Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-08-10 / 22. szám

VADÁSZ- ÉS VERSENYLAP. Szerda, augusztus 10. 22. sz. Nyolczadik évfolyam 1864. Szeged és környéke a Sport-téren. (Folytatás). II. Előbbi czikkemben eltértem valódi feladatomtól, de, mert vadásztéreinkről akarok szólni, ki nem kerülhettem a múltnak nagyszerű ellentétét a jelen irányában, s igy egy veszteség tudata a másik, nagyobb veszteség gondolatát támasztá fel bennem ; a vadászembert megelőzte a polgár, ki honfi társaival érez, gondolkodik s irva fejezi ki nézeteit, mellyek, lehet viszhangot, lehet ellenzést keltendnek, mikből a nézetek s érdekek tusája, tehát ismét egy neme a sportnak támad, hol a végczél: siker vagy nyereség, mely alkalmasint nagyszerűbb, mint minőt a sport egyéb nemei nyújthatnak. S ezért előbbi czikkem kiegészitéseül el nem mulaszthatom még fölemlíteni, miszerint már erős gyökeret kezd verni a tiszamelléki gazdákban azon meggyőződés, hogy sok, igen sok kiszárított s fölszántott tér már egykét év múlva teljesen haszonvehetlen lesz, ha ugyanis a Tisza tavaszi árját koronkint rá nem eresztik s egy-egy éven át rajta nem hagyják, hogy az azon megülepedett iszap és kiszivárgott nedv új táperöt adhasson a kimerített talajnak. Tehát a jelenleg dívó töltésezési, vagyis elzárási rendszernek okvetlen módosulnia kell, ha már a beléfektetett roppant költségek miatt egészen el nem ejthető. Most a dologra. Mielőtt azonban vadásztereink leírásához fognék, kérem a Szeged vidékét nem ismerő olvasót, vegye elő Magyarországnak nem egészen felületes, különösen régibb térképét. Ott találandja a Tisza jobb partján Szegedet, mint a bánság éjszak-nyugoti sarkának őrszemét, a Marosnak a Tiszába omlása alatt, s kisérjen először a városba s onnan 12 Q mföldnyi területére. A város maga székessel vegyes fekete talajon épült, mellynek székes mélyedéseiben, nedves vagy közép időjárás alatt magában a külső város részek kebelében 22