Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-12-30 / 36. szám

I 580 Franczia sportélet. Francziaország fiatal reménye minap avatta fel szűz fegyverét a compiégnei ti­losban. A trónörökös, ép úgy mint az angol walesi herczeg, sportsmannak látszik te­remtve lenni. Már is jól lovagol a falka után s így — a sandringhami falkár logicája szerint — jó király válik belőle. Most azonban a fegyver használatára is felszabadít­tatott s a kezdemény sikere jó jövőt igér. Csupán felséges atyja kíséretében s a híres császári hozáreb Nero által követve, melly a császár mellől ritkán távozik s még a fejedelmi termekben is lábainál hever — a fiatal koronaherczeg először ment va­dászni s három fáczánt és négy tengeri nyulat lőtt. A császár valódi sportsman lévén, semmi kétség, hogy a vad sportsmanszerüleg ejtetett el s hogy az első leczke juxta regulám artis folyt le. A herczeg fegyvere valóságos bijou a maga nemében s hasz­nálatra ép olly tökéletes, mint minő szép és tetszös a szemnek. Napoleon herczeg jó sikerrel vadászott Armainvilliersben, a Pereire testvérek (a Crédit mobilier és sok más egyéb dolog kitalálóinak) falusi jószágán; báró Roth­schild ferrieresi palota-lakában folyvást és felváltva kilencz vadászvendég tanyáz, közöttük ügyesség tekintetében legkiválóbbnak mondják H. v. Solms porosz urat, kinek lövéseiről csodadolgokat beszél a világ. Berryben M. de Luzarches szarvaskopóival gyönyörű vadászatok esnek. A falka minap egy tizes hímszarvast vett fel az erdőben, a fövad kitört az erdőből, a nyilt lapálynak tartott s harminczöt ang. mértföldön át vitte maga után üldözőit. A futam közel három órát tartott s a falka végre az Indre folyóban fogta el áldozatát. Finistére környékén fényes eredményű farkasvadászat tartatott e napokban. A farkasok a hegyek közül leportyázva sok kárt okoztak a síkon s határozatba ment, hogy farkaskutyákkal támadják meg e dúvadat. A vadászat előtti napon épen három farkast csapásztak be az erdészek s következő reggelen, borzasztó időben, csapatonként bo­csátották reájok a kutyákat, bár az elemek dulakodása miatt sikerre alig lehetett ki­látás. Mindamellett, egyetlen téli délután, (mert a vad csak déltájban kelt) mind a há­rom farkast megállították a kutyák s meglőtték a vadászok. A falka 32 ebből állott s egy se veszett oda közülök. Ezen eredményt a franczia farkasvadászatok évkönyvei­ben páratlannak mondják. Párisban a jövő tavaszra nagy ebkiállitás készül. Még a „Moniteur" is szól róla s jelenti, hogy a honosító társulat kérelme, melly helyiségül a szajnaparti Cours-la­Reinet kérte, teljesíttetett. E hely a Concorde- és az Invalide-hid között ép a közpon­ton feszik, nyilt, szellős és tágas. A májusban megnyitandó kiállítás az eddigi készü­letekhez képest az 1863-kinál sokkal dusabbnak és tanulságosabbnak ígérkezik. Az úrlovarok közt, kik Francziaországban, Belgiumban és Baden-Baden gyepén ez évben versenyeket lovagoltak, sikerre nézve első helyen áll M. d. St. Germain, ki tizennyolcz versenyben, — másodikon M. Roger de Terves, ki tizenháromszor volt győztes. Azután három angol következik, Riddell, Roe és Capt. Hunt urak, kik tiz, tiz, és kilencz izben nyertek. Az újabban vett angol telivérek­A magyarországi lótenyésztés emelésére szánt pénzalapból, egy telivér hágó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom