Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-11-10 / 31. szám

494 szem félreértések elkerülése végett, minők most az i gető verseny alkalmával történtek. Az „Ügető versenynek" mind a „Vadász és Versenylapban" , mind a napi jelentésben közlött feltételei szerint, a szekereknek „két oldalt indulva," vagyis két szekérnek egymás ellen kellett versenyezni, mint a debreczeni gyepen történt, hol végül a két legjobb — döntő versenyben ment egymás ellen. így értettem ezt én, s így értette egy barátom is, ki magát a feltételhez s a debreczeni és régebben a t. sz. miklósi versenyszokáshoz tartva, lovait azon okból nem hajtá, hogy majd a döntő versenyben ellenfele legyőzésére annál erősebb legyen. S íme, egyszerre csak az mondatott ki, hogy az „idő szerint" leghamarább beérkezetté a díj, holott ez se a lapban, se a jelentésben nem volt kimondva. Én, mint az egyik szekér választott birája, a feltételek nyomán követeltem a győztesek döntő versenyét, mit azonban a bíróság megtagadott, s nem volt hajlandó egy, talán kétséges eredményű versenyre bocsátani. Nem hagyhatom továbbá megjegyzés nélkül a figyelmetlenséget, hogy a megelőző ugrató versenynél használt gátak a pályából félre nem tétettek, s kiki tetszés szerint belül vagy kívül kerülhetett, mi szintén nagy különbség — se részbeni figyelmeztetésem is sikertelen maradt. Kállay Emil. A newmarket-houghtoni versenyek. i« Ot napon s naponként öt órán át folytak a versenyek, mellyek közt a nagy közönségre alig kettő három birt érdekkel. Hiába,Newmarket nem is a „mulatság", hanem a „business" a „G'scbáft" helye. A czél itt minél több versenyt létesíteni, hogy valamennyi ló, jó és rosz, részt vehessen bennük s Newmarketnek csakugyan meg is van az a sajátsága, hogy nincs az a rosz ló, mellynek számára itt egy vagy más versenyben esély ne nyíljék. Mellőzve tehát a sok kis versenyt, mellyeknek leirása — maguk az angol reporterek szerint — papirosvesztegetés, itt csak az év legnagyobb handicapjét, a „Cambriedgeshíre-Stakest" vázoljuk. Erre emlékezet óta az idén volt legnagyobb a nevezések száma; a nevezett 221 ló közül 141 fogadta el a handicapterhet, s e 141 közül alig volt egy-kettő, mellyre kisebb nagyobb fogadás ne történt volna, s így e verseny már e miatt is „capital betting race" nevet érdemelt. Gratitude, mellynek jobban lovagolva többek hite szerint a Cesarewitchet meg kellett volna nyerni, sokáig maradt főkedvencz ; egyszerre azonban híre terjedt, hogy Lord Stamford lova Brick 7 fontot adott Cambuscannak és megverte, más részt, hogy Lord Wilton Stockíngere, mellyről azt hitték nem fog indúlni, megérkezett Newmarketre: e két ló azonnal a főkedvenczhez csatlakozott, sőt ezt túl is szárnyalta, mert Brickre 5: 1, Stockingerre 7: 2, Gratitudere 11: 2 álltak a fogadások. Azután jött Columbia, Saccharometer s csak úgy Ackworth, mellyet elébbi tulajdonosától Mr. Hifitől a Cesarevitch után Lord Hastings roppant áron vett meg. E lóról azt tartották, hogy inkább SZÍVÓS mint sebes, és így kevés neki az egy mértföld; ennélfogva új tulajdonosán kívül más alig is fogadott reá s ez 16-ot kapván l-re, 27,000 fonton felül