogadások nyertesei. Ha a nyertes köteles a pályaköltségeket megtéríteni, ez összeg a nyereményből nem levonandó. 6. Nyeretlen ló az, melly 200 forint értékű (a saját tételt nem számítva) akadályversenyt nem nyert. Pályán meg nem jelent ló az, melly 200 frt értékű akadályversenyben soha sem indúlt. 7. Lovas, ki zászlókkal ki nem jelölt pályatéren 100 Ölnél többet halad valamelly úton, nem nyerheti a versenyt, habár lova elsőnek ért is be. Ha a pálya iránya barázdával ki van jelölve, a lovas nem köteles a barázdát szigorúan követni, de ha 100 ölnél többet halad a barázdán kivül vagy belül, nem nyerhet. 8. Minden akadálynál a kitűzött két zászló közt kell átmenni. 9. A lóra, melly megvált lovasától, ez újra reá ülhet és a lovast a ló megfogásában és a lóra felülésben segíteni lehet a nélkül, hogy ez által nyerni képtelenné lenne. 10. Más lovasnak, mint ki a lóval elindult, a lóra versenyközben, ha az előbbi lovas sérülés következtében lóra nem tudna ülni, nem szabad; úgyszintén nem szabad másnak, mint a lovasnak magának a lovat akadályon át segíteni. 11. Minden lovas, ki akadályversenyben lovagolt, a verseny után azonnal megmérendő s négy fonttal nehezebb lehet a lovára mért tehernél (feltéve, hogy súlya nem növekedett vízbe- vagy sárbamerülés által) de többel nem, hacsak a teher, mellyel lovagolt, előre nem volt jelentve, s ha valamelly ló a kellő súlyon felül 4 fontnál többet vitt anélkül, hogy lovarja vagy tulajdonosa, vagy ennek megbízottja ezt az intéző- vagy teherre ügyelőnek az indulás előtt bejelentette volna, az illyen ló nem nyerhet, habár elsőnek érkeznék is be, hanem utóisónak helyeztetik. 12. Midőn valamelly lovat először neveznek akadályversenyre, e lovak származását is le kell írni, ha ismeretes; ha nem, úgy elég korát, szőrét és nevét, mellyel eddig futott és ezentúl futandó — s egyéb ismertető jeleit megemlíteni. 13. Ha valamelly lónak, bárminemű versenyben már futott, megváltoztatták nevét, minden következő nevezésnél meg kell említeni eredeti nevét vagy neveit mellyekkel már futott. 14. Az intézőknek hatalmukban áll kijelenteni, hogy azon bár elsőnek beérkezett ló nem nyerhet, mellynek lovasára világosan bebizonyúl, hogy szántszándékkal más lovasnak útját vágni, lovát elütni, vagy bármelly határozott útonmódon a verseny esélyeit rövidíteni akarta. 15. Ha a versenytér megmutatása s az akadályok kijelölése és megmagyarázása után, bármilly zászló, árok vagy akadály helyeztetnék az előbbiek közé, ez semmi kötelező erővel nem bir, ha csak az intézők, titkár vagy ezek képviselői, az indulás előtt különösen meg nem mutatták a változást, vagy hozzáadást, valamennyi lovasnak ki a versenyben részt vesz,