Vadász- és Versenylap 9. évfolyam, 1865

1865-04-20 / 11. szám

172 Franczia sportélet. ni. (A vincennesi gyep és három versenynap. — La Marciié martius 30-áu és april 9-én. — Herczeg Morny versenyistállójának árverése. — Deanville és Nizza). Vincennes az első és egyetlen hely Francziaországban, melly a „nép versenyterének" nevezhető. A franczia, természeténél fogva, nem nagy versenybarát és sokkal inkább kedveli a katonai manoeuvreket; a párisi ouvrier e czélból a chalonsi táborba is szívesen elmegy, míg a verseny látványa nem bír — vagy legalább eddig nem bírt rá nagy vonzerővel. Mióta azonban a nagy „akadályversenytársulat" keletkezett s a vincennesi gyepen pályatért rendezett, mely a St. Antoine külváros- és Páris keleti részének közelében, szóval a legnépesebb városrésznek könnyű keze ügyébe esik : azóta a nép tömegesen özönlik ki s a népies elem nagy többségben van ott az aristocraticus fölött. Eleinte a rend alig volt fenntartható, a tömegnek a versenyek körüli teljes járatlansága miatt; a csengetési jelre betódult a pályára, ahelyett hogy onnan kitakarodott volna s mindenkinek az volt legfőbb törekvése, hogy az érkező lovak elé juthasson, minek folytán sok boszantó és veszélyes jelenet fordult elő, a vágtató lovak embereket gázoltak el s nem maradt egyéb hátra, mint franczia modorral h la militaire rendezni a dolgot; a \ incennesi lovas és gyalog helyőrség kirukkolt a versenytérre s egyszerre helyre állott a rend, mellybe a nép egykét példa után annyira bele okúit, hogy most már fenntartására egyetlen vörös nadrág se szükséges. Martius 19-én csípős hideg volt, de mert sütött a nap s a franczia ezt szép időnek tartja — a vincennesi gyepet elláthatlan sokaság lepte el. A hullámzatos versenytér számos bár nem épen kemény akadályaival, a ló jó tulajdonait és szívósságát eléggé próbára teheti; az akadályok közt legjelentékenyebb egy irlandi sánczolat (Irish bank), mellynek magas partjait azonban az idén lehordták s ezáltal az ugrás könnyebbé vált. Az első versenyben, Prix de Saint-Mandé, mind ugyanazon lovak mentek, mellyek a minap La Marche gyepén, s kitűnt a különbség a két pályahely között. Ez utóbbinak tere olly szük, hogy a rajta levő akadályok nagyobbakúl tűnnek fel, mint a minők; Vincennesben ellenkező az eset — s így történt, hogy a La Marcheon határozottan ugrott lovak itt vonakodtak. E versenyről különben, mellyet gróf de la Bigne lova Nuit de noces nyert Gilles s a kedvencz St. Contest, Habeas Coi-pus, Par Hazard s többek ellen, mellyek részint buktak, részint megálltak, nincs sok mondani való. Annál szebb volt a Prix del'Empereur handicap, 10,000 frank, minden ló számára, 47a mfld. Csak hét ló indult ugyan, de e hét — L' Africaine kivételével, Francziaország legjobb hét steeplechaserének mondható : Magenta, Yalentino, Catspaw, Le Vidatne, Astrolabe az első sorhan, Victot Pontfol és Geniévre a másodikban. Angol ló nem vett benne részt, mindamellett hogy e díjat tavai az angol Pineapple nyerte. A verseny elejétől végig az említett lovak négy elseje közt állott; Astrolabe egy ideig vezetett, de felbukván kiesett a versenyből, azután Magenta ment fel s hol Le Vidame, hol Catspaw által megelőzve, e három és Valentino csomóban futott mindaddig, míg a pálya egy dombnak vezetett fel, itt Magenta szívóssága kitűnt s előre ment, nyomban követve Valentino és Catspaw által