Vadász- és Versenylap 8. évfolyam, 1864

1864-01-20 / 2. szám

r 21 ban tapasztalt eredményéről értesítve jelenti, hogy a császárdíjaknak 1865. évtől új tíz évre leendő kikérése iránt lépéseket tesz — s egyszersmind a választmány véleményét kéri arra nézve, „váljon szükségesnek és hasznosnak látja-e a császárdíjak mostani szerkezetében)valamelly — és milly változtatásokat tenni?" Efontos kérdésre a választmány következőkép válaszolt: „A császárdíjak, különösen az I. oszt. császárdíj alapítását azon okban keresve, hogy a nyerhető jelentékeny díj tenyésztőinket jó tenyészanyagmak külföldről szerzésére ösztönözze: a választmány e czélt sokkal nagyobb mérvben látta elérve az 1857-ki szerkezet feltételeivel, melly a versenyt 4 évestől kezdve felfelé minden' korú lónak megnyitotta s így tenyésztőinknek alkalmat nyújtott olly idősb lovakat hozathatni Angliából, mellvek ott — a több győzelem miatt viselni kellő nagyobb teher miatt eséllyel többé nem futhattak s így aránylag olcsóbb áron megvehetők, a mi versenypályáinkon pedig s később a tenyésztésben jó sikerrel voltak alkalmazhatók;' mig most, különösen az 1863—1865-iki szerkezet által tenyésztőink ezen előnytől meg vannak fosztva, mert e szerint csak 3 éves lovak versenyezhetvén s ezek is két évvel elébb lévén nevezendök : e verseny kedvéért Angliából hozatni lovat nincs alkalom. A múlt 1863. évben ugyan még külföldi lovak is versenyezhettek, de illyenek, ha jók, mint két évesek nagyon sokba kerülnek; más részt a mi pályáinkon a mostani propositio szerint olly nagy teherrel kellene futniok, hogy illy teherkülönbséggel középszerű honi tenyésztmény ellen is alig lehet esélyük. Egyébiránt a tapasztalás legjobban bizonyit s ez azt mutatja, hogy az utóbbi évek alatt az országba hozott versenylovak legnagyobb része akkor hozatott, midőn a szabad versenyzés alapján a díjért minden korú ló futhatott; míg egykét év óta a korlátolt propositio mellett, versenyczélra jelentékenyebb vétel alig történt. „Ezekhez képest a választmány meggyőződése az, hogy — a második oszt. császárdíj feltételeinek szerkezetét teljesen meghagyva — az első oszt. császárdíjra nézve a pesti gyepen a következő szei-kezet volna kívánatos : Futhat minden 3 éves és idősebb ló. 2'/. mföld. Tét 300, bánat 150, a verseny előtt egy hónappaljelentve 75 forint. 3é. 90, — 4é. 110, — 5é. 116, — idösbre 120 font. Ménre 3 fonttal több. Lóra, melly két éves kora előtt hozatott be, 4 fonttal — a birodalomban született és nevelt lóra 7 fonttal kevesebb. A második ló a tét és bánatpénz felét nyeri 1000 forintig. Nevezési zárnap martius 31. „A választmány egyszersmind a pesti őszi versenyekre hívta fel a központi bizottmány figyelmét, mint a mellyek a honi versenyzés ügyének olly kedvező lendületet ígérnek, hogy a honi lótenyésztés előmozdítása szempontjából a m. kormány pártolását is megérdemelnék s ennek nagy tényezője lehetne egy kanczadíj alapítása, minő több év előtt egyesek adalékaiból a fóthi gyepen fennállott s mindig nagy részvétnek örvendett. Jó kanczák tenyésztése és szerzése ezen iparág egyik fő kelléke lévén : a választmány nem kétkedik, hogy a központi bizottmány egy illy kanczadíjnak a pesti őszi versenyekre leendő megalapítását pártolni s e czélból néhány száz arany ixj császárdíjnak illy versenyre kitűzése iránt közbenjárását megvonni nem fogja." 1*